• 2018. december 10., hétfő
    Judit
  • Kolozsvár
    • -6°
      Csíkszereda
    • -5°
      Székelyudvarhely
    • -6°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -8°
      Kovászna
    • -8°
      Kézdivásárhely
    • -6°
      Barót
    • -9°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • -0°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -9°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6480 LEI
    • 1 USD = 4.0896 LEI
    • 1 GBP = 5.2128 LEI
    • 100 HUF = 1.4389 LEI

Így tabusítunk mi – az elhallgatás módjairól beszéltek a Szociológus Napokon


-A A+

A tabukról, elsősorban a holokauszt elhallgatásáról tartott előadást a kolozsvári Szociológus Napokon Gál Kata, a BBTE szociológus hallgatója.

A tabukról elmondta, az internet megjelenésre ellenére megmaradtak a társadalomban, ezek pedig generációkon át öröklődnek. A tabu egyfajta tiltás, valami megérintésének, kimondásának, megtételének tilalma – összegezte Gál. A tabut több lehetőségünk van „feloldani”, eufemizálhatunk vagy annak ellentétét mondhatjuk, amire gondolunk.

Számos oka van a tabuizálásnak, ezek pedig változhatnak társadalmanként, egyénenként, családonként és így tovább – hangzott el.

Gál arra emlékeztetett, a vészkorszak emléke időről időre felmerül, és a legrosszabb, ha azt gondoljuk, hogy soha többé nem ismétlődhet meg. A második világháború előtti zsidótörvények lassan kerültek be a köztudatba, megszoktatta a hatalom a többségi társadalmat azzal, hogy a zsidók nem is emberek. A zsidók jogfosztásával parlagon maradt javak és pozíciók előrébb juttattak nemzsidókat, ami miatt érthető, hogy sokan nem tiltakoztak, az emberi méltóságtól megfosztott zsidók látványa sem botránkoztatott meg feltétlenül.

Számos magyarázata van ennek: vallási fanatizmus, a bűnbak-elmélet, az anyagi javak birtoklásával szembeni ellenérzések és így tovább.

Magyarországon jelentősen lecsökkent a zsidók száma a holokauszt után, és 1956 után is sokan elhagyták az országot. A holokauszt utáni korszakra a tabusítás volt jellemző, a holokauszt szó is csak a rendszerváltás után került be a köztudatba, akkortól foglalkoznak érdemben a témával.

Számos országban vannak olyan történelmi stigmák, amelyek tabunak számítanak sokáig – Gál Kata az amerikai rabszolgatartást, az oroszországi sztálinizmust, Kína Mao-korszakát, a dél-afrikai apartheidet említette. A hatalmon lévő rendszerek érdeke volt a történtek eltüntetése.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi történt a múltban, és fel kell ismernünk, ami ma történik körülöttünk, hogy ne vezethessenek meg – összegzett Gál.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X