Kormánybevételek a lakosság zsebéből Magyarországon

Tovább drágult az élet Magyarországon augusztus elsejétől. Nőtt a tranzakciós illeték mértéke, a bankbetétek után a 16 százalékos kamatadón felül meg kell fizetni a 6 százalékra rúgó egészségügyi hozzájárulást. A cégek számára kettőről három forintra nő a telefonadó, emellett pedig jön a kocsmaadó is, ráadásul az augusztus eleji változásoktól függetlenül a cigaretta is drágul.

Zsebbenyúlás, bevételkiesés

Augusztus első napjától több olyan változás is életbe lépett, amelyek következtében a lakosságnak vagy mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk majd egyes szolgáltatások igénybevételekor, vagy – bizonyos esetekben – kevesebb pénz ütheti majd a markát. A június közepén bejelentett újabb megszorítások nyomán életbe léptek a kormány szerint az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli végleges kikerülést lehetővé tevő intézkedések. 

Elemzők szerint azonban nem lett volna szükség ekkora csomagra, mi több, az Európai Bizottság sem igényelte a csomagot. Nem sokkal később aztán ki is kiderült, hogy a pénz másra kellett a kormánynak: például a pedagógus-életpályamodell egyes elemeinek bevezetésére.

Több más adóelem emelése is abba az irányba mutat, hogy a kormányzat igyekszik pénzügyi mozgásterét bővíteni a jövő évi választások előtt. Ezt pedig bevételi oldalon teszik meg, ha már a költségvetési hiányt az uniós szigor és a pénzpiacok változékonysága miatt nem lehet növelni. Emellett pedig az államadósságot az alaptörvényben rögzített módon is csökkenteni kell, az esetleg növekvő kiadásokat hitelből finanszírozni nem lehet, így nőnek a szektoradók, amelyeket végül is a végfelhasználó, vagyis a fogyasztók fizetnek meg.

Megduplázott tranzakció – bankdíjak emelése

A legfontosabb változások egyike talán az, hogy augusztus első napjától a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke két ezrelékről három ezrelékre nő átutalás esetén és három ezrelékről hat ezrelékre készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felső határ is megszűnik.

A tranzakciós illeték emelésének hírére a legtöbb bank már bejelentette díjainak emelését. Emelt az FHB Bank, az OTP, a CIB, az UniCredit, az Erste, a Citibank, az MKB, a Budapest Bank, illetve a Mohácsi Takarék is. Van olyan bank, ahol az utalások sem lesznek többé ingyenesek, illetve a kártyás vásárlást is 3 ezrelékes illeték fogja terhelni, a díjmentesség csak bizonyos esetekben marad meg.

Az augusztustól lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkező kamatbevételt 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve egyáltalán nem az augusztus előtt nyitott számlákra.

Az ehóval együtt így a kamat 22 százalékának mondhatnak búcsút a befektetők augusztustól, akiknek, ha lekötött pénzünkhöz hozzá szeretnénk jutni, akkor a legtöbb banknál már beszámíthatják a 3 ezrelékes tranzakciós illetékkel utaláskor – készpénzes felvételnél ez már 6 ezrelék –, illetve a bank is felszámíthat külön kezelési költséget a pénzkivételkor. Mindehhez ráadásul még az is hozzájárul, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább folytatta, illetve folytatja az alapkamat csökkentését, mely jelenleg rekordalacsony szinten, 4 százalékon áll. Ennek megfelelően a bankok is vágják a betéti kamatokat, így – készpénzes felvétel – akkor kisebb összegű betéteknél akár az is előfordulhat, hogy a befektetőnek kevesebb pénze marad, mint amennyit a pénzintézetbe betett.

Telefonadó, kocsmaadó…

Szintén az állampolgár zsebét érintő változás, hogy augusztus elejétől a telefonadó a céges előfizetőknél emelkedik: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, és hasonló teher rakódik az sms-ekre is. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

A Magyar Telekom hivatalosan is bejelentette, hogy számára a távközlési adó emelése közel 8 milliárd forintos extra adóterhet jelent majd a korábbiakon felül. A Telenor és a Vodafone ugyan még nem nyilatkozott hivatalosan, de esetükben mindez várhatóan 2,5-3,5 milliárd forint közötti összeget jelent majd vállalatonként.

A sornak itt még nincs vége, augusztustól lép hatályba ugyanis a kocsmaadóról szóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Naponként és vendégenként 20 forint felügyeleti díjat kérhetnek az önkormányzatok. A bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet(ne) fordítani.

A díjat egyelőre úgy tűnik, legfeljebb néhány budapesti kerület vezeti be. Ez az adó valójában ősszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. Az adó áthárításáról egyelőre még nem lehet sokat tudni, az viszont biztos, hogy a budapesti „bulinegyedben” – mely a hetedik kerületben található – magától értetődőnek tartják az ötletet.

Az új dohánytörvény miatt a jelek szerint drágul a cigaretta is, ugyanis a dohányáruk korábbi 4 százalékos kiskereskedelmi árrését a törvényhozók július 15-től 10 százalékra emelték. Egyelőre még nem lehet biztosan tudni, hogy ebből mennyit hárítanak át a gyártók, előfordulhat, hogy augusztusban már a teljes költségnövekedés meglátszik majd az árakon, ami egy 850 forintos terméknél 120 forint növekményt is jelenthet.

Augusztus elsejétől ugyanakkor a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra nő. Becslések szerint az emeléssel a költségvetés több tíz milliárd forintos pluszhoz juthat. Tavaly összesen több mint százmilliárd forint folyt be a Magyarországon működő bányavállalatoktól járadékként az államkasszába, a mostani, négy százalékpontos emeléssel azonban várhatóan nem emelkedik majd arányosan – harmadával – a központi bevétel.

Bukszaapadás

Összességében elmondható, hogy durva becslések szerint is a tranzakciós adó emelése éves szinten majdnem 5 ezer forintot vesz ki egy átlagos felhasználó pénztárcájából, a tranzakciós illeték év eleji bevezetése pedig 3800-at, vagyis több mint 8500 forintja bánja ezt az adót. A telekomadó havi költsége maximum 700 forint, ezt minden bizonnyal nem mindenki éri el, ám aki igen, az évente 8400 forintos költséggel kalkulálhat. Erre még rárakódnak a bankadó miatt megemelt banki költségek, illetve magasabb percdíjak is, amelyek ennyire egyszerűen és pontosan nem számíthatóak ki.

Természetesen mindenkinél más és más az összeg attól függően, hogy melyik pénzügyi vagy telekomszolgáltató ügyfele, illetve, hogy milyen a személyes felhasználási portfóliója. Az viszont biztos, hogy az adóemelések egy négytagú család – két kereső, két eltartott – házi kasszájából éves szinten alsóhangon is 30 ezer forinttal vesznek el, ugyanakkor ha a két eltartott is rendelkezik mobiltelefonnal és bankszámlával, akkor további tízezrek rakódhatnak egy átlagfamília költségvetésére.

Kimaradt?