A szociáldemokrata kormány „száz sikerének” ára

Diadalittasan jelentették be a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői a Herkulesfürdőn tartott értekezletük után, hogy az első tíz hónap alatt a kormányprogram 100 pontját sikerült teljesíteniük, kezdve attól, hogy az ország nagyobb gazdasági fejlődést ért el, mint Kína, egészen a különféle munkaterületeken alkalmazott béremelésekig.

Összeállításában az adevarul.ro pontról pontra cáfolta a PSD vezetőinek kijelentéseit. E szerint szociáldemokraták arról teljesen megfeledkeznek, hogy 2008-ban, amikor Románia a gazdasági fejlődés tekintetében szintén lekörözte Kínát, az államnak 20 milliárd eurójába került a kilábalás a gazdasági válságból. De arról is hallgatnak, hogy ez a fejlődés még rövidebb távon is fenntarthatatlan, mivel a fogyasztáson, a „gyengébb eredményt” elérő kínaiak esetében viszont a gazdasági termelésen és az exporton alapul.

A PSD kiváló eredménynek tartja, hogy az állam adóssága a bruttó nemzeti össztermék 39 százalékáról mindössze 37,4 százalékra esett vissza – igen ám, de eközben igencsak drágákká váltak a Románia által felvett kölcsönök. Év elején a román állam hat hónapra, egy, három és öt évre szóló kölcsönöket 0,87, továbbá 0,97, illetve 1,62 valamint 2,47 százalékos kamatara vehetett fel, de a 10 évre szóló kölcsönökért is mindössze 2,25 százalék kamatot fizetett, addig jelenleg ezekre az összegekre 2,50, 2,68, 3,45, 3,80 illetve 4,70 százalékot fizet.

Zsebben kimutathatatlan „sikerek”

Abban igaza van a kormánynak, hogy év végéig sikerül talán a Brüsszel által megkövetelt 3 százalék alatt, 2,96 százalékos szinten tartania a költségvetési hiányt, ennek azonban szintén igen nagy ára van, hiszen Románia ezt csak azzal tudja elérni, hogy jelentősen megvágta a beruházásokra fordítandó összegeket. Gazdasági szakemberek, hazai és külföldi pénzügyi intézmények, továbbá az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap pedig egyetértenek abban, hogy 2018-ban már lehetetlenség lesz három százalék alatt tartani a költségvetési deficitet.

A szociáldemokraták kimutatásában ott szerepel a költségvetési jövedelmek 10,6 százalékos növekedése, a dokumentumban viszont arról már nincs szó, hogy eközben sokkal nagyobb mértékben emelkedtek a költségvetés kiadások, hiszen csupán a legutóbbi költségvetési kiigazításnál a kormány több mint félmilliárd lejjel emelte azokat, pusztán azért, hogy ki tudja fizetni a béreket és a nyugdíjakat, miközben a bevételek mindössze 280 millió lejjel nőttek.

A kormány sikerlistáján ott szerepel az 1250 lejes minimálbér 1450 lejre történő emelése, de a kabinet arról nem tesz említést, hogy az intézkedést minden gazdasági szakértő bírálta, a lépést túl korainak találta. Maga a Román Nemzeti Bank is úgy vélekedett, hogy nem ellenzi a fizetések emelését, azt viszont mindenkor a munkatermelékenység függvényében kell növelni.

A kormányprogram száz megvalósítása közül hat „siker” egyébként éppen a bértörvénnyel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik. Csakhogy ezek az emelések a legutóbbi adóügyi intézkedések miatt nem mutatkoznak meg az állami alkalmazottak zsebében, a magánalkalmazottak bére pedig attól függ, hogy emeli-e 20-22 százalékkal a bruttó fizetéseket a munkaadó.

Hétmillió nyugdíjat veszélyeztetnek

A szociáldemokraták az eredmények között tartják számon a megosztott áfát, jóllehet az intézkedés ellen az üzletemberek testületileg tiltakoztak. Ennek nyomán törvénymódosításra kerül sor, miszerint az intézkedést csak a fizetésképtelen és az áfa-kifizetésekkel hátrálékos cégek esetében alkalmazzák.

Az eredményekkel kérkedve a szociáldemokraták hallgatnak az üzemanyagok jövedéki adójának ismételt bevezetéséről, nem beszélnek arról, hogy a lej árfolyama mélyponton van, hogy a hitelekért fizetendő kamatok a magánemberek esetében is fokozott ütemben emelkednek, a beruházások pedig folyamatosan visszaesnek, az árak régen látott mértékben növekednek, az infláció pedig meghaladta a Román Nemzeti Bank prognózisát is, és decemberben 2,7 százalékos lesz majd az üteme.

Ugyanakkor a kormány késlekedik a nyugdíjtörvény kidolgozásával, jóllehet a jogszabályt október elsejére ígérte. A 100 megvalósításról szóló dokumentumban nincs szó arról az intézkedésről sem, miszerint a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulást 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentették, veszélyeztetve ezzel mintegy hét millió alkalmazott jövőbeni nyugdíját, és valahogyan megfeledkeztek a 2000 lejnél kisebb jövedelmek adómentességéről is.

Egyébként a román kormány meglepő módon „felgyorsult”, hiszen a sajtóval egy hónappal korábban közölt felmérés szerint mindössze hét intézkedést sikerült teljesítenie, 45 pedig megvalósítatlan maradt.

Ebben a jelentésben egyébként megrótták Mihai Tudose kormányfőt még azért is, hogy nem teljesített olyan feladatokat, amelyeknek határidejét 2018. január elsejére időzítették, továbbá, amelyekről a szociáldemokraták időközben lemondtak, illetve amelyek bekerültek az adótörvény módosításaiba, mint például a jövedelmek alapján történő megadóztatás illetve a szolidaritási illeték.

Kimaradt?