• 2018. november 18., vasárnap
    Jenõ
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Hogyan módosítanák az alkotmányt Victor Pontáék?


-A A+

A Szociál-Liberális Szövetség jogászai elkészítették az eljövendő alkotmánymódosítás új tervezetét, amelyet – a szociál-liberálisok vezető szerint – 2013. június 30-ig kellene megszavaznia a parlamentnek.

Az alkotmánymódosítás első változatában ott szerepel az ország régiókra történő felosztása, a régiók parlamentjének létrehozása valamint a „politikai elvándorlás" megakadályozása.
Ellenzéki politikusok a módosításokban a szociál-liberálisok hatalmának megszilárdítását, az „intézmények csatáját" látják.

Régiók háza

Az országot régiókra osztanák fel, a szociál-liberálisok elképzelése szerint nem kizárt azonban, hogy a régiókon belül a jelenlegi megyék is megőrzik közigazgatási alegységként formájukat. A régiós felosztást egyrészt az európai uniós alapok lehívása teszi szükségessé, másrészt pedig – amennyiben a gazdasági, történelmi, kulturális hagyományok alapján húzzák meg határaikat – az új közigazgatási területek egységének biztosítása követeli meg. Sajnos, a szociál-liberálisok szerint a mindezekkel az igényekkel szembenálló jelenlegi 8 fejlesztési régiót tekintik alapnak.

A régiókat a jelenlegi prefektusok helyett régióvezetők vagy kormányzók irányítják majd, megválasztásukra 2014-ben kerülne majd sor. A régiósításhoz azért szükséges az alkotmány módosítása, mert abban területi egységként a megyék szerepelnek. A területi újjászervezésnél a Franciaországban és Olaszországban alkalmazott modellek szerint járnának el.nov26foto-1-regio-800px

A parlament – Traian Basescu elképzelése és az általa kierőszakolt népszavazás döntése ellenére – kétkamarás maradna. Igaz, a két ház mindegyike egymásétól eltérő szerepet kapna. A törvénykezés szempontjából a legfőbb kamara a képviselőház lenne, a szenátust pedig átalakítanák a régiók, pontosabban a helyi közösségek érdekeit szolgáló törvényhozási intézménnyé. Ezzel kizárnák a két ház voltaképpen párhuzamos működését és megszűnne a törvények képviselőházi vagy szenátusi „besorolása" is.

A tervezet szerint a törvényhozási testület tagjait a képviselőház esetében listáról, a szenátusnál pedig egyéni választókerületek szerint választanák meg. Mindemellett különféle mandátummal választanák meg a két ház tagjait.

A módosításoknak megfelelően a választási törvény sarkalatossá válna, módosításához tehát a parlament tagjainak kétharmados többségére lenne szükség.

A parlament az alkotmánybírák fölött

A tervezet, megalkotói szerint, véget vetne a „pártvándorlásoknak". Ennek kapcsán több változat is szóba került, egyike ezeknek az, hogy a pártját megváltoztató honatya mandátumáról helyi népszavazással döntenének, egy másik elképzelés szerint pedig egyenesen belefoglalnák az alkotmány szövegébe a pártcsere megtiltását.

A parlament ugyanakkor felülbírálhatná az Alkotmánybíróság döntését. Igaz, ehhez a honatyák legkevesebb kétharmados többségére lenne szükség. Ez az előírás egyébként ott szerepelt az 1991-ben elfogadott alkotmányban is, a kitételt azonban a 2003-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében törölték. Az alkotmánybírákat egyébként kizárólag hivatásos magasrangú igazságszolgáltatási tisztségviselők soraiból választanák.nov26foto-2-alkotmanybirak

Fontos változtatást jelent az is, hogy a választásokon a legtöbb szavazatot elérő párt vagy politikai szövetség soraiból kerül ki kötelező módon a miniszterelnök. Mindeddig az államfőnek viszonylag szabad keze volt ilyen tekintetben, bár minderre volt szabályozás a jelenlegi alaptörvényben is.

Nagyobb szerepet kapna a kormány

Változnának majd a bizalmatlansági indítvány következményei is. Megszavazása esetén – akárcsak most – lemond a kormány és a miniszterelnök, ám utóbbi helyébe a politikai lépést kezdeményezők jelölnék meg az újabb kormányfőt, akinek neve ott szerepelne az indítványban. A bizalmatlansági indítvány elfogadása ugyanis nem csak a kormánnyal, hanem a miniszterelnökkel szembeni bizalom megingását is jelenti. Mindez ott szerepel például a német alkotmányban is.

A módosítandó alaptörvényben természetesen az eddiginél nagyobb szerepet kap a kormány. Így például a végrehajtás szerve határozza majd meg a parlament kiemelt feladatait. Így például a kormány által fontosnak tartott törvényeket a törvényhozás szervének elsődlegesen kell megvitatnia. Az előírás azonban csupán akkor érvényes, ha a kabinet többségi parlamenti támogatást élvez.nov26foto-3-kormany

Egyszersmind a parlament – amely az új alkotmány értelmében is megmaradna az ország egyedüli törvényhozói szervének – ellenőrizheti, módosíthatja, illetve érvénytelenítheti a kormány által hozott törvényeket.

Az államfő és kormányfő hatáskörei

Az új alkotmány pontosan megszabná az államfő és a miniszterelnök hatásköreit a nemzetközi és európai kérdésekben. Az államfő az európai intézmények előtt a külpolitikai, a védelmi és nemzetbiztonsági kérdésekben, az Európai Unió közös politikáját illetően képviselné az országot, a kormányfő pedig a belpolitikai, gazdasági, költségvetési problémákban, az európai uniós alapok lehívása, a schengeni csatlakozással kapcsolatos stb. kérdésekben venne részt az európai testületek ülésén.

A kormányt ugyanakkor jelentéstételre kötelezné a módosított alkotmány. Így például olyan mechanizmusokat vezetnének be, amelynek megfelelően a kabinetnek minden egyes parlamenti ülésszak elején be kellene számolnia a parlamenti vakáció idején kifejtett tevékenységéről, továbbá a következő ülésszakra tervezett kiemelt célkitűzéseiről.

Az államfő feloszlathatja a parlamentet abban az esetben, amennyiben a testület által az államelnök tisztségéből történő felfüggesztésére elindított akció nem járna sikerrel. Igaz, a szociál-liberálisok mindehhez a népszavazásról szóló törvény módosítását is szükségesnek tartják.nov26foto-4-TB-VP

A siker esélye

Az alaptörvény módosításához a parlament kétharmados többségének szavazatára lenne szükség. A szociál-liberálisok a közvélemény-kutatások szerint jelenleg 50-60 százalékos többséggel rendelkeznének az új parlamentben. Amennyiben sikerült a kormány ellen fellépő kétharmados többséget létrehozni, abban az esetben a törvényhozási testület döntését népszavazásra kell bocsátani.

A korábbi, 2003. évi népszavazás alkalmával azonban annyira csekély volt az érdeklődés a választók részéről, hogy a referendum idejét egy napról két napra kellett megemelni. A Szociál-Liberális Szövetség tervének sikeréhez is az kellene, hogy módosítsák a népszavazásra vonatkozó jogszabályt is, amely a jelenlevők számától függetlenül érvényessé tenné a többségi szavazatot.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X