Háttér

  • Sergiu Nicolaescu, a történelemhamisítás mestere

    Sergiu Nicolaescu filmjei idehaza telt házakat vonzottak – ám soha egyetlen rangosabb nemzetközi díjat nem nyertek, még csak nevezésre sem tartották alkalmasnak műveit. Ezek a mozik voltaképpen a Ceauşescu-féle diktatúra szolgálatában álltak, egyaránt meghamisítva a múltat, a jelent és a „dicsőséges jövőt".
  • Szász Jenő, a privilegizált nemzetstratéga

    A bukott erdélyi politikusnak, Szász Jenőnek „kiutalt" Nemzetstratégiai Intézet létrehozása felzúdulást okozott a magyar tudományos életben – határon innen és túl. Ez érthető, mert a tudományos létüket már bizonyított intézményeknél közel sincsenek olyan jó anyagi kondíciók, mint amilyeneket Szásznak teremt az Orbán-kormány.
  • Választási patthelyzet alakult ki Izraelben?

    Izrael megingott: az alaposan meggyengült Benjamin Netanjahu széles alapokon nyugvó új koalíciót szeretne létrehozni, de nem biztos, hogy ez összejön. Egy kódolt belpolitikai konfliktus kiütheti az új kormány külpolitikáját. A folytatást nagyban befolyásolja, hova áll a váratlan sikert elért Jair Lapid centrista pártja.
  • Mennyit gazdagodtak a magyarországi politikusok?

    Nagy érdeklődés kíséri évről évre a magyarországi parlamenti képviselők február 1-jén nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozatát. Ám nagyon nehéz utánajárni, hogy a politikusok által közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, a kitöltésre vonatkozó szabályok hézagosak, és a parlament illetékes bizottsága pedig csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentést kap és a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a politikus „tévedett" vagy „lódított".
  • A titkos börtönök „foglya” maradt Románia

    Az Open Society Justice Initiative nevű szervezet megismételte a vádat, miszerint Románia területén a CIA titkos börtönt működtetett, ahol a terrorizmussal gyanúsított foglyokat tartották fogva. Bukarestnek sehogy sem sikerül meggyőzni a nemzetközi közvéleményt a vád megalapozatlanságáról.
  • Huszonhat oldal módosul a magyar alkotmányban

    Szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé a Fidesz az alaptörvény negyedik, hatalmas terjedelmű módosításában. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalan-mentes zónák kijelölésére.
  • Adrian Năstase, a példás "politikai fogoly"

    Várhatóan még csak néhány napig, a szabadlábra helyezési kérelmében hozott jogerős ítéletig kell börtönben maradnia Adrian Năstasénak. A politikust a bírákhoz, ügyészekhez, rendőrökhöz hasonlóan „sebezhető személyként" kezelték, ezért a börtönőröknek védelmet kellett nyújtaniuk számára.
  • Virágzik Romániában a szervkereskedelem

    A Global Politican című kiadvány elemzője, a szervkereskedelem felgöngyölítésével foglalkozó SamVankin szerint Románia egyik fontos célállomása a szervkereskedésnek. Adatainak megfelelően az utóbbi évtizededben több mint 2000 román adta el valamilyen szervét a feketepiacon.
  • USA-EU: minden idők legnagyobb üzlete?

    Történelmi jelentőségű megállapodásra készül az Európai Unió és az Egyesült Államok. A világgazdaság teljesítményének mintegy felét produkáló két blokk szabadkereskedelmi megállapodást hozna tető alá. A politikusok és a szakértők több tíz milliárd eurós GDP-növekménnyel számolnak. A megállapodásban ugyanakkor sok a buktató, gyors lezárásra nem számíthatunk.
  • Északi-erdélyi sztráda, a nem kívánt gyerek

    A Brassót Borson keresztül Magyarországgal összekötő észak-erdélyi sztráda elkészítése valójában soha nem volt a román politikusok szívügye. Elemzők szerint a szerződéskötés azért volt sürgős az amerikai Bechtel vállalattal, mert így 2003-ban megnyílt az út Románia NATO-tagsága felé.
  • Miért nem jön több turista Romániába?

    Románia öt hellyel esett vissza az idegenforgalom világranglistáján, és a 140 elemzett ország közül a 63. helyről a 68-ra került. Az országot több közép- és kelet-európai állam is megelőzi ezen a téren. Szakértők szerint az okok az infrastruktúra hiányában és az alacsony közbiztonságban keresendők.
  • Román-magyar viszony: betett a székely zászló

    A romániaiak többsége szerint a székely zászló ügye rontott a román-magyar viszonyon – derül ki az Előrejelzési és Stratégiai Román Intézet (IRES) márciusi felméréséből. A nagy többség úgy véli, a magyar hatóságoknak „nem lenne szabad beavatkozniuk ilyen ügyekbe," 74 százalék véleménye szerint a botrány kihathat a két ország viszonyára is.
  • Romániában szép lassan felszedik a síneket

    Míg Japánban a vasúttársaság néhány esztendővel ezelőtt bocsánatot kért az összes japán vonat egy év alatti 11 perces késéséért, addig Romániában szinte az összes vonat legalább 10-15 perces késéssel fut be az állomásra. A jelenséghez a színesfémgyűjtők áldatlan tevékenysége is hozzájárul.
  • Támogatásáról biztosítja Amerika Izraelt

    Az izraeliek több mint fele úgy látja, hogy Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket, legalábbis ez derül ki a tel-avivi közvélemény-kutatási adatokból, noha az amerikai elnök látogatásának egyik bevallott célja éppen az izraeliek megnyerése, Jeruzsálembe megérkezve pedig kijelentette: az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtesz annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.
  • A „lóvá tett” marhahústól a fertőzött tejig

    A „lóvá tett" marhahús botrányát csakhamar újabb élelmiszer-skandalum követte: az aflatoxinnal mérgezett tejé. A fertőzött italból nem csak az iskolákba került: kiderült, hogy a hollandok leállították a Romániából érkezett takarmány importját is, mivel abban is aflatoxint találtak.
  • Velejéig korrupt a román igazságszolgáltatás?

    Romániában olyan magas szintre emelkedett a korrupció, hogy a magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselőket is megfertőzte. A napokban letartóztatott két bukaresti bírónő elképesztő hálózatot épített ki a bűnözők felmentése érdekében. Még az informatikai rendszert is manipulálták.
  • Elhúzódó kormányalakítási gondok Itáliában

    Politológusok szerint minden elképzelhető az olaszországi választások utáN: a balközép Demokrata Párt (PD) vezette kisebbségi kormány; meghatározott célra és időre kinevezett kormány; a gazdasági és politikai válságot kezelő nagykoalíció; a pártok által támogatott szakértői kormány. Ezek közül már mindegyikre volt példa Olaszországban.