Lassan már csak a katonákban bíznak a romániaiak

Egyre csökken az emberek bizalma Romániában a bankok iránt. A pénzintézeteknél már csak a politikai pártok és a munkáltatók népszerűtlenebbek – derül ki az INSCOP legfrissebb felméréséből, amely szerint továbbra is töretlen a lakosság bizalma a hadseregben és az egyházban.

A közvélemény-kutatás január 16. és 21. között készült, a romániai hatóságokat és politikai osztályt még inkább lejárató erdélyi repülőgép-baleset előtt, így a szerencsétlenség politikai hatásait még nem tükrözi. Az 1054 tagú mintacsoport 18 éven felüli személyekből állt, a hibaszázalék plusz-mínusz 3 százalék.

A hadsereg az egyház előtt

A Romániában működő bankok népszerűtlensége abszolút rekordot döntött, ami igen rossz jel nem csupán a pénzügyi intézmények, de az egész román gazdaság szempontjából. A pénzintézetekben csupán a megkérdezettek 17 százaléka bízik. A bizalmatlanság fő okát nyilván az euróban és svájci frankban felvett hitelek visszafizetési nehézségei jelentik. A bankok ezzel a táblázat utolsó előtti helyére kerültek, és csupán a mindössze 13,2 százalékos bizalmat élvező politikai pártok elé. A pénzintézeteket nem egészen 3 százalékkal előzik meg csupán 19,9 százalékos bizalmat elnyerő munkáltatói szervezetek.

A mintacsoport tagjai mindenekelőtt a hadseregben bíznak, amely így megelőzi az egyházakat. A megkérdezettek közel 66 százaléka voksolt a hadseregre, amely azonban így is több mint két százalékot veszített népszerűségéből az utóbbi hónapok során. Tavaly novemberben ugyanis a mintacsoport tagjainak még 67,6 százaléka tartotta a legmegbízhatóbb intézménynek a fegyveres erőket.

Az éveken át a legmegbízhatóbb intézmények számító egyház most visszacsúszott a második helyre, a megkérdezetteknek csupán 62 százaléka szavazott rá, holott novemberben még 65 százalékos volt a népszerűségi mutatója. A harmadik helyre úgyszintén fegyveres testület: a csendőrség került, amely 57,6 százalékot ért el, ezzel nagyjából tartja is a tavaly novemberi 57,1 százalékát.

Jóllehet korábbi felmérések szerint Mugur Isărescu a legnépszerűbb személy Romániában, az általa vezetett Román Nemzeti Bank csak a negyedik helyre került a táblázatban, igaz a lakosság több mint felének, 50,7 százalékának a bizalmát élvezi, sőt, népszerűsége három tized százalékponttal még meg is nőtt, tavaly novemberhez képest.

Rendőrök, hírszerzők az élvonalban

A következő helyen a 47,7 százalékos román rendőrség szerepel, igaz, mindössze két tized százalékkal előzi meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), amelynek ugyanakkora a támogatottsága, mint a felsőoktatási intézményeknek. Utánuk, nem egészen 3 százalékkal lemaradva egy másik titkosszolgálat, a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) következik. A hadsereg és a Román Hírszerző Szolgálat népszerűsége viszont több mint egy százalékkal esett vissza novemberhez viszonyítva.

A polgármesteri hivatalok még a táblázat felső felében találhatók, 44 százalékkal, alig két tized százalékkal megelőzve a Korrupcióelleni Igazgatóságot, amely – megfigyelők szerint – mindenekelőtt a nagykorrupciós dossziékban az utóbbi hónapokban elért eredményeinek köszönheti sikerét.

A sajtó a megkérdezzetek alig több mint egyharmadának, 36,3 százalékának a bizalmát élvezi, ezzel pedig alig több mint két százalékkal előzi meg a civil társadalmi szervezeteket, a kormányban pedig a lakosság egyharmadánál is kevesebben bíznak, a mintacsoport tagjainak csupán 32,4 százaléka mondott igent a kabinetre. A megyei tanácsok 32,1, az alkotmánybíróság pedig 31,6 százalékos támogatottságnak örvend.

Az elnöki hivatal a táblázat alsó harmadába került, alig 23,8 százalékkal, és mindössze három tized százalékkal előzi meg a szakszervezeteket. A parlament a maga 21 százalékával csupán minden ötödik romániai állampolgár bizalmának örvend – a listát pedig, amint már említettük, a munkáltatók szervezetei, a bankok és a politikai pártok zárják.

Megint a kisebbik rosszra szavazunk?

Egy tavalyi, júliusi felméréshez viszonyítva a romániai politikusok maximum 5-6 százalékban veszítették el népszerűségüket, vagy nyertek további híveket. A „nyerők” táblázatát Mugur Isărescu vezeti, aki fél év alatt 5,5 százalékkal, Klaus Iohannis pedig 5 százalékkal vált népszerűbbé. A legnagyobb veszteséget Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu szenvedte el, aki szeptember óta 5,5 százalékkal vált népszerűtlenebbé, nyilvánvalóan a kóbor kutyák miatt botrány következtében.

A politikusok rangsora viszont meglehetősen statikusnak bizonyult az utóbbi hónapokban, nagyobb változások nem következtek be, nem akadt olyan karizmatikus politikus, aki láthatóan előretört volna.

Az eddig bejelentett államfő-jelöltek népszerűsége igen csekély, nem éri el a 30 százalékot sem, jóllehet az előző elnökválasztások alkalmával, 2004-ben Traian Băsescu, Adrian Năstase és Theodor Stolojan népszerűsége megközelítette a 40 százalékot a választásokat megelőző időszakban, de még a 2000. évi államfő-választások előtt is a főbb jelöltek túllépték a 30 százalékot.

Crin Antonescu fokozatosan veszít népszerűségéből: 2012 szeptemberében még 21 százalékos szavazatarányt összesített, amely tavaly áprilisra 19, decemberre pedig 15 százalékra zsugorodott össze. Mihai Răzvan Ungureanu volt kormányfő esetében a trend ugyanez, népszerűsége 20 százalékról előbb 16, majd 14 százalékra csökkent.

Victor Ponta 2012. szeptember és 2013. áprilisa között növelte támogatottságát, amely 28 százalékról 31 százalékra ugrott, decemberre azonban ez már csak 23 százalékos volt. Politikai megfigyelők szerint mindez előrevetíti azt, hogy a választások első fordulójában igen alacsony lesz a részvétel, a második fordulóban pedig a szavazók ismét csak azért járulnak majd az urnákhoz, hogy a kisebbik rosszra voksoljanak.

A NATO vezet – az IMF az utolsó

A nemzetközi szervezetek tekintetében a NATO vezeti a táblázatot, a megkérdezettek 50,4 százaléka bízik benne. Nyomban után, alig két tized százalékkal lemaradva az ENSZ következik, és valamivel több mint 3 százalékkal leszakadva az Európai Unió – igaz, az euroszkeptikusok tábora viszont elérte az 53 százalékot.

A táblázat utolsó előtti helyén a Világbank áll, amely a megkérdezettek csupán 30,7 százalékának bizalmára számíthatna, a sereghajtó a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyben a lakosság csupán 22,7 százaléka bízik.  

Kimaradt?