„Mutáns” ételek a román hipermarketekben


-A A+

A szuper- és hipermarketek láncolata következtében óriásira duzzadt az árukínálat Romániában. Gazdasági szakértők szerint mindez csak látszólagos; sok esetben egymástól alig-alig eltérő, minőségben pedig szinte teljes mértékben megegyező termékeket reklámoznak különféle megnevezések alatt – és más-más árakon.

A vajtalan vaj és társai

A „választék" ilyeténképpen történő megnövekedése az élelmiszertermékeken belül rendkívüli veszélyeket rejt az egészségre nézve. A nagyáruházakban forgalmazott élelmiszereknek jóformán alig van közül a megnevezésükhöz, így vásárolhatunk a májat szinte teljesen nélkülöző májpástétomot, túrómentes sajtot, tejet sohasem látott tejszínhabot, vajtalan vajat, 8-10 százalékos kakaót, 0,1 százalékos mogyorót tartalmazó mogyorós csokoládét – és a felsorolást hosszan folytathatnánk.feb21foto-1-mutans

Táplálkozástudományi szakemberek az áldatlan helyzetet annak tudják be, hogy manapság a receptek nem esnek át semmiféle ellenőrzésen. Korábban a tej- és a hústermékeket gyértó cégeknek receptjeiket ellenőriztetniük kellett a megyei mezőgazdasági igazgatóságokkal, amelyek utasításai nyomán a termékeken pontosan fel kellett tüntetni az áru összetevőit, az előállítása alapjául szolgáló receptet. Egy idei évtől életbe lépett rendszabály szerint viszont immár nincs szükségük ilyenfajta engedélyre. Egyfajta törvénykezési űr keletkezett tehát, így a vásárlónak kell ellenőriznie a csomagolóanyagok feltüntetett szöveget – amely azonban apró betűs, a bevásárlás közben pedig nincs idő minden termék szövegét külön-külön elolvasni.

Húsból – vagy hússal?

Románia európai uniós integrálódása nyomán a bevásárlóközpontokat elárasztották a „mutáns" ételek, amelyek forgalmazását Brüsszel nem tiltja. A csomagolóanyagokon látható feliratok pedig megtévesztőek. Így például nagy különbség van mondjuk a pulykahúsból vagy a pulykahússal készült párizsi között. Az előző esetben a termék jelentős mennyiségben tartalmaz pulykahúst, a második esetben viszont a felvágott készülhet alig 50 százaléknyi pulykából, és 50 százaléknyi sertésbőr és sertészsír keverékéből. (A román feliratozású csomagoláson a „de" és a „cu" szavak jelölik a minőségbeli különbséget).feb21foto-2-parizsi

Az élelmiszercikkeket gyártó cégek azonban felismerték, hogy a romániai vásárló nem, vagy alig olvassa el a csomagolóanyagon látható feliratot, így messzemenően visszaélnek a lehetőséggel. A Romániai Fogyasztóvédők Országos Szövetségének elnöke, Sorin Mierlea ezért az ajánlja a vásárlónak, legyen türelmük végigböngészni a szöveget.

Sonka – belső szervekből

Fogyasztóvédők egyébként elkészítették az egészségre legártalmasabb „mutáns" élelmiszerek listáját. Közülük az első helyen a sertéspárizsi áll – nem annyira összetétele miatt, hanem azért, mert a legtöbben (ára miatt) éppen ezt a felvágottfélét vásárolják.

A sertéspárizsi általában 50 százaléknyi sertéshúst, emellett sertésbőr-emulziót, vizet, szójából nyert fehérjét, keményítőt, sót, fűszert, stabilizáló és ízesítőanyagot, antioxidánst, természetes színezéket, konzerváló anyagot tartalmaz.

A finomra ledarált sertéshúshoz hozzáadják a többit. Az összegyúrt anyagból finom pépet kapnak, amelyet megfőzve műanyagbélbe töltenek. Szakértők véleménye szerint ez a párizsi korántsem egészséges, de legalább nem tartalmaz szalonnát, így még akár diétás ételnek is nevezhető. Persze, messze áll az igazi párizsi receptjétől, amely melegen felfüstölt majd megfőzött marhahúsból és finomra vágott szalonnából áll.feb21foto-3-roman-sonka

A nagyrészt szalonnából és vízből készült baromfivirsli nem kevésbé egészségtelen. Ez a termék csak 40 százalékban tartalmaz csirkehúst, a továbbiakban szalonnát, csirkebőrt, szóját, vizet, keményítőt, sót, fűszert, füstaromát, ízesítő, stabilizáló, színező, tartósító anyagokat dextrózt és fogyasztható műanyagbelet tartalmaz. A húst, a szalonnát és a csirkebőrt finomra darálják, összekavarják a többi anyaggal, az így készült anyagot megfőzik és füstölik, majd műanyagbélbe töltik. Ezt a virslit sokan diétásnak tartják, holott a szalonna és a csirkebőr komoly veszélyt jelent az egészségre, megnöveli a koleszterinszintet.

