Traian Băsescu tíz éve az elnöki hivatalban

A hajdani hajóskapitány, volt miniszter, néhai pártelnök, egykori főpolgármester, Traian Băsescu volt Románia legellentmondásosabb államfője, aki egy „rekordot” is magáénak mondhat: 1989 után senki sem töltött tíz esztendőt egyhuzamban a Cotroceni palotában. E korszak mérlegének elkészítése elkezdődött.

A paloták közötti viszony megromlása

Éljetek jól! Ezt a jelmondatot hirdette meg a D.A. pártszövetség jelöltjeként Traian Băsescu 2004-ben, első elnöki mandátuma alkalmával, miután a politikai alakulat korábbi jelöltje, Theodor Stolojan betegségre hivatkozva váratlanul visszalépett a jelöléstől. Államfőként egyik első lépése az volt, hogy parlamenti támogatottsága megszilárdításául, saját szavaival élve, „erkölcstelen megoldáshoz” folyamodott: a kormánykoalícióba bevette Dan Voiculescu pártját is.

A kormány élére Călin Popescu Tăriceanu került, aki röviddel később bejelentette lemondását, hogy előrehozott választásokat provokáljanak ki, és megszabadulhassanak Voiculescu pártjától. A miniszterelnök azonban nem sokkal később meggondolta magát, ezzel pedig végzetesen megromlott a viszonya Traian Băsescuval.

Ekkor következett a „rózsaszín levélke” epizód, amikor– Traian Băsescu biztatására – Elena Udrea nyilvánosságra hozta, hogy a kormányfő levélben kérte az elnök segítségét ahhoz, hogy barátja, Dinu Patriciu megmeneküljön a korrupció vádjától. Traian Băsescu utóbb megerősítette Elena Udrea állításait.

Az államfő és a miniszterelnök közötti marakodások ezt követően napirenden voltak, mígnem 2007-ben Călin Popescu Tăriceanu pártjával együtt kilépett a D.A. Szövetségből. A szociáldemokraták hallgatólagos támogatásával azonban a kisebbségi kormány élén maradt.

A politikai élet szétforgácsolása

Traian Băsescut mindkét mandátuma alkalmával egy-egy alkalommal felfüggesztették tisztségéből. Az első felfüggesztésre 2007-ben került sor, a szociáldemokrata és a nemzeti liberális honatyák kezdeményezésére. Az akció „értelmi szerzője” Dan Voiculescu volt. A felfüggesztést követő népszavazáson azonban az urnákhoz járulók csaknem 75 százaléka Traian Băsescu mellé állt, aki így diadalmasan visszatérhetett az elnöki palotába.

A második felfüggesztést szintén a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok ekezdeményezték, akik ekkor már szövetséget alkottak USL néven.

Traian Băsescu tekintélye a 2007. évi felfüggesztést követő öt esztendőben jelentősen visszaesett: a népszavazáson ugyanis a választók döntő többsége az államfő ellen voksolt. A referendumot azonban érvénytelenítették, mivel az urnák előtt megjelent választók aránya nem haladta meg a választásra jogosultak 50 százalékát.

Traian Băsescu mandátumai korántsem voltak a politikai pártok közötti „békés egymás mellett élés” esztendei. Az államfő kijelentéseivel és akcióval szétforgácsolta a romániai politikai életet, amelyet így könnyebben tarthatott ellenőrzése alatt. „Doktrínája” nyomán vezették be az egyéni választókerületes szavazást (annak minden hátrányával együtt), illetve a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztását, aminek következtében minden párt hatalomba ültethette a maga kiskirályait.

Tizenegy kormány

Az államfő 10 éves mandátuma során 11 kormány váltotta egymást. Igaz, a miniszterelnökök száma „csupán” öt volt. Így a „Băsescu-féle évtizedben” két Călin Popescu Tăriceanu, valamint négy-négy Emil Boc és Victor Ponta által vezette kormány váltotta egymást, 78 napig pedig Mihai Răzvan Ungureanu volt a miniszterelnök.  

A 2008. évi parlamenti választások alkalmával egyetlen párt sem szerzett elegendő többséget ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. A demokrata liberálisok és a szociáldemokraták ekkor közös kormányzásra szánták el magukat. Miniszterelnöknek Theodor Stolojant jelölték, aki azonban ugyanúgy, mint 2004-ben az elnökválasztások alkalmával, most is meggondolta magát. Így került a kormány élére Emil Boc.

