Voiculescu csiki-csukit játszik a bírósággal


-A A+

Dan Voiculescu az első nem-szenátor szenátor. Miután a tavalyi, decemberi választásokon bekerült a felsőházba, először beteget jelentett, majd kivette parlamenti szabadságát, így több mint 40 napon át nem tette le a szenátori esküt. Majd, miután letette, rövid idő múlva – lemondott.

„Nagylelkű" gesztus

Márpedig Romániában nem rossz dolog szenátornak lenni: a csöppet sem alacsony fizetés mellett különféle kiegészítéseket, pótlékokat kap, amellett ott van a „törvényhozás melegházában", pontosan tudja, mikor, milyen törvényeket fogadnak majd el vagy utasítanak el, mindezt pedig nagyszerűen kihasználhatja üzleti tevékenysége során.

Akkor vajon miért mondott le erről az irigylésre méltó tisztségről – amelyért a kampány során (és előtt) nem kevés anyagi áldozatot hozott?

A „volt-nincs szenátor" szerint voltaképpen nagylelkű gesztusról van szó: mivel korrupciós dossziéban szerepel, ezért lemond honatyai mentelmi jogáról, hogy az igazságszolgáltatás zavartalanul végezhesse dolgát.

Érve jogilag sem fogadható el. Dan Voiculescu ügycsomója ugyanis már a bíróság elé került, neki tehát semmit sem kellett volna tennie – szenátusi mentelmi jogáról sem kellett volna lemondania – ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát.jan31foto-1-Voiculescu

Valójában tehát önös érdekről van szó: szenátorként korrupciós ügye miatti perét a Legfelsőbb Törvényszék és Semmitőszék (legfelső bíróság) tárgyalta volna, a dosszié ráadásul több politikust is elítélő, „szigorú" három tagú ítélőtanácshoz került volna – amelyről a későbbiekben még szó lesz.

A lemondás időzítését pedig az indokolja, hogy a bíróság május 25-e helyett a napokban, sürgősségi eljárással már e hónap 31-én napirendre tűzte az ügycsomót. A szenátori tisztségéről lemondva viszont a per átkerült a bukaresti törvényszékre.

Százezerért – nyolcmillió

A Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács által bebizonyítottan volt szekus ügynök Dan Voiculescu (immár volt szenátor) ellen az Élelmiszeripari Kutatóintézet törvénytelen privatizációja miatt folyik eljárás. A médiacézár, egyben a Voiculescu Ipari Csoport valamint a Grivco többségi részvényese, az Élelmiszervegyészeti Központ részvényesi gyűlésének és igazgató tanácsának tagja, a bukaresti Bioprod részvényesi gyűlésének tagja, egyben pedig a vállalat vezérigazgatója, a Konzervatív Párt egykori alapítója közel 4 hektáros területet vásárolt az intézettől, a piaci árnál hetvenötször olcsóbban. A bűnvádi dosszié szerint az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizációja egyedül Voiculescu cégének, a Grivcónak hozott hasznot, az államnak okozott kárt több mint 60 millió euróra becsülik.

Dan Voiculescu és egyik fő cinkosa, Corneliu Popa, az Állami Területek Ügynöksége Igazgató Tanácsi tagjaként, a román államtól kapott felhatalmazás nélkül, beleegyezett az Élelmiszervegyészeti Központ privatizálásába, az épületek, a hozzájuk tartozó földek részvényeinek árát pedig a valós piaci ár közel 95-szörösére csökkentette. Így a részvénycsomag 104 730 euróért jutott Dan Voiculescu birtokába, holott annak valós ára 7,9 millió euró volt. A „versenytárgyaláson" kizárólag Voiculescu cége, a Grivco vett részt.

Lemondások története

Igaz, Dan Voiculescu nem először köszönt le szenátori tisztségéről. Legelőször 2007-ben mondott le a szenátorságról, arra hivatkozva, hogy a parlament nem támogatta pártja törvénytervezetét, amelynek értelmében meghosszabbították volna az államosított házban lakók bérleti idejét, csökkentették volna a hozzáadott értékadót az alapvető élelmiszer-termékek esetében és adómentessé tették volna az újra befektetett profitot.

