• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -1°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -0°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Melyik hölgy legyen a román bankjegyeken?


-A A+

Miért nincsenek nők a román bankjegyeken? Ezt a helyzetet találta igazságtalannak a TBWA/Bukarest, a Partnerség az Egyenlőségért Központ Alapítvány, valamint az ActiveWatch sajtófigyelő, amely kérdőíveket íratott alá az igazságtalanság megoldásáért. A lista készítői az 50 ezerre tervezett aláírások begyűjtése után elküldik a Román Nemzeti Banknak.

Művészetkedvelő királyné

Az aláírásgyűjtők a szebbik nemhez tartozó 12 személyt tartalmazó listát készítettek az ismertség, az országos és nemzetközi elismerés alapján. A szavazatok alapján közülük választják majd ki a román bankjegyre kerülő hölgyet, akik egyebek között az orvostudomány, a fizika, a történelmi események, a művészetek, a mérnöki tudományok, az oktatás területén szereztek maguknak elévülhetetlen érdemeket.foto-1-Maria

A listán az első helyet az 1875-1938 között élt Mária királyné foglalja el, aki a Saxe-Coburg-Gotha uralkodóházban Marie Alexandra Victoria néven született. Korábban Nagy-Britannia és Írország hercegnője volt, majd Ferdinánd romániai király felesége lett. A királyné nagy nyomást gyakorolt férjére, hogy Románia lépjen be az antant oldalán az I. világháborúba. Mária királyné szerette a művészeteket, elsősorban a költészetet, nagyra értékelte a filozófiát, ösztöndíjakat létesített az irodalmi és művészeti világ jelentősen személyiségei részére. Ő maga is meséket és verseket írt, festett is. Olyan neves festők munkáit gyűjtötte, mint Arthur Verona, Stefan Popescu, Kimon Loghi, Cecilia Cutescu Storck, Nicolae Vermont, Eustatiu Stoenescu.

Halála előtt utolsó kívánsága az volt, hogy testét a Curtea de Arges-i kolostorban, szívét pedig balcici rezidenciájukon temessék el.

Tudós nők

A lista második helyét az 1897-1988 között élt Ana Aslan foglalja el a híres-nevezetes Gerovital nevű szer feltalálója. A gerontológiára szakosodott orvosnő az Országos Geriátriai és Gerontológiai Intézet igazgatónője volt, tagjává választotta a román akadémia. Ő fedezte fel a prokain döntő szerepét az életfunkciók életkorral együttjáró zavarának enyhítésében, módszerét – a Gerovital útján – széles körűen hasznosították. Gerovitalos kezelésben részesült egyebek között Ioszip Broz Tito, Charles de Gaulle, Nyikita Szergejevics Hruscsov, John Fitzgerald Kennedy, Indira Gandhi, Marlene Dietrich, Konrad Adenauer, Charlie Chaplin, Kirk Douglas, Salvador Dali, Ana Aslan. Együttműködve Elena Popovrageanu gyógyszerésszel, ő fedezte fel az 1980-ban piacra dobott Aslavital öregedésgátló gyógyszert is.foto-2-Ana-Aslan

Stefania Maracineanu 1882-1944 között élt. Nemzetközi hírnévnek örvendő vegyészként és fizikusként ő a lista harmadik helyezettje. Elsősorban a radioaktivitással, a mesterségesen előidézett radioaktivitással foglalkozott, tanulmányozta a radioaktivitás és a csapadék, később a csapadék és a földrengések közötti viszonyt. Voltak igencsak vitatott tételei, mint például az, hogy a napsugarak hatására mesterséges radioaktivitás alakulhat ki. Az elmélet franciaországi, németországi és angliai nukleáris szakértők között is visszhangot váltott ki. Nagy a valószínűsége annak, hogy Maracineanu végül is e vitatott elmélete miatt szigetelődött el a nemzetközi tudományos élettől.

Az 1920 és 2008 között élt Sofia Ionescu a világ első női idegsebésze volt. A II. világháborúban tűnt fel, amikor is még diákként megmentett egy Bukarest bombázásakor súlyosan megsérült kisfiút. 1945-ben már idegsebészetből doktorált. Nemzetközi hírnévre elsősorban gerincvelő és agyvelő műtétei nyomán tett szert, számos tudományos munka szerzője.

