Észak-Korea ismét elővette az atomkártyát


-A A+

Ismét felizzott a feszültség a Koreai-félszigeten a napokban, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kína egyetértésével elfogadott elítélő határozatára válaszul Észak-Korea újabb nukleáris teszttel fenyegetőzött, amelyet akár napokon belül elvégezhetnek.

Az előző két atomrobbantás is hasonló forgatókönyvet követett: 2006-ban és 2009-ben is volt egy rakétateszt, amelyet az ENSZ elítélt, amire válaszul jött a nukleáris teszt. Dél-koreai szakértők szerint ez a töltet most nagyobb hatóerejű lehet, mint az előző kettő, és a phenjani vezetés főként az Egyesült Államoknak üzenhet vele.

„Békés" űrporgram

December 12-én Észak-Korea először állított Föld körüli pályára műholdat, amelyet ugyanakkor a nyugati országok egyben álcázott ballisztikusrakéta-kísérletnek minősítettek. Az azonnal érkező nemzetközi bírálatok mellett több mint egy hónappal később, január 22-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte az észak-koreai rakétaindítást, és megerősítette, részben szigorította a Phenjan elleni szankciókat.feb1foto-1-kilovoallas

Az Egyesült Államok által javasolt határozat indoklása szerint az északi vezetés megsértette azokat a korábbi határozatokat, amelyekkel eltiltották a nukleáris és a ballisztikusrakéta-kísérletektől. Azért telt el ennyi idő a decemberi fellövés, és az ENSZ reakciója között, hogy az Egyesült Államok a háttérben a Phenjan mellett eddig szinte mindig kiálló kínai vezetést is meggyőzhesse a határozat támogatásáról.

Phenjan már néhány órával a bejelentés után visszautasította a határozatot, mivel állítása szerint békés, polgári űrprogramja keretében joga van műholdat felbocsátani. Szerintük az Egyesült Államok ellenséges magatartása miatt a két ország között az atommentesítésről kötött 2005. szeptemberi közös nyilatkozat érvényét vesztette. Elutasította a 2008-ban vakvágányra futott hatoldalú tárgyalások újrakezdését, és jelezte, hogy védelmi célból fejleszteni fogja haderejüket, beleértve a nukleáris technológiáját is.

Veszélyes játék a nemzetközi közösséggel

Észak-Korea aztán – a hivatalos indoklás szerint a nép kérésére – újabb kísérleti atomrobbantással és nagy hatótávolságú rakéták felbocsátásával fenyegetőzött, amelyekkel kifejezetten az ősellenségnek nevezett Egyesült Államoknak akartak üzenni. A washingtoni vezetés kiemelését nemcsak az indokolja, hogy ők javasolták a BT-ben elfogadott ENSZ-határozatot.

Ha az elmúlt húsz évet nézzük, 1993-tól 2013-ig, Észak-Korea mindig elővette az atomkártyát, amikor azt akarta elérni, hogy az Egyesült Államok kétoldalú tárgyalásba kezdjen. Az észak-koreai vezetés szerint ugyanis az elsőszámú hadviselő félnek tekintett Egyesült Államokkal kell megállapodni ahhoz, hogy a koreai háborút is lezáró békeszerződés léphessen érvénybe az ENSZ-szel.feb1foto-2-nagy-hatotavolsagu-raketa-a-kilovoallomason

A lényegében zsarolásra épülő észak-koreai taktikának az elmúlt 20 évben voltak részeredményei. 1994-ben például Jimmy Carter – ugyan felhatalmazás nélküli békeközvetítőként – közvetlen tárgyalásra Észak-Koreába érkezett, és az aggastyán Kim Ir Szennel is találkozott. A kulisszák mögött minden bizonnyal most is tárgyalások folynak, de az észak-koreai vezetés előszeretettel hangoztatja, hogy az atomkísérlethez hasonló fenyegetések esetében nem szoktak a levegőbe beszélni.

Az Egyesült Államok mindenesetre nemrégiben újabb szankciókat jelentett be Észak-Korea ellen, amelyekkel az ENSZ intézkedéseit egészítették ki. Glyn Davies Észak-Koreával foglalkozó amerikai különmegbízott szerint a phenjani vezetés veszélyes játékot játszik a nemzetközi közösséggel. Úgy vélte, nem sok esély van arra, hogy diplomáciai úton elkerüljék az északi atomrobbantást.

