Ünnepi lakomák: mit és mennyit esznek a romániaiak?

Jelentős ünnepnapok alkalmával – mint most például most, karácsonykor – a mentőknek meggyűlik a baja a finomságokat mértéktelenül fogyasztókkal, akik a „túladagolás” miatt betegszenek meg. De Romániában amúgy is rendkívül egészségtelenek az étkezési, táplálkozási szokások, a legtöbben túl sok zsiradékot, az egészséget károsító egyéb táplálékot fogyasztanak.

Több száz „pluszkalória”

Az Országos Statisztikai Hivatal adatainak megfelelően Romániában 2010-ben átlagosan egy személy 3147 kilókalóriát fogyaszt – jóval többet, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Ez a szám még viszonylagos javulást is jelent, hiszen 2006-ban még fejenként mindenki 3455 kalóriát vett magához napi kosztjával. A táplálkozástudományi szakértők szerint egy napra sokkal kevesebb kalóriára lenne szükség: férfiaknál 2500, nőknél 2000 kilokalória elegendő.  

Személyenként az országban mindenki átlagosan 546 gramm gabonafélét – ebbe beletartoznak a kenyér mellett a különféle péksütemények –, 269 gramm burgonyát, 447 gramm zöldséget, 173 gramm gyümölcsöt, 22 gramm cukrot, 49 gramm zsiradékot – közülük 40 gramm növényi és mindössze 9 gramm állati eredetű – 613 gramm tejet, egy fél tojást, 12 gramm halat és 164 gramm húst – ebből csupán 20 gramm marhahúst, 52 gramm baromfit és 92 gramm sertéshúst – fogyaszt.foto 1 legkoverebb roman

Mindezt azt jelenti, hogy Romániában a lakosok évi átlagban fejenként 200 kilogramm kenyeret, 98 kilogramm burgonyát, 74 kilogramm zöldséget, 63 kilogramm gyümölcsöt, 8 kilogramm cukrot és 18 kilogramm zsiradékot esznek. Húsból közel 60 kilogrammot fogyasztanak, mindenekelőtt sertéshúst, ami évi 33 kilogrammra rúg. Romániában a lakosság nem igen eszik halat, ebből mindössze 4 kilogrammot fogyaszt – talán a borsos ára miatt.

Fél kiló kenyér – teljes energiaszükséglet

Az Élelmiszer-kutató Intézet igazgatója, Gheorghe Mencinicopschi doktor, professzor szerint az átlag romániai állampolgár túl sok kenyeret, péksüteményt eszik. E termékekből fél kiló már egymaga 2000 kilokalóriát szabadít fel, függetlenül attól, hogy fehér-, félbarna- barna-, vagy akár rozskenyérről, netán teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményről van szó. Mindez azt jelenti, hogy egy nő már fél kiló kenyérrel biztosíthatná teljes napi energiaszükségletét.foto 2 kover akar lenni

Az átlagos román a túlzott kenyérfogyasztás mellett túl sok sertéshúst is eszik, illetve káros koleszterint tartalmazó ételeket fogyaszt. A kiegyensúlyozott étrendnek nagyjából 55 százalék szénhidrátból, 30 százalék zsiradékból és 15 százalék fehérjéből kellene állnia. Ehhez képest azonban Romániában a 3147 bevitt kalóriából egyebek között 833 kilokalória állati eredetű termékből, 103 fehérjéből, több mint 98 másfajta zsiradékból 440 pedig szénhidrátból áll.

Az Élelmiszerkutató Intézet igazgatója úgy véli, a bőrétől megtisztított csirke- vagy a halhús sokkal egészségesebb lenne, mint a sertés és a juh. Ez utóbbi kettő igen sok zsírt tartalmaz a szövetek között. Az átlagos román sokat fogyaszt felvágottból is, márpedig ezek összetételében nagyjából 30 százaléknyi zsír szerepel. Ilyen szempontból a legegészségtelenebbek a kolbászfélék, amelyek komoly veszélyt jelentenek az egészségre.foto 3 ferfi

Az sem mindegy, hogyan készülnek el az élelmiszerek. A burgonya például igen egészséges lehet, ha megfőzve, vagy sültburgonyaként tálalják. Romániában azonban leginkább hasábburgonyaként fogyasztják, ami viszont már káros az egészségre, mivel igen sok rossz koleszterint tartalmaz. Ugyanez érvényes az egyébként egészséges csirkére vagy halra is: ezek kisütve úgyszintén ártalmasak lehetnek.

Románia és az uniófoto 24 big mac

A legtöbb európai országban az emberek sokkal egészségesebben érkeznek, mint a románok. Európában átlagosan 300 gramm kenyérféleséget, 10 gramm rizst, 200 gramm burgonyát, 90 gramm cukrot és 43 gramm olajat, illetve állati zsiradékot fogyasztanak. Sertéshúsból az Európai Unióban például 101, marhahúsból pedig 60 grammot eszik – Romániát kivéve – minden uniós polgár. Az Eurostat jelentése szerint az uniós tagállamokban a búzaliszt fogyasztása évente 110 kilogramm. E termékből a legtöbbet – lakosonként 194 kilogrammot – Görögországban fogyasztják, majd Málta és Olaszország következik 165 és 157 kilogrammal, a legkevesebb e termékből Lettországban és Lengyelországban fogy.

Az Európai Unióban fejenként a legtöbb sertéshús, 81 kiló, Dániában fogy, ami több mint kétszerese a 37 kilogrammos uniós átlagnak. Emellett 26 kilogramm baromfit fogyaszt minden dániai (az uniós átlag 22 kiló), és 26 kilogramm marhahúst, a 15 kilós uniós átlaggal szemben. Romániában mindössze 33 kilogramm sertés-, 19 kilogramm baromfi- és 7 kilogramm marhahús fogy el személyenként.

A tej és a tejtermékek esetében viszont Románia jól áll: itt lakosonkénti átlagban 100 liter fogy el évente, miközben az Európai Unió átlaga csupán 79 liter. A legkevesebb tejet – alig 8 litert – Bulgáriában isszák.

Zöldségből és gyümölcsből több mint kétszer annyit esznek az uniós tagállamokban, mint az átlagos romániai, narancsból pedig kétszer többet fogyasztanak, mint almából. Érdekes módon a legtöbb narancs Írországban fogy, majd Franciaország és Luxemburg következik. Dániában és Hollandiában az alma a népszerűbb, ebből lakosonként 50 kilogrammot fogyasztanak, Portugáliában és Olaszországban a körtét kedvelik, itt fejenként 11 kilót esznek meg belőle.  Az uniós államokban lakosonként 57 kilogramm alma és körte fogy, a paradicsomé pedig 2009-ben 33 kilogramm volt.

Románia az Európai Unióban az utolsó a gyümölcsfogyasztás tekintetében (is): évente mindössze 7 kiló narancsot, 5 kilogramm almát és 2 kilogramm körtét fogyasztanak fejenként – holott az egészséges táplálkozáshoz legalább napi 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, ami biztosítaná a szervezet számára a kellő vitaminokat, az ásványi sókat és az antioxidánsokat. 

Kimaradt?