Rise Project: trükköznek a hazai sörgyártók


-A A+

A Rise Project vizsgálódásai szerint a hazai sörgyárak nagyban eltérnek a sörkészítés hagyományos receptjétől, nem egy alkalommal kétes minőségű anyagokat használnak. Ezt főleg csúcsszezonban teszik, amikor alig győzik a megrendeléseket.

A fogyasztók bizalmával visszaélve és a hatóságok felületességét kihasználva hazai sörgyárosok sok esetben nem a természetes erjesztési folyamattal készítik a közkedvelt alkoholos italt, hanem – egyes országokban már betiltott – mesterséges adalékanyagokat is – derítették ki a Rise Project munkatársai.

A Rise Project többnyire újságírókból, IT-szakemberekből és önkéntes aktívistákból álló szervezet a közép- és kelet-európai országokban elburjánzó korrupciót és szervezett bűnözést vizsgálja, igyekszik kimutatni a kapcsolatokat a szervezett bűnözés, a politikusok és az üzletemberek között. Tagja az Organized Crime and Corruption Reporting Project szervezet regionális hálózatának valamint a Global Investigative Journalism Network közösségének.

A hagyományos receptektől való eltérést, a nem megfelelő anyagok használatát a szervezet azzal magyarázza, hogy Európának ebben a térségében, így Romániában is, szinte minden megengedett, a silány minőségű termékek miatt senki nem reklamál, a minőségi ellenőrök, a fogyasztóvédelmi hivatal munkatársai gyakran lefizethetők, a tettesek pedig többnyire megússzák büntetés nélkül. A romániai sörfogyasztó így általában keserű szájízzel marad, de ez legtöbbször nem a sör hagyományosan fanyar ízének tudható be.

A sörgyárosok minderről természetesen nem szívesen nyilatkoznak, és hallgatásukat egyáltalán nem a „gyártási recept titkossága”, hanem a turpisságok elkendőzése magyarázza. A Rise Project munkatársainak legalább is ez volt a meggyőződése.

Egy kis fejfájás…

A szervezet munkatársai felvették a kapcsolatot a legnagyobb romániai sörforgalmazókkal, így például a Heineken Romania, az Ursus Breweries, a Bergenbier és a Tuborg Romania vezetőivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy termékeiknél a természetes alapanyagok (komló, víz, árpamaláta, kukorica- vagy más gabonaliszt) mellett – vagy éppenséggel azok helyett –, igen nagy mennyiségben használnak fel ipari adalékanyagokat és enzimeket.

Mindezt világosan kimondta – nevének elhallgatása mellett – az Ursus Breweries egyik volt igazgatója, aki nem tagadta, hogy csúcsidényben kisebb-nagyobb trükkökhöz folyamodnak. Adalékanyagok hozzáadásával például felgyorsul a sörgyártás folyamata. Ehhez természetesen minden esetben szükséges a „nagyfőnök” beleegyezése, jóváhagyása, ami rendszerint meg is történik. „Gyártóként csak reméltem, hogy mindez nem okoz komolyabb egészségügyi problémákat a fogyasztónak, legfeljebb egy kis fejfájást, amit a sörivó nyilván annak tud be, hogy kicsikével többet fogyasztott az árpaléből...” – nyilatkozta a volt igazgató.

Fungamyl, Ceremix, Filtrase, PVPP, 6X MG

A Rise Project munkatársainak a Heineken Romania egyik munkatársa szintén adalékanyagok hozzáadásáról számolt be. Mint mondta, a Heineken többnyire Fungamylt használ, amely jelentősen meggyorsítja a keményítő lebomlását, így rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű alkohol képződik. Az így előállított sör viszont veszít ízéből, aromájából, ennek pótlására pedig Ceremixet vagy 6X MG-t vagy pedig Filtrase adalékanyagot használnak.

De a gyorsabb és „jóízűbb” sörtért PVPP stabilizátort, génmódosított komlót is adagolnak a hagyományos nyersanyagok mellé.  Az adalékanyagok használatával a sörgyártáshoz szükséges, nagyjából két és hat hét közötti időt a Heinekennek „sikerült” négy-öt napra lerövidítenie, csúcsidőben, kánikulai időszakban pedig akár egy nap alatt is elkészült a „finom” serital.

Károsak lehetnek – de megengedettek

A sörgyári vezetők egyébként kihasználják azt a sajnálatos körülményt, hogy az uborka görbületére olyannyira érzékeny Európai Unióban nem készül lista az uniós tagállamok által elfogadottnak és biztosnak ítélt enzimekről. Így ezekről Romániában sem készült lajstrom és nincs is minderre törvénykezés az országban.

Igaz, az Európai Unió figyelmeztet arra, hogy az élelmiszeriparban használatos enzimeket gyártó iparág igyekszik állandó jelleggel javítani a gyártási technológián, ami a különféle enzimek jelentős számbeli növekedésével jár. Az évek során az enzimek előállítási eljárásainak komplexitása és bonyolultsága nagy mértékben növekedett, így vegyi eredetük szempontjából felhasználásuk igen kockázatossá válhat, allergiát, mérgezést okozhatnak – szögezik le a brüsszeli illetékesek.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség – amelynek hatáskörébe tartozik a Romániában készült sörök minőségi ellenőrzése is – az ipari enzmiket nem tekinti adalékanyagnak, emiatt a gyártóknak mindezt nem is kell feltüntetniük sem a címkén sem a receptben.

A Rise Project szerint ezeknek az anyagoknak a sörgyártásban történő alkalmazása legalább is megkérdőjelezhető, vitatható.  Nem véletlen, hogy Németország már 1993-ban megtiltotta az enzimek illeve a hasonló adalékanyagok alkalmazását az élelmiszeriparban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X