Nem tettek jót a bűnüldözésnek a miniszterváltások a belügy élén


-A A+



Félelmetes statisztika: Romániában közel 600 ezer olyan, törvénysértéssel, kihágással, bűncselekménnyel kapcsolatos dosszié létezik, amelyben a tettesek ismeretlenek maradtak. Ez a mennyiség 26 év óta halmozódott fel, és mindezért nagyrészt a belügyi tárcavezetők is okolhatók, hiszen minisztériumuk alá tartozik a rendőrség is. A bűnüldözésnek nem tett jót a rengeteg miniszterváltás sem. Ráadásul a belügyi tárcavezetők közül is többen visszhangos botrányokba keveredtek.

1989 után az első belügyminiszter Mihai Chiţac volt, aki 1989 decembere és 1990 júniusa között vezette a tárcát. Előtte a bukaresti helyőrség vezetője volt a Petre Roman által vezetett kormányban, és egyike volt azoknak a tábornokoknak, akiket Nicolae Ceaușescu Temesvárra küldött, a forradalom elfojtására. Ezért 1997-ben került bíróság elé, ahol 2008-ban végleges határozattal 15 év börtönre ítélték. Egészségügyi okokra hivatkozva 2010-ben szabadult – még abban az évben meghalt.

Helyét Doru Viorel Ursu vette át, aki 1991 októberéig állt a minisztérium élén. A katonai bíróság egykori elnökeként Nicu Ceaușescu első perének bírója volt. Ezt követően a külügyminisztérium államtitkára, majd Argeș megyei képviselő lett, később felhagyott a politikával és ügyvédként ténykedett. Doru Viorel Ursu neve egy botrány kapcsán is ismertté vált: amikor a nagyszebeni romák „nemzetközi királyának” lánya férjhez ment – a násznagy éppen a belügyminiszter volt –, az esküvő alkalmával Nagyszeben egyik főútvonalát lezáratta.

Victor Babiuc 1992 novemberéig töltötte be a belügyminiszter tisztségét. Előtte védelmi tárcavezető is volt, több alkalommal volt parlamenti képviselő. 2013-ban két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, a honvédelmi tárca és Gigi Becali közötti telekcseréért. 2014-ben feltételesen szabadlábra helyezték.

50 millió dolláros miniszter

Helyébe George Ioan Dănescu került, aki 1994 márciusáig vezette a tárcát, Nicolae Văcăroiu kormánya idején. Hivatásos katonaként a rendőrség Prahova és Konstanca megyei felügyelőségének főnöke volt. 1997-ben került tartalékba, 2002-ben négy csillagos tartalékos tábornok lett. 2002-ben halt meg.

Doru Ioan Tărăcilă 1994 márciusa és 1996 decembere között vezette a minisztériumot. A kilencvenes évek közepén a legbefolyásosabb politikusok egyike volt. 2004-ben 50 millió dolláros vagyonával ott lehetett Románia leggazdagabb 300 embere között. Hírek szerint az egyik legrettegettebb belügyminiszter volt, nem egyszer inkognitóban ellenőrizte a rendőrség munkáját. 1990 és 2008 között egyhuzamban szenátor volt, jelenleg a călăraşi-i ügyvédi kamara elnöke.

Gabriel Dejeu 1999 januárjáig állt a minisztérium élén, Victor Ciorbeaés Radu Vasile kormányai idején. Az 1999-as bányászjárás alkalmával mondott le. Két parlamenti képviselői mandátuma van. A politikai élettől 2000-ben vonult vissza, jelenleg Nagyszebenben él, több kötet szerzője, vezércikkeket ír a helyi és a központi sajtóba.

Constantin Dudu Georgescu 2000 decemberéig volt belügyi tárcavezető, egy ideig a honvédelmi minisztérium ideiglenes vezetője is volt, amikor is felvetette az 1989-as események miatt elítélt személyek általános megkegyelmezésének kérdését, amivel nem kis botrányt váltott ki. 1990 és 2000 között parlamenti képviselő volt, jelenleg az államelnöki hivatal nemzetbiztonsági főigazgatóságának államtanácsosa.

70 ezer eurós Dacia

Marian Săniuţă 2004 júniusa és decembere között állt a tárca élén a Năstase-kormány idején. Minisztersége idején 1000 Dacia gépkocsit vásárolt a belügyminisztérium számára. Neve ott szerepelt a határbiztonság megerősítése kapcsán talált rendellenességek miatti „EADS-dossziéban”, amikor is a német cég versenytárgyalások nélkül nyerte el a 730 millió eurós állami szerződést – 60 millió eurós csúszópénz lefizetésével. Bűnrészességét Săniuţă következetesen tagadja.