Forradalmár, művész, feminista

Az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezéregyénisége volt az 1805 és 1875 között élt Ana Ipatescu. Bukarestben, polgári családban született. Az államkincstári részlegen dolgozó férje révén részt vett a Frăţia nevű titkosszervezet munkálataiban, ahol az 1848-as forradalom majdani több romániai vezéregyéniségével megismerkedhetett. Részt vett a bukaresti tüntetésekben, az 1848. június 19-én letartóztatott forradalmi kormány tagjainak kiszabadításában. Utolsó kívánsága az volt, hogy a Pasărea kolostorban temessék el, holttestére azonban nem tudtak ráakadni.foto-3-Darclee

A leghíresebb romániai szopránok egyike az 1860 és 1939 között élt Haricleea Hartulari-Darclée volt. Hanganyagának köszönhetően igen átfogó repertoárral rendelkezett: 31 zeneszerző 56 operájának 58 szerepét játszotta. Szerepei közül tizenkettő abszolút premierszámba ment.

Az 1876 és 1944 között élt Alexandrina Cantacuzino a nők társadalmi-kulturális és politikai felszabadítási mozgalmának jelentős harcosa volt a két világháború közötti időszakban. A romániai feminista mozgalom vezetőjének szerepkörét azonban még közelebbi munkatársai is elvitatták tőle. A nők politikai felszabadítását ugyanis olyan eszközökkel képzelte el, amelyeket a mozgalom többi tagja nem volt hajlandó elismerni. Cantacuzino a nők független pártjának létrehozására gondolt, abból kiindulva, hogy ezzel a nők nem lépnek majd be a többi „férfiak alkotta" politikai pártba. Ily módon 1929-ben megalakította a Román Nők Nemzeti Csoportját, amelynek az lett volna a célja, hogy felkészítse a nőket a politikai életre.

A kommunizmus ellensége

A világ első női erdőgazdász mérnöke Aurora Gruescu volt. Az 1914 és 2005- között élt Gruescu bekerült Guiness-féle Rekordok könyvébe is. mesterségét 1938 és 1973 között gyakorolta, ekkor nyugdíjba ment. Nevéhez fűződik a legelső országos erődítése terv, amely 100 ezer hektáros területet szemelt ki. Ő vezette a főváros körüli, növényi kártevők által megfertőzött erdők repülővel végzett mentési munkálatait, kidolgozta a gépesített rovarirtás módszerét. A kommunista rendszer esküdt ellenségének vallotta magát, így soha sem volt a Román Kommunista Párt tagja – igaz semmiféle kitüntetést, elismerést sem kapott a rendszertől.foto-4-Storck

Elisa Leonida Zamfirescu 1887 és 1973 között élt. Mérnökként a Romániai Földtani Intézet laboratóriumi főnöke volt, elsősorban az ivóvíz, a különféle ásványvizek, a kőolaj, a földgáz, a szén elemzésével foglalkozott. Jelentéseinek száma meghaladta a 85 ezret. Részt vett újabb szén-, bitumenes pala- földgáz, króm-, bauxit-, és rézlelőhelyek feltárásának terepmunkájában. Mindemellett fizika és kémia tanárnőként is dolgozott a Pitar Mos leányiskolában, valamint a műszerészeket és gépészeket felkészítő iskolában.
Az 1879 és 1969 között élt Cecilia Cutescu-Storck a két világháború közötti időszak romániai képzőművészeire nagy hatást gyakorló festőnő volt. Első jelentősebb festményét a Mezőgazdaság, az Ipar és a Kereskedelem című műve a Petre Antonescu által tervezett bukaresti Marmorosch-Blank díszcsarnokát díszíti. A több mint 100 négyzetméteres, a Román Kereskedelem Története című festményét a Közgazdaságtudományi Akadémia aulájában helyezték el.

Jogot nem gyakorló ügyvéd

Sarmiza Bilcescu-Alimanisteanu az első romániai ügyvédnő volt. Az 1867 és 1935 között élt jogász az első európai ő volt, aki jogtudományi doktori címet nyert a Párizsi Egyetemen. Ennek ellenére 1891-ben csak úgy kerülhetett be a bukaresti ügyvédi kamarába, hogy a kor leghíresebb jogásza, Constantin Dissescu kemény kampányt folytatott érte. Érdekes módon Sarmiza Bilcescu-Alimanisteanu voltaképpen soha nem gyakorolta a jogot: az ügyvédi kamarába bekerülve, megházasodva felhagyott mesterségével, cserében a feminista körökben ténykedett. Egyik alapító tagja volt a Román Kisasszonyok Társaságának, amely a nők oktatási szintjének emelésén fáradozott.{loadposition szeben}

Ecaterina Teodoroiu 1894-ben született és 1927-ben halt meg. A román hadsereg alhadnagyaként az I. világháborúban, a mărăsesti-i csatában vesztette életét. Teodoroiu nyomban a háború kitörését követően ápolónőként dolgozott a fronton, testvére Nicolae eleste után azonban úgy gondolta, magának is fegyvert kell fognia. Az általa vezényelt szakasz élén esett el. Utolsó szava állítólag ez volt: Fiúk, előre! Velem vagytok!



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X