A tényeges oka viszont lépésének az volt, hogy beindultak a vizsgálatok ellene, mi több, az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság beindította a nyomozást a Lottó II. ügyben is, amelyben lányát, Camelia Voiculescut is pénzmosással valamint okirathamisítással vádolták.

jan31foto-2-ICADan Voiculescu másodjára szenátori tisztségéről 2012. júniusában mondott le, állítása szerint azért, mert a törvényhozás nem fogadta el javaslatát az adócsalással járó büntetések kétszeresre történő emeléséről.

Ezzel a lépéssel viszont ismét elérte azt, amit mostani lemondásával: ügycsomója a legfelső bíróságtól – ahol három igen kemény bíró: Corina Jîjîe, Lavinia Lefterache és Mariana Ghena mondott volna ítéletet – átkerült a bukaresti törvényszékhez. Ahonnan viszont tavaly, amikor is a december 9-i parlamenti választások után Dan Voiculescu elnyerte szenátori tisztségét, ismét visszakerült a legfelső bírósághoz. Ezt pedig nyilvánvalóan követte Voiculescu napokban sorra került harmadik lemondása...

Csiki-csuki az igazságszolgáltatással

Dan Voiculescu most amolyan macska-egér harcot próbál játszani az igazságszolgáltatással. A bűnvádi ügycsomó 2008 decemberében készült el – vagyis már több mint 4 éve sikerült kitolnia a pert. A dosszié elévülésére 2018-ban kerül sor – Voiculescu igyekszik most valahogy ezt a hat esztendőt is elhúzni valahogy. Mostani lemondásával a bukaresti törvényszékre került ügycsomó kapcsán reményei szerint további három hónapot nyerhet – nagyjából ennyi időbe telik az igazságszolgáltatásnál az, ameddig a dosszié egyik helyről átkerül a másik bíróságra.

Voiculescu számára az igazi nyereséget az jelenti, hogy ebben a helyzetben voltaképpen új per kezdődik, ami komoly esély az időnyerésre, ráadásul pedig így két útja is van a fellebbezésre: fordulhat a táblabírósághoz, de folyamodhat a legfelső bírósághoz is, amivel még inkább elhúzatja a per folytatását.

Ügyvédei szerint Dan Voiculescu valóságos csiki-csukit játszhat az igazságszolgáltatással: ha a per átkerül a bukaresti törvényszékhez, akkor ismét elfoglalhatja szenátori székét – ezt semmilyen törvény nem tiltja meg. Ekkor a dosszié ismét átkerülne a legfelsőbb bírósághoz, amit nyilván Voiculescu lemondása követne, amivel az ügycsomó megint csak átkerül a bukaresti törvényszékhez – és ez így mehet mandátuma végéig, vagyis 2016-ig. Dan Voiculescunak pedig van elég pénze ahhoz, hogy a következő választásokon ismét megpályázhassa a szenátori széket.

„Szőrösszívű" bírák

Dan Voiculescu korrupciós ügyét a legfelső bíróságnál a 4. számú bírói testület tárgyalta volna, amely nem igen törődött a vétkesek tisztségével, politikai opcióival. A Ionuţ Mateiból, Cristina Rotaruból és Ioana Bogdánból álló ítélőtanács már több politikust is elítélt. Legvisszhangosabb döntésüket Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök esetében hozták, akit két év szabadságvesztésre ítéltek.jan31foto-3-birosag

Ugyanakkor azonban két év felfüggesztett börtönbüntetést mondtak ki a mizili fegyvergyárat megkárosító szociáldemokrata Mihai Şireteanura. Ugyancsak két évi felfüggesztett börtönre ítélték a demokrata liberális Cosmin Mihai Popescut, aki hozzásegítette Ionel Manţogot ahhoz, hogy idejében rátegye kezét az Olténiai Országos Barnaszén Társaság által fölvásárlandó földekre.

Hasonlóképpen hét évre ítélte alapok eltérítése miatt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt politikusát, Ioan Avram Mureşan volt mezőgazdasági minisztert. Végül négy év felfüggesztett börtönt mondott ki a demokrata liberális Eugen Bădălanra, a korábbi vezérkari főnökre a hadsereg javainak eltulajdonításáért.

Dan Voiculescu feltehetően jól látta, hogy ilyen ítélőtanács előtt semmilyen esély nem maradt arra, hogy megússza korrupciós cselekedetét.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X