Az úgynevezett román sonka sertésszívből, tüdőből, lépből készül, amelyhez szalonnát, baromfihúst, kevés sertéshúst, vizet, burgonyakeményítőt, állati és növényi eredetű fehérjét, antioxidánst, sót, cukrot, fűszert, aroma-, színező- és stabilizálóanyagokat, tartósítószert adnak. A román sonka voltaképpen nem sonka: ledarált és hőkezelt felvágott. Szakértők szerint ez az étel szigorúan kerülendő a sztrókosok esetében, a sertésszervek rengetek koleszterint tartalmaznak.

A mozaik sonka receptjében az arányok nem ismeretesek. A felvágott mindenképpen tartalmaz azonban sertéshúst, burgonyakeményítőt, növényi eredetű fehérjét, fűszert, sót, dextrózt, stabilizáló, ízesítő, pépesítő, tartósító és színezőanyagokat, antioxidánst. A pépesítő anyagok jelenléte arra utal, hogy valójában nem igazi sonkáról van szó. Az orvosok szerint ez a termék nem ajánlott szívbetegek számára, a termék által tartalmazott, viszonylag nagy mennyiségű só megemeli a vérnyomást, vesebántalmakat okozhat. De a mozaik sonkától jó, ha tartózkodnak a cukorbetegek is, számukra a burgonyakeményítő és a dextróz lehet veszélyes.

Sajt – olajból

A listán ott szerepel az olvasztott sajt is, amely 30 százalékban túrót, 23 százalékban sajtot, majd kisebb százalékokban vizet, tejport, burgonyaélesztőt, vajat, nátrumkarbonátot, E452 és E339 nevű anyagot tartalmaz.

Ez a sajt a „sajtízű" termékekhez tartozik, túrót és sajtot együttesen maximum 50 százalékban tartalmaz. Szakértők szerint az E339 veszélyes a szervezetre, hashajtó jellegű, emellett megbonthatja a szervezet kálcium és foszfor gazdálkodását.

A túró nélküli sajtot ugyanúgy csomagolják, mint a rendes sajtot. A csomagolóanyagokon, igen apró betűkkel azonban ott áll: edami aromájú speciális termék. Ez a sajt növényi olajból és kazeinből készül. Összetételében víz, 28 százaléknyi olaj, 10 százaléknyi kazein, tengeri só, edami aroma, zselésítő és színezőanyag található.feb21foto-4-untar

Ennek a terméknek tehát semmi köze nincs a sajthoz (pláne az edamihoz), a tejhez pedig mindössze annyi köze van, hogy kazeint (tehén- vagy juhtejből kivont fehérjét) tartalmaz.

A termék önmaga viszonylag egészséges lehet, hiszen nem tartalmaz állati zsiradékokat, ám megnevezése mindenképpen megtéveszti a vásárlót.

A margarinból készült vaj (román megnevezéssel: Untar) 70 százalékban margarint, 25 százalékban vajat tartalmaz. Emellé odakerülnek a tartósító, a színező anyagok, valamint a citromsó. A megnevezés ez esetben is megtévesztő, főleg, hogy a vajakat tartalmazó gondolákban szokták forgalmazni, de csomagolóanyaga is a vajra emlékeztet.

Vannak orvosok, akik szerint a margarin napi fogyasztása veszélyes lehet, hiszen rákkeltő hatása van – elsősorban gyomor-, tüdőrákot okozhat.

Májpástétom – „kóla hatással"

A sertéspástétom mindössze 25 százaléknyi sertésmájat tartalmaz, többi részét a víz, a szalonna, a sertésbőr, a tejport, a növényi eredetű fehérje, a búzakeményítő, színező, a stabilizáló és színezőanyagok, a fűszer, a glukóz szörp, a mustár, a guan- és xantangumi, a citromsó, az antioxidánsok, az aromaanyagok valamint a konzerválószer teszi ki. A sertéspástétomot hatalmas keverőkben „keverik ki", 10 kilogramm termékben 2,5 kiló sertésmáj található, nagymennyiségben használnak viszont szalonnát és finomra darált sertésbőrt. Orvosok szerint az ily módon előállított májpástétom fogyasztása ugyanolyan, mintha valaki napi rendszerességgel kólát inna – vagyis egészségtelen. A kólában ugyancsak megtalálható a glukózszörp, a guan- és a xantangumi.feb21csoki

„Népszerű" (ára miatt) a kakaómentes „mogyorós" csokoládé. Pontosabban 10 dekája nyolc százalékban (egy kávéskanállal) tartalmaz kakaót, egyébként nagyrészt margarinból, 12 százaléknyi tejből, 0,1 százaléknyi mogyoróból, kiskanálnyi tejporból, némi mogyoróaromából, vanília ízű anyagból, E322-ből és E476-ből áll.

Az orvos véleménye szerint ez a fajta kakaó igen veszélyes telített zsírokat tartalmaz, ezek sztrókot vagy infarktust okozhatnak. A romániai rendelkezések értelmében is csupán az a termék minősülhet csokoládémnak, amely legalább 43 százalékban kakaót tartalmaz.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X