Így változik idén a romániai oktatási rendszer

Fontos változások történnek idén a romániai oktatásban. Egyebek között a gimnáziumi évek során elért tanulmányi eredmények már csak 25 százalékban számítanak a líceumi felvételnél. Az egyetemi felvételin már nem veszik figyelembe a középiskolai tanulmányi átlagot.

Korábban az országos felmérési eredmények átlaga csupán 50 százalékban számított a líceumi felvételikor, és ugyanilyen mértékben számított a gimnáziumi eredmények átlaga.

Felmérések 2., 4. és 6. osztályban

2014-ben a 11. osztályosok számára már próbaérettségit tartanak. Az indoklás szerint így a tanulók majd nagyobb figyelmet fordítanak a „rendes” érettségi vizsgára, mert az oktatási szakértők úgy vélték, hogy az utóbbi időben a végzősök nem vették komolyan ezt a megmérettetést. Ezt jól jelzi az is, hogy évek óta csak igen kevesen tudták letenni az érettségi vizsgát, főleg a térfigyelő kamerák bevezetése után.

Ugyancsak az idei évtől kezdve az oktatási törvénynek megfelelően három országos felmérésre kerül sor. Az elsőt a 2. osztályban tartják, ahol írásból, olvasásból és matematikából tesztelik a diákokat. A második felmérést a 4. osztály végén tartják meg, ez alkalommal románból, illetve a kisebbségi iskolákban anyanyelvből, szövegértelmezésből és matematikából vizsgáztatják a tanulókat. A harmadik felmérésre a 6. osztályban kerül sor, ekkor románból, modern nyelvből, matematikából és természettudományból tartanak vizsgát. Mindeddig ezeket a felméréseket csupán szúrópróbaszerűen kiválasztott iskolában tartották meg.

A törvénynek megfelelően 2015-től kezdve ötös átlagosztályzatban állapítják meg a líceumi bejutási jegyet. Az oktatási miniszter, Remus Pricopie szerint ugyanis legalább két évre van szükség az intézkedés előkészítéséhez.

Egyetem: nem számítanak a líceumi jegyek

Változások lesznek a felsőoktatásban is. 2014-től kezdve az egyetemekre történő felvételik alkalmával immár nem veszik figyelembe a líceumi osztályzatokat. Korábban ezek figyelembevételét a felvételi vizsgát szervezők, pontosabban az egyetemek határozhatták meg.

Ugyanakkor Mihnea Cosmin Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter közlése szerint az egyetemek mindemellett licencvizsgák, mesteri vagy doktorátusi fokozatok esetén külön kritériumokat is alkalmazhatnak, így például továbbra is figyelembe vehetik az érettségi vizsga vagy az érettségi vizsgán néhány tantárgy esetében elért jegyeket.

A törvény egyszersmind lehetővé teszi azt is, hogy a szakiskolák végzősei látogatásos tagozaton folytathassák líceumi tanulmányaikat. A korábbi törvény mindezt nem tette lehetővé. A szakiskolák hallgatói a következőkben maguk is jogosultak lesznek a helyi közszállítás 50 százalékos kedvezményére, amiben mindeddig csak a kötelező és líceumi oktatásban részt vevő tanulók részesedhettek.

Kiterjesztik a pénzügyi oktatási segélyeket a líceumi oktatásban részt vevő falusi tanulók, valamint a hátrányos társadalmi-gazdasági kategóriákhoz tartozó iskolások esetében is.

Megkönnyítik a véglegesítést

A tanügyi törvénynek a tanerők számára is kedvező előírásai lépnek idéntől érvénybe. Így például a véglegesítési vizsgán legalább 7-es osztályzatot elérő tanároknak hat év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy véglegesített tanári helyet foglalhassanak el. Mindeddig a véglegesítési vizsgán elért osztályzat csak három évig volt érvényes, ezt követően ismét vizsgázni kellett, ha a három év alatt nem kapott a jelölt végleges pedagógusi állást.

A felsőoktatásban újabb intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy az alapfinanszírozást minőségi mutatókra helyezzék, ne pedig az egyetemek hierarchiája alapján állapítsák meg.  Egyben újabb módozatok nyílnak arra is, hogy az egyetemek külön pénzalapokban is részesüljenek: így például gazdasági egységek, kutatóintézetek finanszírozhatják a doktorátusi dolgozatokat.

Törvényes keretei lesznek az idei évtől annak is, hogy különféle tevékenységi területek szakértői, specialistái meghívott társtanárként előadhassanak az egyetemeken. Megnövelik a Rektorok Országos Tanácsának szerepkörét is: a testület ezt követően, a törvénynek megfelelően a szociális párbeszéd során ténylegesen is partnere lesz az Oktatási Minisztériumnak. 

2019-től: PISA-teszt       

2019-től kezdődően, a PISA-teszt – vagyis több tudományterületet is érintő, interdiszciplináris oktatási vizsgarendszer – alapján tartják az országos felméréseket az érettségi és a líceumi felvételi vizsgákra. Mindez azokra a tanulókra vonatkozik, akik a 2015-2016-os tanévben lesznek ötödik, illetve kilencedik osztályosok.

Az interdiszciplináris módszert a román oktatásban legelőször a 2013-2014-es oktatási évben alkalmazzák az elemi iskolák esetében. A módszert a következő években fokozatosan kiterjesztik a felső ciklusokra is. Ugyanakkor szintén a PISA-rendszer alapján szervezik meg a 2013-2014-es tanévtől kedve a felméréseket a 2., a 4. és a 6. osztályokban.

Románia egyébként 2000-ben csatlakozott a PISA-típusú tesztelésekhez. A legutóbbi, 2012-es PISA-teszt alapján Románia 65 ország közül a 45. helyen állt. A román diákok teljesítménye ez alkalommal is elmaradt a nemzetközi átlagtól a három felmért tantárgy – a matematika, az olvasás és a tudományok – esetében.

Kimaradt?