banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Visszasírják a romániaiak a „jó öreg Ceauşescut”?

A kommunizmus és Nicolae Ceauşescu neve nyomban az 1989-es decemberi eseményeket követően még valóságos szitokszónak számított Romániában. Olyannyira, hogy a bukaresti lapok 1990 elején megállapodtak abban, hogy Nicolae Ceauşescu nevét csupa kisbetűvel írják. Az azóta eltelt csaknem 25 év alatt ma már egyre többen sírják vissza az „átkos rendszert”, mi több, Ceausescut is – legalább is ezt bizonyítja az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet legutóbb felmérése.

A napokban közzétett közvélemény-kutatás tavaly november 7. és 14. között készült, a mintacsoport 1055 személyből állt, a lehetséges hibahatár pedig 3 százalékos. A kérdéseket 37 megye 80 településében – Bukarestben, nagyvárosában, közepes és kisvárosában, községében, falujában – tették fel a kiválasztott alanyoknak.

A diktatúra alatt fejlődött az ország

A legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek 45 százaléka véli úgy, hogy a kommunizmus jó és igazságos társadalmi rend volt Romániában. Ennek ellenkezőjét alig valamivel többen, 45,5 százalék állította csupán.

A mintacsoport tagjainak közel fele – több mint 47 százaléka – szerint Nicolae Ceauşescu „inkább pozitív szerepet” töltött be Románia történetében, és csupán kevesebben – csupán 47 százaléka – véli úgy, hogy az egykori pártfőtitkár, államfő inkább rosszat tett Romániának, az ország lakóinak.

A Nicolae Ceauşescut pozitívan megítélők szerint a diktatúra alatt fejlődött az ország, ekkor épült a transzfogarasi országút és számos gyár, a metró. A munkahely – ha szerény fizetéssel is – biztosított volt, a szakszervezetek útján viszonylag olcsón nyaralhattak, a lejnek volt vásárlóértéke – az viszont már ritkán jut eszükbe, hogy nem igen volt mit vásárolni vele.

Igaz, teljesen más a megítélés a pártfőtitkár felesége, Elena Ceauşescu esetében, itt a megkérdezettek több mint 80 százalékának volt negatív véleménye a „világhírű tudósasszonyról”. Meglepő azonban, hogy a 25 évvel ezelőtt közutálatnak örvendő Elena Ceauşescu mellett most a mintacsoport tagjainak 12 százaléka szavazott.

Érdekes, hogy a kommunizmus esetében 45,5 százaléknak volt negatív véleménye a „legigazságosabb társadalmi rendszerről”,  44,7 százalék szerint azonban a kommunizmus csak jót hozott az országra.

 „Kommunista” Moldova

A kommunizmust ellenzők jelentős része a 34 év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, jól kereső fiatalok közül kerül ki. Ők elsősorban a Bánságban, a Körösök-vidékén, Máramarosban és Erdélyben élnek. A kommunista rendszert visszakívánók mindenekelőtt a Kárpátokon túli területeken, főleg Moldovában és Bukovinában laknak. Korosztály szerint a régi rendszer hívei nagyrészt az idősek, a 65 éven felüliek közül kerülnek ki, a kevésbé iskolázottak közül.

Szociológusok szerint utóbbiak nyugdíjasként valóban komoly megélhetési gondokkal küzdenek, emellett pedig nem csak a saját, hanem a gyermekeik sorsán keresztül is megítélik az „eredeti” romániai kapitalizmust, hiszen látják a holnapi nap bizonytalanságát, azt, hogy a diplomának ma már szinte nincs semmilyen értéke, a gyermekek nem tudnak elhelyezkedni, külföldre kényszerülnek.

Szociológusok véleménye azonban egybehangzik azt illetően, hogy a kommunizmus nosztalgikusai, ha olyan helyzetbe kerülnének, választaniuk kellene a két társadalom között, akkor nyilvánvalóan a kapitalizmust részesítenék előnyben.

A fenti számokat alapul véve az sem csoda, ha a mintacsoport tagjainak 44 százaléka szerint 1989 előtt sokkal jobban lehetett élni, mint most, és csupán alig 33 százalék véleménye az, hogy jelenleg jobb az élet, mint korábban, a megkérdezettek 15 százaléka szerint pedig nagyjából mindkét korszakban hasonló volt az életszínvonal. A régebbi életszínvonalat visszasírók szintén nagyrészt a 65 éven felüliek sorából kerülnek ki és ugyancsak Moldovában és Bukovinában élnek.

Gheorghiu-Dej népszerűsége

Érdekes, hogy a régebbi kommunista vezetők is egyre népszerűbbek a lakosság körében. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ceauşescut megelőző kommunista Románia vezetője, aki alatt a diktatúra elérte csúcspontját, és akinek nagy szerepe volt a kommunizmus romániai megteremtésében, több mint 42 százalékos rokonszenvnek örvend.

Ebben talán szerepet játszik az a körülmény is, hogy vezetésével kezdett eltávolodni Moszkvától Bukarest, de a rokonszenv kialakulásában mindenképpen közrejátszik az is, hogy a lakosság szegényebbik része valóban bizonyos előnyökben részesült a romániai kommunizmus első éveiben. Ekkor került sor ugyanis a földosztásra, az államosításra. A volt kommunista diktátort már csupán a megkérdezettek alig több mint 39 százaléka tartja negatív politikusnak, és közel 19 százalék az aránya azoknak, akik nem tudnak válaszolni erre a kérdésre.

A 65 éven felüliek közül számosan úgy tartják, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej hatalma hosszú távon pozitív hatással járt Romániára nézve.

A kommunizmus rémségei

A korántsem varázslatos múlt visszasírása is talán szerepet játszott abban, hogy a román művelődési miniszter, Gigel Ştirbu bejelentette, a kommunista rendszer szörnyűségeinek megismertetése céljából javasolni fogja a Kommunizmus Rémségei Múzeumának létrehozását. Ez feltehetően nagyjából a magyarországi Terror Házának felelne majd meg.

A múzeumban bemutatnák a kommunista rendszerben elkövetett súlyos visszaéléseket, kegyetlenségeket, ezzel is elkerülve azt, hogy ezek a rémségek megismétlődhessenek. Mindezzel természetesen elsősorban a fiatalok nevelését kívánnák szolgálni. A múzeumnak valószínűleg a Parlament Palotája adna helyet – amely egyébként maga is a kommunizmus szörnyűségei közé tartozik.

Kimaradt?