A pártszövetség nem volt hosszú életű, a szociáldemokraták 2009 októberében, alig két hónappal az államfőválasztás előtt kiléptek a kormányból, amely ezt követően nem egészen két hétig Boc második kormányaként volt ismeretes. Ekkor azonban a kabinet a nemzeti liberálisok és az RMDSZ bizalmatlansági indítványa nyomán megbukott.

Traian Băsescu Lucian Croitorura bízta az újabb kormány megalakítását, az általa létrehozott kabinet azonban nem kapta meg a parlament szavazatát. De nem járt sikerrel Traian Băsescu újabb próbálkozása sem: a bukaresti, 3. kerületi polgármester, Liviu Negoiţa által alakított kormány hivatalba lépését a parlament késleltette. A kormányzási feladatokat ideiglenes megbízatással szintén a Boc-kormány látta el, amely harmadik Boc-kormány néven maradt meg a köztudatban.

A 2008. évi államfő-választásokon Traian Băsescu hajszálon múló győzelmet aratott a szociáldemokrata Mircea Geoană ellen. Az államfő ismét Emil Bocra bízta a kormány-alakítást; a negyedik Boc-kormány 2009. december 23-án lépett hivatalba.

Nem sokkal később, 2010. február januárjában Bukarest és számos nagyvárosban tüntetésekre került sor Raed Arafat, a rohammentő szolgálat megalapítója mellett, aki nem értett egyet a mentőszolgálat reformjára kidolgozott Boc-programmal. A miniszterelnök ekkor benyújtotta lemondását. Utódja a Külső Hírszerző Szolgálat volt főnöke, Mihai Răzvan Ungureanu lett, akinek kormányát azonban 78 nap múlva megdöntötte a Szociál-Liberális Szövetség bizalmatlansági indítványa.

Traian Băsescu ezt követően Victor Pontát bízta meg kormányalakítással, akivel – Liviu Dragnea és Crin Antonescu jelenlétében – amolyan egyezményt írt alá a konfliktusok elkerüléséért az intézményes együttműködésről.

A 2009. évi államfőválasztások idején – amelyeken Victor Ponta kormányfő is indult – Traian Băsescu kijelentette: a miniszterelnök a Külső Hírszerző Szolgálat álcázott tisztje volt 1997 és 2007 között. Victor Ponta cáfolta az állítást.

Udrea beosztottja?

Traian Băsescunak nem sikerült végrehajtania tervét, amelynek megfelelően a Demokrata Liberális Párt élére Elena Udreát választották volna meg. Az államfőt ez annyira felbőszítette, hogy búcsút mondott kedvenc pártjának, amely pedig hozzásegítette ahhoz, hogy két alkalommal elnyerje a bukaresti főpolgármesteri címet, illetve, hogy ugyancsak két alkalommal Románia elnöke legyen.

Ekkor a szabadalmi hivatalban a nagyobb lánya nevére bejegyeztetett Népi Mozgalom megnevezés nevét viselő alapítványt hozta létre, amely később párttá alakult. A politikai alakulat első kongresszusán Elena Udreát választotta meg pártelnöknek. Traian Băsescu pedig közölte: második elnöki mandátuma lejárta után tagja lesz a Népi Mozgalom Pártjának. Politikai megfigyelők szerint az mindenképpen érdekes lesz, hogy Traian Băsescu majd a pártelnök, Elena Udrea utasításait fogja végrehajtani.

Titkosszolgálatok: túlságosan is erősek

Emil Constantinescu államfő mandátuma végén beismerte: a rendszer legyőzte őt. És itt a titkosszolgálatokra is utalt. Traian Băsescut ugyan nem győzték le a titkosszolgálatok – de vita van arról, hogy sikerült-e megreformálnia ezeket az intézményeket.  2006 júniusában, amikor Románia „első terroristája” elmenekült az országból, lemondott tisztségéről a Román Hírszerző Szolgálat, a Külső Hírszerző Szolgálat és a Belügyminisztérium hírszerzési és belső védelmi szolgálata igazgatója, Radu Timofte, Gheorghe Fulga és Virgil Ardelean, de leköszönt tisztségéről Románia főügyésze, Ilie Botoş is.

Traian Băsescu a Román Hírszerző Szolgálat vezetésével George Maior bízta meg, aki mindmáig megmaradt tisztségében, a Külső Hírszerző Szolgálat élén pedig három igazgató váltotta egymást Claudiu Săftoiu, Mihai Răzvan Ungureanu és Teodor Meleşcanu személyében. Mandátuma végén maga Traian Băsescu is elismerte, hogy a hírszerző szolgálatok túlságosan nagy erőre tettek szert.

