„Mágnesvárosok” – nagyon sokan változtatnának lakhelyet Romániában

Romániában jelenséggé vált a költözés.  A Világbank által készített, Mágnesvárosok, migráció és ingázás Romániában című jelentés szerint legalább 3,6 millió román állampolgár változtatna lakhelyet.

A tanulmány szerint a romániaiak több mint 34 százaléka külföldre költözne, 66,5 százalékuk azonban az országban maradna, de egy másik településen folytatná az életét. A legnépszerűbb célvárosok között van Bukarest, Kolozsvár, Temesvár és Brassó.

A költözni vágyó 3,6 millió ember legkésőbb öt éven belül megtenné ezt a lépést. Nagy részük fiatal, átlagos életkoruk nem haladja meg a 35 évet. A költözni vágyók 75 százaléka gyermektelen, a fennmaradó 25 százaléknak is átlagosan csupán egy gyermeke van. A többgyermekes családok soraiban sokkal kisebb, gyakorlatilag a nullával egyenlő a költözési szándék.

A tanultabbak, jól keresők költöznének

A költözni akarók az iskolázottabbak közül kerülnek ki: általában főiskolát, egyetemet végeztek. Anyagilag szintén jól állnak, fizetésük jelentősen meghaladja az országos átlagot, emellett pedig túlnyomórészt a magánszektorban dolgoznak. Többnyire városon élők változtatnának a lakhelyükön. A romániai költözésben gondolkodók inkább a falusi környezetből kerülnek ki, rendszerint még érettségivel sem rendelkeznek.

Földrajzilag a kevésbé fejlett régiókból kerülnek ki, így például az egyebek között Teleorman, Giurgiu, Călărași, Ialomița megyét magába foglaló Déli Régióból, valamint a Botoșani, Suceava, Neamț, Iași, Bákó és Vaslui megyéből álló Északkeleti Régióból. Ők leginkább a fejlettebb megyékbe költöznének, mint például a Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyét magába foglaló Központi Régióba vagy pedig az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyéből álló Nyugati Régióba.  

A férfiak mennének – a nők maradnának

Számítások szerint éven belül feltehetően kétmillió ember változtat majd lakhelyet az országon belül, 1,6 millió személy viszont elhagyná Romániát. Az arányok az utóbbi években megváltoztak, hiszen korábban sokkal többen költöztek volna el az országból, mint ahányan Románia belül más települést választva változtatták volna meg lakhelyüket.

Érdekes módon éppen a fejlettebb régiókban – így például az ország nyugati felében – élő személyek keresnének boldogulást a határokon túl, a Bukarest közelében lakók inkább Romániában maradnának, de az ország középső része felé költöznének.

Nemek szerint a férfiak inkább országot cserélnének, a nők Romániában maradnának.

1,6 millió fővel nőtt a nagyvárosok lakossága

A Világbank elemzése szerint 2001 és 2011 között, amikor Románia gazdasága lendületesen fejlődött, a más településre költözők 65,5 százaléka városlakó volt, igaz, ők a kisebb városokból költöztek a nagyvárosokba, illetve azok elővárosaiba. Így például Kolozsvár, Brassó, Temesvár és Iași esetében az új lakosság 75 százaléka kisebb városokból települt át.

Az utóbbi 5-6 évtizedben egyébként a nagyvárosok lakossága jelentősen szaporodott, abszolút számban több mint 1,6 millió fővel nőtt.

A statisztikák és a 2011. évi népszámlálása adatai szerint egyébként több mint 6 millió romániai lakos életében legalább egy alkalommal költözött már az országon belül. Az arányok nagyjából változatlanok, hiszen a 2002. évi népszámlálás alkalmával 6,73 millió személy volt ebben a helyzetben.

Hivatalos források szerint 1990 óta legkevesebb 3 millió romániai lakos költözött külföldre, az újabb – nem hivatalos adatok – szerint viszont ez a szám jóval nagyobb. 

Kapcsolódók

Kimaradt?