Vasile Blaga két alkalommal is vezette a minisztériumot, egyszer 2004 decembere és 2007 áprilisa, illetve 2009 decembere és 2010 szeptembere között, a Tăriceanu- illetve a Boc-kormány idején. Ekkor a megszorítások ellen a cotroceni-i elnöki palota előtt tiltakozó tömeg nyomására lemondott. Neve ott szerepelt a rendőrök illegális lakásvásárlása miatt botrányban is. Vasile Blaga egyébként több alkalommal is megjelent a korrupció elleni ügyészek előtt, akik legutóbb, 700 ezer eurós csúszópénz miatt hatósági ellenőrzés alá helyezték. Vasile Blaga lemondott a Nemzeti Liberális Párt társelnöki tisztségéről, sokak szerint ezzel politikai pályafutása is véget ért.

Cristian David 2007 decemberében került a tárca élére, tisztségét 2008 decemberéig őrizte meg, Relu Fenechiu embereként. Nevéhez a belügyi tárca egyik legnagyobb botránya fűződik, amikor is a rendőrség számára Dacia Logan gépkocsikat vásároltak – darabonként 70 ezer euróért. Jelenleg bűnvádi dosszié készült ellene, amelyben azzal vádolják, hogy képviselőként 500 ezer eurót kapott egy üzletembertől, akinek érdekében közbejárt a Buzău megyei prefektusnál egy telek-visszakövetelés jóváhagyásának ügyében.

Érettségi: 24 évesen

Traian Igaş 2012 februárjáig töltötte be a belügyminiszter tisztségét. Politikai pályafutása során volt megyei tanácsos, Arad megyei képviselő és szenátor. Nevéhez bizonyos reformtörekvések és nyelvtani hibák fűződnek. Igaş egyébként 24 évesen érettségizett.

Gabriel Berca mindössze 78 napig állt a tárca élén, 2012 áprilisáig, Mihai Răzvan Ungureanu kormánya idején. 2015-ben befolyással való visszaélés miatt letartóztatták, 2016 májusában három év börtönre ítélték, a döntés azonban még nem végleges, TraianIgaş fellebbezett.

Ioan Rus maga is két alkalommal állt a tárca élén, 2000 decembere és 2004 júniusa, valamint 2012 májusa és augusztusa között. Neve (és vagyona) nagy tekintélynek örvendett Adrian Năstase kormánya idején. A kétezres évek elején jött létre a szociáldemokraták kolozsvári csoportja, amelyben Ioan Rus jelentős szerepet töltött be. A kolozsvári csoport nyomására távolították el a Szociáldemokrata Párt éléről Ion Iliescut és választották meg Mircea Geoanát. 2014-ben közlekedési miniszter volt, ám 2015-ben lemondott tisztségéről, a román vendégmunkásokat sértő kijelentése miatt.

Hargita megye volt prefektusa és egykori képviselője, Mircea Duşa rövid ideig, mindössze 2012 decemberéig vezette a minisztériumot. Victor Ponta második kormányában védelmi miniszter is volt. Nevét ismeretessé tette egy kijelentése, a montenegrói buszbalasetet követően, miszerint „hazaszállítják majd a halottak élettelen testét”.

A Máramaros megyei képviselő, Radu Stroe 2014 januárjáig vezette a belügyi tárcát, amikor is lemondásra kényszerült a Nyugati-Kárpátokban történt légibaleset – amelyben a pilóta, Adrian Iovan és Aura Ion diáklány veszítette élet – kapcsán tett kijelentése miatt, miszerint csak azt bánja, hogy a katasztrófa miniszteri mandátuma alkalmával történt meg.

Gabriel Oprea: a legkorruptabb tárcavezető

Gabriel Oprea három alkalommal állt a tárca élén: 2008 decembere és 2009 januárja, 2014 januárja és márciusa, valamint 2014 márciusa és 2015 novembere között. Gabriel Oprea – aki a kilencvenes évek elején még a bányászvezér, Miron Cozma amolyan testőre volt – nemrégiben még a legbefolyásosabb romániai politikusok közé tartozott, 2015-ben ideiglenes kormányfő is volt,Victor Pontát helyettesítette. Sorozatos botrányai, plágiuma, az általa vezetett párt konjunkturális szövetségei, korrupciós dossziéi miatt azonban ma már a romániai politikai élet peremére került.

Gabriel Oprea első miniszteri tárcája után a Szociáldemokrata Párt mostani elnöke, a jelenleg két éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea állt a tárca élén mindössze két hétig, 2009 februárjáig. Ekkor lemondott, lépésének okát azzal indokolva, hogy tárcája túlságosan kevés pénzt kapott az állami költségvetésből.

Liviu Dragnea után kilenc hónapig Dan Nica vette át a belügyminiszter tisztségét, 2009 októberéig. Nevesítése politikai válsághoz, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok kormánykoalíciójának felbomlásához, a szociáldemokraták kormányból való távozásához vezetett. Dan Nica lemondását Traian Basescu államfő követelte, a 2009. novemberi államfő-választások során állítólag elkövetendő választási csalások miatt.

Petre Toba 2015 novembere és 2016 szeptembere között vezette a tárcát, ő volt (egyelőre) az utolsó belügyminiszter, aki botrányok közepette hagyta el a minisztériumot: a korrupció elleni ügyészek bűnpártolással vádolták Gabriel Oprea ügyében, aki a minisztérium pénzén limuzint vásárolt magának.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X