Székely Mikó Kollégium: történelem és per

Székely Mikó Kollégium: történelem és per


-A A+

Az 13020. számú dosszié

A Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyében 2012. június 29-én, két eves pereskedés után elítéltek három személyt, Markó Attilát és Marosán Tamást, valamint Silviu Climet, akiknek, megbízatásuk értelmében, birtoklevelet kellett kibocsátaniuk az épületről a jogos tulajdonosoknak.

A visszaszolgáltatási bizottság tagjait 2007-ben jelentették fel. 2007 végén a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) beidézte őket, ezzel egyidejűleg kihallgatta az egyház képviselőit és számos más érintett személyt. 2008-ban a kihallgatási jegyzőkönyvekből kezdte el a 13020-as dossziét összeállítani.

A vád: közérdek ellen elkövetett hatalommal való visszaélés minősített formában, mivel az ingatlan értéke (ezért a károkozás is) rendkívül magas.

A hatalmi szó így érvelt: nem a sepsiszentgyörgyi református egyház a tulajdonosa a Mikó Kollégium épületeinek, hanem a román állam, hisz azok az épületek nagyrészt közadakozásból épültek. Ha ez a logika helyes, akkor egy falu közössége által adományozott építőanyagból, kalákában újra felépített ház is az államé, mert közadakozásból épült! Másrészt az sem mellékes, hogy 1100 visszaszolgáltatott ingatlan közül ez az egyedüli eset, amelyben bűnvádi eljárást indítottak.

A vádemelés

2002-ben két család beperelte a református egyházat és az önkormányzatot, azt állítva, hogy az egyház soha nem volt tulajdonosa az épületegyüttesnek. A per 2006-ig folyt, amikor a bíróság jogerősen kimondta, az egész épületegyüttes az egyház tulajdonát képezi.foto 3 marko

Lezárása után a családok bűnügyi pert indítottak hét személy ellen. Hamisítás vádjával beperelték a telekkönyvi hivatal munkatársait, akik telekkönyvezték az épületet, és akik annak idején kiadták a kivonatot, továbbá az egyház egyik képviselőjét, és a visszaszolgáltatási bizottság már említett három tagját.

Amire a nyomozás elindult, négy személy bűncselekménye elévült, így végül csak a bizottság tagjai ellen indult bűnvádi eljárás.

Markó Attila 2008-ban vitte be a DNA-hoz az ingatlan iratcsomóját. Ebben benne volt a teljes terjedelmű telekkönyv másolata, annak kivonata, a közigazgatási minisztérium véleményezése és a jegyzőkönyv másolata. 2010 őszén ismét behívták a DNA-hoz, ezúttal azért, hogy megnézze a dossziét. Ez tulajdonképpen a vádemelés előtti utolsó momentum. 2010 karácsonyán bejelentették, hogy megtörtént a vádemelés, és elindult a bírósági eljárás.

 A per

Az alperesek ügyvédet fogadtak, és halasztást kértek a dosszié átnézésére. Ekkor a DNA kérvényezte a bírósági tárgyalás áthelyezését Sepsiszentgyörgyről, azzal az indokkal, hogy Szentgyörgyön a bíróság a nép haragjának nyomása alatt van, nem tud objektíven dönteni. A tárgyalást áthelyezték a szomszédos megye székhelyére, Buzăuba.

A bíróság 2012 februárjában helyt adott egy előzetes kifogásnak, miszerint a bűnügyi felelősség megállapítása előtt tisztázni kell az épület tulajdonjogának kérdését, tudomásul véve a korábbi jogerős döntéseket, melyekben egyértelműen megállapították az egyház tulajdonjogát. Ennek értelmében a következő lépésben meg kellett volna állapítani a bűncselekmény hiányát. Időközben azonban a pert másfél évig vezető bírónő szülési szabadságra ment. Helyette új bírót neveztek ki, két tárgyalással a per vége előtt, aki „elfelejtette” ezt a jóváhagyott kifogást.

A bíróság szerint a bizottság tagjai megkárosították a román államot azzal az értékkel, amennyire a Kollégiumot felbecsülték. Ahhoz, hogy a bűncselekményt indokolni lehessen, károkozásnak kellett történnie, mert a hatalommal való visszaélésnél nem lehet kár nélkül bűncselekményt megállapítani. A kollégium visszaállamosítását is elrendelték – a bíró csak így tudta döntését igazolni.

Ítélet – súlyos következményekkel

A bizottság három tagja közül kettőt, Markó Attilát és Marosán Tamást három év letöltendő szabadságvesztésre, harmadik tagját, Silviu Climet három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.foto 4 marosan tamas

Az elítéltek nem szavazhatnak és nem választhatóak, nem tölthetnek be köztisztségeket.

A református egyház 1,2 millió lejt köteles visszafizetni az önkormányzatnak – annak a bérnek az értékét, amelyet azért fizettek, hogy abban az épületben tovább működhessen az állami iskola.

 A bírósági döntés rendelkezése szerint a visszaszolgáltatás eltörlésével visszaállítják az eredeti állapotot, vagyis az egyháztól elveszik az épületet és odaadják az államnak.

Ez rendkívül súlyos precedenst teremt, hiszen utat nyit a magyarellenes vagy kevésbé magyarbarát polgármestereknek arra, hogy ugyanilyen módon visszaállamosítsanak bármilyen más egyházi ingatlant is.

Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerülhetnek. Visszaállamosíthatóvá válnának nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan.

Véglegesen leállhat a restitúciós folyamat. Ennek a jelei már megmutatkoztak akkor, amikor a kormány olyan törvénnyel akarta volna eltörölni a természetben történő visszaszolgáltatást. Ezt a törvényt az RMDSZ nyomására levették a napirendről.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X