Havazás és fagy helyett eső és tavaszi meleg – mi történik a romániai telekkel?


-A A+

Az utóbbi hat évben karácsony környékén minden esztendőben akadtak olyan települések az országban, ahol a hőmérséklet meghaladta a plusz 15 fokot, a havazás pedig nem egyszer még a hegyvidéken is váratott magára. Mi történik a romániai telekkel?

Az utóbbi években télidőben gyakoriak voltak a tavaszi hőmérsékletek. Két évvel ezelőtt februárban plusz 26 fok volt, idén február elején plusz 21 fokot jegyezhettünk. Lassan búcsút vehetünk a fehér karácsonyoktól is. A mostani telek nyilvánvalóan már jó ideje nem olyanok, mint az 1929-es, 1942-es, 1954-es és 1985-ös, kemény hideget és jelentős havazást hozó évszakok.

Tavaszi meleg karácsonykor

Tavaly karácsonykor Calafaton plusz 19 fokot mutattak a hőmérők, idén, január hetedikén Lugoson ugyanennyi volt a hőmérséklet, 2015, december 27-én pedig plusz 20 fokot mértek Târgoviștén. Az utóbbi hat évben karácsony környékén minden esztendőben akadtak olyan települések az országban, ahol a hőmérséklet meghaladta a plusz 15 fokot, a havazás pedig nem egyszer még a hegyvidéken is váratott magára.

2016. február 16-án a Buzău megyei Pâtărlagelén szint nyári hőmérsékletet, plusz 26 fokot jegyezhettek – ez azonos volt az 1991-ben, Medgidián mért rekordhőmérséklettel –, de Sepsiszentgyörgyön és a hidegpólusnak számító Bodzafordulón is plusz 20 fok volt.

Idén február 3-án Bechetben 21,4 fokot mértek – ez volt a legmelegebb nap egész Európában. Február 14-én havazás helyett szinte az egész országban esett az eső, a hőmérséklet plusz 3-5 fok között változott. Igaz, 2016-ban, ugyanezen a napon Bodzafordulón mínusz 23, Csíkszeredában mínusz 22 fokot mértek, és a hőmérséklet a legmelegebb romániai övezetben sem haladta meg a mínusz három fokot.

Amikor Afrika északi feléből és a Földközi-tenger térségéből meleg levegő áramlik Románia fölé, akkor a téli hőmérséklet gyakran meghaladhatja a plusz 23 fokot is. 1989 decemberében Câmpinán 23,4, 2001 januárjában pedig Oravicán plusz 22,2 fokot mértek. „Történelmi hőmérsékletet” jegyeztek 2016. február 16-án Bukarestben, ahol 25,7 fok volt, ugyanezen a napon Ploiești-ben, Târgoviștén és Buzăuban 25 fokot jegyeztek, de Predeálon 18, Sinaián pedig, 1500 méteres magasságban 15 fok volt.

Emlékezetes telek

Az elmúlt évszázadban nem hiányoztak a kőkemény hideget hozó telek sem. 1929-ben valamint 1942-1943-ban nem voltak ritkák a mínusz 25 fokos hidegek. A hidegrekordot az 1942-es tél tartja, amikor a Brassó melletti Botfaluban mínusz 38,5 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. Ugyanaznap Bukarestben mínusz 32,2, Câmpinán pedig mínusz 26,6 fok volt. Az utóbbi érték azért is emlékezetes, mert Câmpinán mérték mindeddig az országban a legmelegebb napokat.

Alig egy tized fokkal maradt el viszont a hidegrekordtól Csíkszereda, ahol 1984-ben mínusz 38,4 fokot mértek, az Omu csúcson pedig 1929-ben mínusz 38 fok volt. Bodzafordulón pedig 2005-ben mínusz 35, 2015-ben pedig Brassóban mínusz 33 fokot mutattak a hőmérők.

A legemlékezetesebb tél 1954-ben volt, amikor az ország déli részében – így például Bukarestben is – a hóréteg vastagsága meghaladta a 170 centimétert. De emlékezetes marad  az 1985-ös tél is, amikor a Ceaușescu-féle Romániában a gáznak nem volt nyomása, és a lakásokban 5-7 fokra esett vissza a hőmérséklet. Azon a télen egyébként a hőmérséklet havi átlaga Gyergyóalfaluban például mínusz 10 fok volt. Ugyanakkor 2018 januárjában ugyanezen a székelyföldi településen mínusz 3,9 fokot mértek.

Havas – és száraz telek

Meteorológusok adatai szerint az utóbbi két évtizedben Romániában jelentősen csökkent a havas napok száma és a hóréteg vastagsága. Az 1961- 2000 közötti évek kimutatásai szerint a havas napok száma Konstancán 23, Bukarestben 30, Iasi-ban pedig 46 nap volt. 1985 januárjában a hóréteg vastagsága Bukarestben elérte a 80 centit, 1967 januárjában, Csíkszeredában, 81 centi, 1980 januárjában pedig Nagyszebenben 60 centi volt a hóréteg vastagsága.

Az utóbbi években azonban a legvastagabb hóréteget, alig 70 centimétert, 2012 telén mérték, az ország déli felében, 2017 április 17-én pedig a Iași melletti Bârnován hullott 65 centis hó.

Három-négy évtizeddel ezelőtt a havazások már novemberben megkezdődtek. Az utóbbi években viszont inkább csak decemberben nem ritkán pedig csak januárban havazik először. A telek egyre inkább szárazabbak lesznek. Így például 1988-1989 telén Craiován 58 napon át nem esett semmiféle csapadék, 1989-ben pedig Câmpina maradt 37 napon át csapadék nélkül.

Csak a hegyekben van igazi tél

A hegyvidéken általában kemények a telek. A téli hőmérséklet sokéves átlaga az Omu csúcson mínusz 10 fok, a leghidegebb 1929 februárjában volt, amikor is mínusz 19,1 fokos átlaghőmérsékletet mértek – ez utóbbi nagyjából a Skandinávia északi felében jegyzett értékekkel megegyező. Igaz, a téli hőmérsékletek az utóbbi években a hegyvidéken is megszelídültek.

A hegyekben a hóréteg vastagsága is jelentős. 1966-ben Predeálon 120, 1965-ban pedig Sinaián 145 centimétert ért el. Igaz, csapadék nélküli időszakok is előfordultak: Vlegyászán például volt olyan, hogy 29 napig nem hullott csapadék.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X