Már csak az ima segíthet a román jobboldalon?

Jóllehet az utóbbi időben – így tavaly is – sorra alakultak meg a magukat jobboldalinak nevezett pártocskák, ezek azonban nem jutottak el odáig, hogy össze is fogjanak, és közös frontot alakítsanak ki a parlamentben 70 százalékot képviselő baloldali kormánykoalíció ellen.

E pártok vezetői – jórészt nagyjából ismeretlen, vagy alig ismert politikusok – valamennyien önmagukat tekintetik a jobboldal hiteles képviselőjének, a jobboldali egységet saját vezetésük alatt szeretnék megvalósítani. Ráadásul a legnagyobb jobboldali ellenzéki alakulat, a Demokrata Liberális Párt maga is számos feltételt szabott meg a kis pártokkal történő esetleges szövetkezés előtt.

A „pártsemleges” Băsescu pártállása

A jobboldal összefogását jelentős mértékben megnehezíti az a körülmény is, hogy a jobboldali erők hiteles vezetőjének tartott Traian Băsescu államfő – akinek viszont elnöki mandátuma során pártsemlegesnek kellett volna lennie – szakított a demokrata liberálisokkal; az államfő viszont még mindig nem találta meg az a pártocskát és azt a jobboldali személyiséget, aki egybe tudná kovácsolni a szétforgácsolódott erőket.

A jobboldal széthullását Traian Băsescu már előre megérezte, nyilván erre gondolva védette le korábban nagyobbik lányával, Ioana Băsescuval a találmányi hivatalnál a Népi Mozgalom megnevezést. A Demokrata Liberális Párt kongresszusát követően – amely a párt és Băsescu válásához vezetett, miután nem Băsescu kedvencét, Elena Udreát választották meg pártelnöknek –, Cristian Diaconescu elnöki tanácsos bejelentette a Népi Mozgalom Alapítvány megalakulását, amelyhez kisvártatva csatlakoztak Băsescu más tanácsosai is, így Daniel Funeriu, Sebastian Lăzăroiu, és Bogdan Oprea is.

Májusban a Népi Mozgalom Alapítvány vezetői közvélemény-kutatást tartottak a párttá történő átalakulásról, két hónappal később pedig összegyűjtették az ehhez szükséges aláírásokat is. Az új párt elnökévé ukrajnai, dél-besszarábiai Ismail rajonban, Oizornoéban született Eugen Tomacot választották meg, aki a határon túli román közösségek egyik legfőbb védelmezőjének tartja magát.

Apró kísérletek az egységre

A jobboldal idén aprócska kísérletet tett a fúzió irányában: Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök pártja, a Polgári Erő valamint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Aurelian Pavelescu által vezetett szárnya márciusban bejelentette, létrehozza a DA. szövetséget.

Áprilisban azonban újabb jobboldali alakulat jelentkezett: a Liberális Románia Kezdeményezés, amelyet Andrei Chiliman, Vlad Moisescu, Diana Tuşă és Dan Cristian Popescu hozott létre.

A jobboldali pártok újabb szövetségét a Népi Mozgalom és a Polgári Erő bejelentett fúziója képezte. Ez azonban korántsem volt felhőtlen: jóllehet a Pavelescu által vezetett Parasztpárt szövetségben volt a Polgári erővel, mégis úgy döntött, nem vesz részt a fúzióban, elnöke ugyanis attól félt, hogy pártja ebben az esetben elveszítené identitását (amelyet azonban már kudarcos kormányzása valamint Corneliu Coposu halála alkalmával elveszített).

Aurelian Pavelescunak időközben nagy gondolatai is támadtak: abból kiindulva, hogy az 1996 és 2000 között Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt igai „brand”, november elejére rendkívüli kongresszust hívott össze, amely megerősítette őt a párt élén. A tömörülés új vezetőségében helyet kapott a Liberális Románia Kezdeményezés néhány, a Parasztpárthoz időközben átállt tagja, mint például Diana Tuşă és Vlad Moisescu, valamint a volt népügyvéd, Gheorghe Iancu is. Vlad Moisescu a Parasztpárt első alelnöke, Diana Tuşă pedig alelnöke lett.

Két jobboldali államfőjelölt

Decemberben közepén a Polgári Erő Országos Tanácsa jóváhagyta a párt elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu államfőjelöltté történő nevesítését. Ez alkalommal az ülésen részt vevő Eugen Tomac közölte: Traian Băsescu államfő segítségével megnyerhetik majd az elnökválasztásokat, illetve kiváló eredményeket érhetnek el az európai parlamenti választásokon. Ezzel mindenki számára világossá tette, hogy a tömörülés Traian Băsescu „védelme alá” helyezi magát.

Mi több, Cristian Preda európai parlamenti képviselő igen nagy reményeket fűz a két párt szövetégéhez, amely igazi jobboldali alternatívát képez majd, és amelyhez a szociál-liberális kormányzással elégedetlen valamennyi demokrata liberálisnak is csatlakoznia kellene.

Mit tehet Băsescu?

Kérdés azonban, hogy Traian Băsescu – akinek népszerűsége az utóbbi időben jelentősen megcsökkent – képes lesz-e erőt adni a tömörülésnek. A jobboldal egyesítésére egyelőre nem is tesz kísérletet, hiszen arra mindaddig semmi esélye nincs, ameddig a Demokrata Liberális Párt élén Vasile Blaga áll.

Ráadásul a jobboldali pártocskák – az egyéni hiúság mellett – még azt sem döntötték el, mikor is lenne szükség az egységre: az európai parlamenti választások előtt-e vagy után, az elnökválasztások idejére.

Ezek a pártocskák voltaképpen konkrét célokat kijelölő programmal sem rendelkeznek, egy esetleges átfogó szövetség megteremtése már csak ezért is nehézségekbe ütközne, hiszen nehezen lehetne összeegyeztetni a különféle elvárásokat. Azzal pedig, hogy a Polgári Erő és a Demokrata Liberális Párt külön-külön elnökjelöltet indít, nagyrészt megkönnyítik a szociál-liberálisok jelöltjének – aki egyelőre Crin Antonescunak – a sikerét.

A jobboldal pillanatnyilag kilátástalan helyzetét jól vázolta Vlad Moisescu a Parasztpárt rendkívül kongresszusa alkalmával, amikor leszögezte: a jobboldali erők soha nem voltak megosztottabbak, személyes, hiú egyéni érdektől vezéreltebbek, mint most. Románia 1990 óta még sohasem süllyed ekkora politikai zűrzavarba, káoszba, kilátástalan helyzetbe mind ebben az időszakban.

Kimaradt?