• 2018. november 18., vasárnap
    Jenõ
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -1°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Ilyen volt a szociáldemokrata kormányzás egy éve Dacian Cioloș szerint


-A A+

A volt miniszterelnök, Dacian Cioloș által megalakított Románia 100 platform elemzése szerint az eddigi két „Dragnea –kabinet” kormányzási mérlege néhány szóban összegezhető: minden ellenőrzés alól kiszabadult költségvetési kiadások, az ország eladósodása, a beruházások leállása és a lakosság általános elszegényedése.

A Románia 100 platform tanulmánya szerint a költségvetési-pénzügyi politika távolról sem ösztönzi a gazdasági fejlődést, ellenkezőleg, elmélyíti a makrogazdaság egyensúlyának hiányát és eladósítja a jövő nemzedékét. A közpénzek elköltésének felelőtlen módjával feláldozták Románia hosszú távú fejlődését, válság esetén az ország rendkívül sérülékennyé válhat.

A kormány elveszítette az ellenőrzést a bérek és a szociális segélyek fölött, ami a beruházásokra fordítandó összegek jelentős csökkenésével járt. A gazdasági fejlődésnek nem lehet fenntartás nélkül örvendeni, hiszen az hatalmas költségvetési deficithez, a behozatal megengedhetetlen növekedéséhez vezetett. A költségvetés kiegyensúlyozatlansága miatt megnőttek a kamatok, csökkent a nemzeti valuta értéke, ami közvetlenül érinti a lakosságot is.

Visszaeső költségvetési bevételek

A kormány képtelennek bizonyult az európai alapok lehívására is. A Dragnea-kormányok egy év alatt egymilliárd lejjel kevesebb pénzt használtak fel a térítésmentes uniós összegekből, mint ugyanennyi idő alatt a Ciolos-kabinet. A szociáldemokrata-liberálisok ilyen vonatkozásban még a saját költségvetési programjukban kitűzött célt is csak ötven százalékban teljesítették.

A költségvetési bevételek – mint például a nyereségadóból, a hozzáadott értékadóból, a tulajdonra kivetett adóból és illetékekből származó összegek – 2016-hoz képest jelentősen visszaestek.

A konszolidált költségvetés hiánya 2017-ben a bruttó nemzeti össztermék 2,88 százalékát tette ki, a 2016-ban jelzett 2,4 százalék helyett, abszolút számban kifejezve tehát a 2016-os 18 milliárd lejről elérve a 24,6 milliárd lejt. Ez az összeg jóval meghaladja a közpénzekből fedezett beruházásokra fordított 19,6 milliárd lejt.

A költségvetés tervezett és valós alapjait összehasonlítva a hiány 2,9 milliárd lej.

Kétségbeesett intézkedések

A hatalmas deficit kiegyensúlyozására a kormány kétségbeesett intézkedéseket tett. Megemelte például az üzemanyagok jövedéki adóját, ami nagyjából 650 millió lejt hozott az államkasszába. Az adózási alap határának megszüntetésével növekedett a nyugdíj- és egészségbiztosítási alaphoz való hozzájárulás összege.

2017 első kilenc hónapjában a román gazdaság ugyan az 5,2 százalékos előrejelzés helyett több mint hét százalékkal növekedett, aminek viszont mintegy nyolc milliárd lejes többletnövekedésben kellett volna megnyilvánulnia. Ez azonban nem történt meg.

A költségvetési bevételek 2016-ban a bruttó nemzeti össztermék 29,4 százalékával volt egyenlők, ezek 2017-ben 28,5 százalékra estek vissza, ami jócskán elmaradt a betervezett 29,9 százaléktól. Ilyen tekintetben Írország után európai viszonylatban Románia áll a legrosszabbul.

Az eredetileg betervezett és a valós költségvetést összehasonlítva 2,9 milliárd lej a deficit, jóllehet a bruttó nemzeti össztermék 815,2 milliárd lejről 842,5 milliárd lejre emelkedett.

Szuperadó – kevesebb pénz

Az adóbevételek is csökkentek. A 2016-ban jegyzett bruttó nemzeti össztermék 17,9 százalékáról tavaly 16,6 százalékra estek vissza, ami jóval az eredetileg eltervezett 17,5 százalék alatt van. A profitadó például a 2016-os 15 milliárd lej helyett 2017-ben 14,7 milliárd lej volt, ami 4,6 százalékos csökkenést jelent. Ez egyben annak is a jele, hogy a tavalyi év során jelentősen megnövekedett az adócsalás.

Jóllehet a fogyasztás tavaly 10 százalékkal növekedett 2016-hoz viszonyítva, a hozzáadott értékadóból befolyó összegek azonban mindössze 3,6 százalékkal növekedtek. Az igaz, hogy ez az adófajta 20 százalékról 19 százalékra mérséklődött, ám ekkor is a bevételnek legalább nyolc százalékot kellett volna elérnie.

Az üzemanyagra a kormány „szuper jövedéki adó” vetett ki, az ebből származó bevételek azonban 2016-hoz viszonyítva tavaly 350 millió lejjel csökkentek, vagyis a bruttó nemzeti össztermékre számítva ez idő alatt 3,5 százalékról 3,2 százalékra estek vissza.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X