Növekvő makrogazdaság – üresedő zsebek

A román gazdasági kilátások terén Traian Băsescu első mandátuma elején igencsak derűlátó volt. „Éljetek jobban” – ezt volt jelmondata a kampányban és nyomban a megválasztását követően is, amikor első szilveszter éjszakáján, legelső „tömegfürdőzése” egyikén üvegből itta pezsgőt, a félig üres üveget pedig a tömeg közé dobta. Jelmondatát első mandátuma alkalmával sűrűn használta – második ciklusa idején már hallgatott vele. Az idei év elején pedig tisztázni kívánta azt is, hogy a jelmondatot ő csak „jókívánságnak” szánta, választói pedig ígéretnek vették.

Traian Băsescu idején azonban kétségtelenül haladás mutatkozott meg makrogazdasági szinten. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék megháromszorozódott, az átlagbér a 10 év alatt több mint 1000 lejjel nőtt, a munkanélküliségi ráta visszaesett. A hivatalos adatoknak megfelelően az infláció ebben az időszakban 61,9 százalékos volt, az átlagbér pedig 146.9 százalékkal nőtt, ami a vásárlóerő 85 százalékos növekedését jelenti. Hivatalosan. A lakosság mindezt azonban aligha érezte meg a saját zsebén, ezért is van az, hogy az elmúlt évtizedben – hivatalos adatok szerint – több mint 1,7 millió ember keresett boldogulást külföldön.

A válság éveiben ráadásul a bérek visszaestek, az árak növekedtek, csökkentek – és egyre bizonytalanabbá váltak – a munkahelyek. A 2009-2010-es időszakban az átlagbér 30-40 lejjel esett vissza.

A munkaerőpiac szintén hullámzott, ám összességében véve Traian Băsescu „évtizedében” 335 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma, a munkanélkülieké pedig csaknem 73 ezerrel csökkent, a munkanélküliség rátája 6,3 százalékról 5,3 százalékra esett vissza.

Üresen maradt karók

Első mandátuma kezdetekor Traian Băsescu a Forradalom terén felállítandó karókat ígért a korruptak számára. Nos, ezek a karók nagyrészt üresek maradtak. A kiskirályok uralják a pártokat, zsarolják a kormányfőket, aki igyekeznek mindenben eleget tenni akaratuknak – ez ugyanis hatalmon maradásuk záloga. A korrupció nem csökkent, mi több, fokozódott, milliárd eurós összegek vándoroltak a korrupt tisztségviselők zsebébe.

Néhány vezető politikus, miniszter, üzletember – és magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselő – ugyan börtönbe került, vagy vizsgálati fogságban, a bírósági döntések nyomán kényelmes luxusvillájában házi őrizetben vár az ítéletre. Az igazságszolgáltatás az utóbbi egy-másfél évben kétségkívül működni kezdett, kezdett el működni, de csupán a jéghegy csúcsát kezdte meg kissé lefaragni. Mindez aligha nyugtathatta meg az Európai Bizottságot, amely a romániai igazságszolgáltatás helyzetét vizsgáló soron következő jelentésében hírek szerint ismét komoly bírálatokat fogalmaz meg Romániával szemben.

Nyugat felé – schengeni övezet és eurózóna nélkül

A külpolitika területén a Băsescu-évtized legnagyobb eredményét Románia Európai Unióhoz való csatlakozása jelentette. A csatlakozási okmányt román részről Traian Băsescu államfő, Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter és az uniós tárgyalásokon részt vevő román küldöttséget vezető Leonard Orban írta alá.

A leköszönő államfő érdeme az is, hogy Románia megerősítette stratégiai partneri kapcsolatait az Egyesült Államokkal és továbbra is Nyugat felé orientálódott.

Traian Băsescunak azonban nem sikerült elérni Romániának a schengeni övezethez, valamint az eurózónához történő csatlakozását. Első mandátuma elején 2014 volt az euró bevezetésének céldátuma, a válság nyomán ez az időpont 2018-ra tolódott. És jóllehet a mandátuma végén történt összegzésében Traian Băsescu azt állította, hogy Románia készen áll az eurózónához való csatlakozásra, a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu más véleményen van.

A térségben Románia halvány szerepet töltött be, az államfő egyes kijelentéseivel – „a Fekete-tenger orosz tó” stb. – pedig Románia csupán ellenségeket szerzett magának. Bukarest nem haladt előre a Moldovai Köztársasággal való kapcsolattartás területén sem, jóllehet Traian Băsescu ezt külpolitikája egyik fő céljaként jelölte meg. Sokan azonban az ő érdemének tekintik, hogy a Pruton túli ország elindult az uniós integráció útján.

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?