Naponta négy orvos távozik külföldre a román egészségügyi rendszerből


-A A+

Naponta átlagban négy orvos távozik Romániában és vállal külföldön munkát. Hivatalos adatok szerint az ország évente 2000 egészségügyi szakemberrel lesz szegényebb.

Az utóbbi hat évben a Román Orvosi Kamarától több mint 14 500 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges iratokat. A legtöbb orvos 2011-ben hagyta el az országot, akkor közel háromezren igyekeztek szerencsét próbálni a határokon túl.

A következő három évben a trend csökkenni látszott, 2012-ben nem egészen 2500, 2013-ban csaknem 2200, 2014-ben pedig alig több mint 1900 orvos fontolgatta az ország elhagyását. 2015-ben azonban ismét több, csaknem 2300 orvos fordult a kamarához az iratokért, az idei esztendő első kilenc hónapjában csaknem 1500 ilyenfajta igazolványt adtak ki a kérelmezőknek. 2007 óta egyébként több mint 43 ezer orvos kérte a hivatalos iratokat a kamarától, a helyzet tehát akár tragikusnak is nevezhető.

Persze, ennél több orvos is távozhatott az országból, hiszen a Romániai Orvosi Kamara csakis a hivatalos papírokat kérvényező személyeket tartja nyilván, ám sokan elmennek az országból ezek nélkül a papírok nélkül is. Igaz, az is előfordult már, hogy a papírokat kikérő orvosok végül is meggondolták magukat és Romániában maradtak.

Az orvosi kamara illetékesei szerint 2010 és 2015 között például elsősorban általános orvosok, családi orvosok és sebészek próbáltak szerencsét külföldön. A legtöbb romániai orvos Németországot kedveli, ahol – hivatalos adatok szerint – csaknem 4100-an dolgoznak, négyezren pedig Franciaországban találtak munkát. A rangsorban Nagy-Britannia következik, közel 2500 romániai orvossal, majd Belgium, Olaszország és Spanyolország a további sorrend.

3,5 milliárd lejes veszteség

Az orvosi személyzet külföldi munkavállalása miatt már évek óta súlyos személyzethiánnyal küzd a romániai egészségügy. Az Országos Statisztikai Intézet nyilvántartása szerint augusztus folyamán a hazai egészségügyi rendszer 302 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, közöttük 56 ezer orvost. Jelentős részük – több mint 15 százalékuk – bukaresti gyógyintézetekben dolgozik, a fővárosban nagyjából elégséges az egészségügyi káderek száma.

Országos viszonylatban viszont már egészen más a helyzet, a legtöbb megyében a létszám elmarad a minimális szükségletek mögött is. Az egészségügyi tárca nem titkolja, hogy számos helység maradt családi orvos nélkül. A romániai orvosok és asszisztensek átlagos létszáma messze elmarad az európai átlagtól.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Romániában egy orvos képzése 81 ezer lejbe kerül, és ebben nincs benne a rezidens időszak, ami nyilvánvalóan tovább növeli a költségeket. Az egészségügyi minisztérium szerint a román állam képtelen meggyőzni a frissen végzett orvosokat, hogy az országban maradjanak, a képzésükbe fektetett összegeket tehát nem lehet nyereségként elkönyvelni, ezek veszteséget jelentenek. A 2007 óta külföldre távozott orvosok képzése meghaladja tehát a 3,5 milliárd lejt.

A nettó átlagbér 2076 lej az egészségügyben

Az orvosok természetesen nem csupán anyagi okok miatt távoznak az országból – jóllehet döntésükben ez is szerepet játszik. Hivatalos adatok szerint az egészségügyben a nettó átlagbér 2076 lej, ami nagyjából 470 eurónak felel meg. Ez az összeg ugyan megközelíti az országos átlagbér átlagát, miután az utóbbi évben az egészségügyi rendszerben a bérek 30 százalékkal nőttek – ami egyébként kétszerese a gazdaság szintjén elért fizetésemelésnek.

Csakhogy ez az összeg eltörpül amellett, amennyit például külföldön megkereshetnek. Egy általános orvos jövedelme Németországban 4000 eurótól indul, és a szakképzettség fokával arányosan tovább emelkedik. De az okok között szerepel a kórházak hiányos felszereltsége, az igen rossz munkakörülmények, utóbbiak a legtöbb esetben lehetetlenné teszik a minőségi orvosi beavatkozást, valamint a szakmai fejlődést.

Az orvosok gyakran arra is panaszkodnak: megaláztatva érzik magukat azért, hogy csúszópénzt kényszerülnek elfogadni. Egyben úgy vélik, hogy szakmájukat nem becsülik meg igazán Romániában.

Az állami kórházakkal elégedetlen orvosok természetesen magánkórházakban is dolgozhatnak, ez a szektor az utóbbi években jelentősen fejlődött. Itt mind bérezés szempontjából, mind pedig a felszereltséget illetően jobbak ugyan a viszonyok, ám az aligha jelenthet megoldást, ha az állami kórházak valamennyi orvosa magánpraxisba kezdene.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X