Ha megismétlődne az 1977-es romániai földrengés

Egy bukaresti hetilapnak sikerült megszereznie a lakásbiztosítási törvény alapját képező dokumentumot, amelyből elrémisztő adatok derülnek ki egy esetleges nagyobb földrengés következményeiről. A dokumentumot romániai szakemberek állították össze a Világbank szakértőivel közösen, éppen azzal a céllal, hogy megállapítsák, mennyire stabilak a földrengéssel vagy jelentősebb árvizekkel szemben az épületek.  Az ily módon készült dokumentumot a szerzők titkosnak nyilvánították.

350 ezer lakás veszélyeztetett

Romániában 8,4 millió lakás létezik – ezek háromnegyed része még az 1977-es nagy földrengés előtt épült, jelentős részük a kommunizmus idejére jellemző anyagtakarékossággal, olyan időszakban, amikor még nem vették figyelembe a földrengések következményeit. A romániai lakásalap összértéke csaknem 106 milliárd euróra tehető, ebből 60 milliárd eurót a városokon épült lakások jelentenek. Bukarest lakásalapja meghaladja a 12 milliárd eurót.

A felmérésben feltérképezett épületek elsősorban az 1977. évihez hasonló földrengés idején válnak veszélyessé. Amennyiben a 36 évvel ezelőtt bekövetkező földmozgáshoz hasonló földrengés következne be – amely nagyjából az akkor érintett megyéket fogná át –, abban az esetben a felmérés szerint 350 ezer lakás menne teljes egészében tönkre, az okozott kár pedig megközelítené az 5 milliárd eurót.

A szakértők szerint mindez csupán minimális szám, hiszen csupán az utóbbi három nagyobb, 1977-ben, 1986-ban és 1990-ben bekövetkezett földrengések nyomán megsérült – és azóta is javítatlanul maradt – házakat vették figyelembe. A vizsgálat azonban nem terjedt ki például a nagy romániai „gazdasági boom” idején készült épületekre, lakásokra. 

Elhallgatott adatok

Nemzetközi statisztikák szerint is Románia a földrengések viszonylatában a legveszélyeztetettebb európai államok közé tartozik. Mindezt megerősítette a Katasztrófa Elleni Biztosítási Érdekszövetség vezérigazgatója, Nicoleta Radu Neacșu is. Adatainak megfelelően a romániai lakásoknak csupán 40 százaléka – vagyis 3,7 millió lakás – rendelkezik fakultatív, további 300 ezer lakás pedig kötelező lakásbiztosítással.

A legutóbbi nagy földrengés, 1977 idején több mint 700 ezer lakás dőlt össze vagy rongálódott meg súlyosan. Az 1977 előtti és a jelenlegi helyzet nagymértékben hasonló, hiszen a lakások jelentős része akkor is 40-50 évvel korábban épült, a rengések idején megsérült házak tartószerkezeteit pedig – akárcsak most – nem javították meg, legfeljebb csupán a repedéseket tüntették el.

Ceauşescu idején ráadásul elhallgatták a valós számokat. A földmozgás az ország negyven megyéje közül húszat érintett, az okozott károkat jelentősen alábecsülték. Akkori hivatalos adatok szerint „mindössze” 32 900 lakás omlott le vagy sérült meg súlyosan, 35 ezer család maradt lakás nélkül, több tízezer gazdasági épület ment tönkre.

A mostani adatoknak megfelelően azonban 1977. március 4-én 742 259 ház dőlt össze vagy rongálódott meg súlyosan, ennek négy százalékát – 35 600 lakást – lebontották. További 351 835 lakás tartószerkezetét kellett volna megszilárdítani – ez a sérült házak 47,4 százalékát teszi ki –, illetve 354 824 lakáson kellett volna különféle javításokat elvégezni – ez a megrongálódott házak 47,8 százalékával egyenlő. A földrengés által érintett lakások Románia lakásalapjának 12 százalékát jelentették. Az okozott károk összértéke elérte Románia akkori bruttó nemzeti össztermékének 13,3-21,2 százalékát.

Tornatermi menedék

A bukaresti főpolgármesteri hivatal – ha már házak megszilárdítása esetében keveset tett – igyekszik valamiféle védelmet nyújtani párezer bukaresti lakosnak. Ennek érdekében 12 iskolai sporttermet – kettőt-kettőt minden kerületben – készít elő, amelyek befogadhatják a lakosság kis részét a tragédia esetén. Az épületeket ágyakkal, takarókkal, áramgenerátorokkal, saját kutakkal, a túléléshez szükséges más eszközökkel látják majd el. A főpolgármesteri hivatal számítása szerint a 12 sportterem legalább 30 ezer embernek nyújthat menedéket.

Sorin Oprescu főpolgármester nemrégiben azt is közölte, hogy a fővárosban 36 előrejelző táblát szerelnek majd fel, ezek tájékoztatják a lakosságot a közelgő viharokról, a küszöbön álló földrengésekről, egyéb veszélyekről.

A legolcsóbb lakásbiztosítás

A Katasztrófa Elleni Biztosítási Érdekszövetséget, a Világbank finanszírozására alapozva, a román kormány hozta létre. A lakásbiztosítások itt kerülnek a legkevesebbe – igaz, a legkevésbé sem mondhatók teljesnek. A biztosítások árát – éppen a felmérés alapján – 10 és 20 euró közötti összegben állapították meg, az épületek illetve a lakások szerint. Az érdekszövetség szerint azonban ezek az árak ma már rendkívül alacsonyaknak bizonyulnak, mindezzel nem lenne fenntartható az intézmény. Az árak esetleges növelése még mindig a romániai lakásbiztosítások átlagos díjszabása alatt maradna, amely országosan 37 eurót jelent.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?