Mit tehet Szöul

Phenjan szerint a biztonsági tanácsi szankciók hadüzenettel érnek fel ellenük, ezért Észak-Korea az Egyesült Államok mellett a dél-koreai vezetést is „könyörtelen" ellenlépésekkel fenyegette meg, amennyiben életbe léptetik az ENSZ-határozatban szereplő szankciókat.
Ez a két Korea viszonyában is fontos pillanat, mert a decemberi választás után beiktatásra váró új dél-koreai vezetésnek most kell meghatároznia a saját álláspontját a konfliktusban.

Vállalhat közvetítő szerepet, de a heves reakciók sem lennének meglepőek. Pak Gun Hje megválasztott dél-koreai államfő egyelőre jelezte, hogy nem fogja eltűrni az északi provokációkat, de továbbra is szorgalmazza a párbeszédet Phenjannal. Egy volt dél-koreai egyesítési miniszter is arról beszélt, hogy mindenképpen vállalkozniuk kellene valamilyen közvetítői szerepre.frb1foto-3-Glyn-Davies

Szöulban kedden bejelentették, hogy egy különleges műveleti egységet állítanak fel, amelynek folyamatosan figyelnie kell a 2006-os és 2009-es atomrobbantások helyszínét, ahol a harmadik tesztet is elvégezhetik. Itt futnak majd össze egy kézben a független szakértők, a saját és külföldi hírszerzések információi. Az AFP emlékeztet rá, hogy a dél-koreai földtani intézet 2009-ben már 40 másodperccel a föld alatti robbantás után észlelt egy mesterséges földrengést.

Kína türelme is elfogy?

Ha az északi vezetés a fenyegetéseket beváltva akár már napokon belül elvégzi a harmadik robbantást, akkor újabb elítélő határozatok várhatók a nyugati országok részéről, azonban ezeknek várhatóan nem lesznek komolyabb következményei az amúgy is elszigetelt rezsimre nézve. Erősen kérdéses az is, sikerül-e valamilyen tárgyalást kicsikarniuk az egyébként is számos belföldi és külföldi problémával szembenéző Obama-adminisztrációból.

Ami ugyanakkor fontos változás lehet, hogy ezúttal Kína részéről is a szokásosnál keményebb kritikát fogalmaztak meg. A kínai vezetés már rögtön első körben kiegyensúlyozottnak nevezte a Biztonsági Tanács határozatát, és a kilátásba helyezett robbantás ellen is felszólalt. Az egyik kínai lap szerint Peking a segélyek csökkentését is kilátásba helyezte, ha Phenjan beváltja az atomkísérletre vonatkozó fenyegetését.feb1foto-4-pak

Az Észak-Korea legfontosabb támogatójaként számon tartott Kína reakciója azonban inkább a külföldnek szólt. Pekingnek semmiképpen sem érdeke, hogy az északi rezsimet megingató krízishelyzet álljon elő a Koreai-félszigeten. Ugyanakkor az is tény, hogy korábban sem álltak ki mindig feltétel nélkül Phenjan mellett: előfordult, hogy feltartóztattak már különböző szállítmányokat a két ország határvidékén. Egyes külföldi elemzők úgy vélik, hogy Észak-Korea részéről is megvolt a kínai hozzáállás bírálata, amikor a hatoldalú tárgyalásokat külön nevesítették, hiszen azok újraindítását leginkább a pekingi vezetés kezdeményezte.

Phenjani változások

Az már az elmúlt több mint egy évből is látszik, hogy az észak-koreai rezsim Kim Dzsongun alatt is kimondottan törekszik arra, hogy magára irányítsa a világ figyelmét. 2011 decemberében meghalt apja, Kim Dzsongil alatt ugyanakkor ezeket szinte kizárólag katonai erődemonstrációkkal érték el, míg Kim Dzsongun idejében újításként ennél sokkal kifinomultabb lépések is jellemzők a rezsimre.feb1foto-5-Kim-es-felesege

Korábban például nem fordult elő olyan, hogy egy vezető a fiatalabb Kimhez hasonlóan nyilvánosan együtt mutatkozzon a feleségével, Miki egeres előadáson vegyen részt, vagy külföldi diplomatákat is meghívjon magával a phenjani vidámparkba. Az is nagyon sokat elárul a phenjani változásokról, hogy Kim Dzsongil hangja szinte sohasem volt hallható, se az északi lakosság, se a külföld nem halhatta beszédeit. Ezzel szemben az ifjú pártfőtitkár gyakran tart olyan beszédeket, amelyek a széles nyilvánosság számára is elérhetőek.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X