Ki mint veti – költségét

A Ponta-kormány választásokra készül. Ha nem tudnánk, hogy télen – Mircea Duşa belügyminiszter legutóbbi bejelentése szerint december 2-án – parlamenti választásokra kerülne sor, a készülődés ténye akkor is nyilvánvalóvá válik a költségvetés mostani kiigazításának sarokszámaiból.

Hármas szempont

A költségvetés összegeinek újraelosztásánál ugyanis a kormánynak különös gondja volt a szociális tételekre – a nyugdíjakra, bérekre, fogyatékos személyek járandóságaira szánt pénzek növelésére.

Az új sarokszámok meghatározásánál a kabinet három alapvető szempontból indult ki. Egyrészt figyelembe vette, hogy a gazdasági gyarapodás feltehetően alacsonyabb lesz az eredetileg eltervezettnél, így 1,5 százalék helyett mindössze 1,2 százalékos növekedést ütemezett be.

Másrészt a lej euróhoz viszonyított árfolyamát is átértékelte, azt 4,21 lejről 4,45 lejre emelte. Harmadrészt emelte az infláció várható ütemét is, amelyet 3,5 százaléknál magasabb rátában határozott meg. Mindezek nyomán a bruttó nemzeti össztermék nominális értéke idén nem lépi túl a 607 milliárd lejt.

A költségvetés kiigazításánál megnövelték a költségvetési hiány szintjét is, amelyet a bruttó nemzeti össztermékre számított korább 1,9 százalékról 2,2 százalékra vittek fel. A kormány elképzelése szerint a költségvetési bevételek 620 millió lejjel lesznek nagyobbak, a kiadások pedig valamivel több mint 3 milliárd lejjel lépik túl az eredetileg beütemezettet.

Szociális sarokszámok

A szociális kiadások elsődleges növelését a Ponta-kormány azzal magyarázza, hogy hatalomra kerülésekor az előző kormány és a korábbi parlamenti többség által már jóváhagyott, megszigorító intézkedésekre alapozott, antiszociális költségvetést vett át, amelyet az új körülmények közepette időszerűsítenie kellett, újraosztva az összegeket, ezzel mintegy szociálissá téve a módosított költségvetést.

Így gondja volt rá, hogy a kiigazítást követően a költségvetésből fedezzék a költségvetési bérek 25 százalékos lefaragása előtti szintjének helyreállításához szükséges összegeket, továbbá a 740 lej alatti nyugdíjakból törvénytelenül levont társadalombiztosítási hozzájárulások fokozatos visszafizetéséhez szükséges összegeket, a demokrata liberális hatalom által elkövetett igazságtalanságok orvoslása céljából.

A költségvetés kiigazítása alkalmából a kabinet éppen erre fordította az elsődleges hangsúlyt – érvelt a miniszterelnök. Politikai megfigyelők azonban ebben az intézkedésben a jelenlegi hatalomnak azt a törekvését látják, hogy nem sokkal a parlamenti választások előtt megnövelje népszerűségét, ennek nyomán pedig szavazótáborát. Mindemellett további 100 millió lejt fordítanak a fogyatékkal élők kísérőinek a javadalmazására.

Előnyben a katonai struktúrák

A kormány ugyanakkor 600 millió lejt utal át az önkormányzatok számára. Ebből félmilliárd lejt a különféle cégek iránti tartozásaik kiegyenlítésére, 100 milliót pedig azok a polgármesteri hivatalok kapnak, amelyeknek jelenleg nincs elegendő pénzük az alkalmazottaik béreinek kifizetésére. A bukaresti illetékesek szerint ezzel az intézkedéssel a Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttsége is egyetértett.

Victor Pontáék külön érdemüknek tudják be azt is, hogy sikerült a belügyi, a honvédelmi tárca, az országos börtönigazgatóság és más militarizált intézmények esetében a katonai akadémiák idei végzőseinek elhelyezését, ehhez most úgyszintén megfelelő alapokat különítettek el a költségvetésből.

Mi több, a Belügyminisztérium számára felszabadították a tavaly óta zárolt tisztségeket is, lehetővé téve itt is a végzősök elhelyezkedését. Hasonlóképpen, a költségvetés kiigazításánál biztosították a szükséges pénzösszegeket 564 bíró és bírósági jegyző alkalmazásához.

Baloldali színezet

Mindezek az intézkedések erőteljesen baloldali színben tüntetik fel a szociál-liberális kormányt. Ez annál is inkább kihangsúlyozódik, mivel – miközben a személyzeti kiadásokat 648 millió lejjel pótolták meg – a beruházások számára nem különítettek el további összegeket.

Mi több, az Európai Unió részéről térítésmentes finanszírozásban részesülő projektekre fordítandó költségeket csaknem másfél milliárd lejjel csökkentik. Ezt a pénzt eredetileg a privatizációból befolyó, valamint az országos infrastruktúra-fejlesztési program keretében el nem költött összegekből fedezték volna.{loadposition otp}

A költségvetésben természetesen szavatolják a kellő összegeket ahhoz is, hogy a kormány sürgősségi rendeletének megfelelően jövő év január elsejétől a hozzáadott értékadót a vállalkozóknak csak a kiszámlázott összegek bevételezése után kelljen kifizetniük. Az Nemzetközi Valutaalap, hosszas tárgyalást követően, ebbe a pénzügyi intézkedésbe is beleegyezett. Ezzel a döntésével a kormány mindenekelőtt a vállalkozói légkör javítására törekszik – magyarázták a kabinet illetékesei.

Nyertes forradalmárok

A költségvetést megterheli az a körülmény is, hogy Victor Ponta végül is meghátrált a forradalmárok követelései előtt, és a nyár folyamán keretmegállapodást írt alá a Civil Társadalom Országos Tanácsával – amelynek tagjai a forradalmárok is – arra vonatkozóan, hogy valamennyi forradalmár-kategória számára visszaállítja a Boc-kormány által megnyirbált járandóságokat. Emi Boc kabinetje ugyanis beszüntette azok folyósítását a „rendkívüli érdemekkel rendelkező" forradalmárok számára, amivel havi 9,1 millió eurót takarított meg a költségvetés számára.

Jóllehet a keretmegállapodásban nem rögzítették a konkrét összegeket, a Ponta-kormánynak azonban röviddel a választások előtt nyilvánvalóan szüksége van az igencsak hangos és a téli Basescu-elleni tüntetéseken nagyon is aktív forradalmárok támogatására, így feltehetően a forradalmárok visszakapják majd pénzbeli juttatásaikat, ami évi 100 millió eurót von majd el a költségvetéstől.

Pontáék mostani intézkedése azért is különösnek mondható, hiszen idén télen még a jelenlegi miniszterelnök volt az, aki felszólította az akkori kormányfőt, Emil Bocot, hogy ne adja vissza a megvont összegeket a forradalmároknak.

 

Kimaradt?