Háttér

  • Kongresszusok hete a Sajtóprésben

    Kongresszusok hete – akár ez is lehetett volna az Erdélyi Magyar Televízió Szabó Emese műsorvezető vezette Sajtóprés című legfrissebb adásának témája, hiszen abban az MPP 13-án és Európai Néppárt 17-én megkezdődött bukaresti kongresszusáról esett szó, Ambrus Attila, a Brassói lapok főszerkesztője, Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője és Gáspárik Attila közíró részvételével. Lapunkban a beszélgetés szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.
  • Wekerle terv: a szomszédok felfedezése

    Ha Magyarországnak nem megy, szomszédai segítségével hátha sikerül! Ez a magyar gazdaság „Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium.
  • Költségvetés: hova jut – és hova nem a pénzből?

    Több mint egymilliárd lejjel lesznek alacsonyabban az állam bevételei az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés most kiigazított tervezetében, cserében viszont a kiadások 307 millió lejjel növekednek.
  • Szabadlábon maradhatnak a vasutas „keresztapák”

    A vasúti „keresztapák” – megnevezésük, a román „naş” szó is a maffiában használatos „keresztapából” származik – évtizedek óta zavartalanul szedik be a „zsebpénzt” a potyázni kívánó utasoktól. A brassói bíróság azonban, a vasutasok bűnszövetkezetének felgöngyölítésére beindult múlt heti akció során letartóztatott mintegy 70 személy mindegyikét szabadlábra bocsátotta.
  • Amerikai elnökjelöltek – kinek segített Sandy?

    A Sandy hurrikán ugyan megakasztotta az amerikai elnökválasztási kampány utolsó hadműveleteit, de a küzdelem azért nem állt le teljesen. Barack Obamának politikai szempontból még jól is jöhet a katasztrófahelyzet, Mitt Romney pedig egy új fegyver bevetésével kísérletezik az egyik legfontosabb csatatéren.
  • Melyik hölgy legyen a román bankjegyeken?

    Három civil szervezet kezdeményezésére egy tucat, országosan és nemzetközileg is elismert román nő közül válogathatják ki a romániaiak azt a hölgyet, akit szívesen látnának a román bankjegyeken. A szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek, a végeredményt pedig elküldik a Román nemzeti Banknak is.
  • Választási programok: Fortuna bőségszarui

    A választásokat követően valóságos földi paradicsom vár ránk – már ha hihetünk a két, egymással szembenálló legnagyobb politikai erő, a Szociál-Liberális Szövetség és az Igaz Romániáért Szövetség kormányzási programjában, amelyet a két tömörülés valóságos Fortuna-bőségkoszorúként dolgozott ki. Igaz, a két párt jótéteményeit nem jövőre ígéri, hanem – kissé kitolva – a kormányciklus vége felé, mivel egyrészt azok gyors beindítása megbontaná a költségvetési egyensúlyt, másrészt pedig azokat még meg kell beszélni a nemzetközi szervezetekkel.
  • IMF: kell-e hitel vagy nem?

    Jóllehet a romániai pénzügyek „tudora", Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója figyelmeztetett rá, hogy Romániának nem kellene újabb hiteleket felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a jövőre lezáruló kölcsön után, Traian Basescu kormányfő és Victor Ponta miniszterelnök – bár igazán kevés dologban tudnak megállapodni – most egyetértésre jutott (Florin Georgescu pénzügyminiszterrel együtt) abban, hogy az ország újabb kölcsönt vesz fel a nemzetközi pénzintézménytől.
  • Iszlámot fenyegető – iszlám

    Több ezer pakisztáni mobiltelefon-előfizető kapott ismeretlen feladótól egy csodáról beszámoló üzenetet a közelmúltban: az állt benne, hogy szeptember 18-án földrengés pusztította el azt a washingtoni mozit, amelyben a több muzulmán országban erőszakos tiltakozást kiváltó, A muszlimok ártatlansága című, Mohamed prófétát gyalázó filmet vetítették. Allah kimutatta dühét amiatt, hogy a film az iszlámot és Mohamed prófétát gyalázta, a hívőknek tehát nem kell félniük attól, hogy haragjukat az iszlámot lekicsinylő és prófétáját szidalmazó Nyugatra ömlesszék.
  • Huszonöt éve lázadt fel Brassó Ceauşescu ellen

    Alig két évvel az 1989. decemberi fordulat előtt, amolyan utolsó figyelmeztetésként érkezett a Román Kommunista Párt mindenható vezetőjéhez, Nicolae Ceauşescuhoz a brassói munkáslázadás híre. A nagy ipari város dolgozói november közepén az utcára vonultak, jobb, emberibb életet követelve.
  • EU-büdzsé: hány milliárd jut Bukarestnek?

    Románia legtöbb 45, legkevesebb 40 milliárd eurós általa lehívható alapokról tárgyalhat majd Brüsszelben a 2014-2020 között az ország számára körvonalazódó uniós pénzekből. Mindenközben az ország 2007 és 2013 között 34 milliárd eurós alapokban részesülhet – ám az összegnek még a 10 százalékát sem volt képes lehívni.
  • Hogyan módosítanák az alkotmányt Victor Pontáék?

    A Szociál-Liberális Szövetség jogászai elkészítették az eljövendő alkotmánymódosítás új tervezetét, amelyet – a szociál-liberálisok vezető szerint – 2013. június 30-ig kellene megszavaznia a parlamentnek.
  • Maffiát idéző bérgyilkosságok Romániában

    Két golyószóróból leadott lövés az utcán, közvetlen közelről – az áldozat mégis túlélte, jóllehet hat lövés érte. Ez Romániában történt ezen a héten, Bukarestben. Az 1989. évi rendszerváltást követően az országban már nem ritkák a maffia típusú leszámolások és bérgyilkosságok.

  • Latin-amerikai börtönök pokla

    Nemrégiben egy hivatalos ellenőrző szerv, az Emberi Jogi Tanács hat tagja vizsgálatot végzett a brazíliai Paraíba állam fővárosában, Joao Pessoában működő Romeu Goncalves de Abrantes börtönben.
  • Sztráda a tengerpartig: egy autópálya eposza

    Nicolae Ceauşescu pártfőtitkártól Victor Ponta miniszterelnökig – nagyjából így foglalhatnánk össze egészen röviden a Bukarestet a tengerparttal összekötő Nap autópálya történetét. A sztráda építése ugyanis a diktátor „aranykorában" kezdődött el, és a jelenlegi kormány mandátuma alatt fejeződött be.
  • „Rokonok és üzlettársak” az új parlamentben

    Minden valószínűség szerint a választások utáni parlament padsoraiban egymás mellett ülnek majd pártvándorok, bűnvádi eljárás alatt álló politikusok, továbbá „rokonok és üzlettársak" – derül ki a Közpolitikai Intézet (IPP) által készített jelentésből. Az IPP a képviselő- és szenátorjelöltek életrajzát vizsgálta meg.
  • Huszonkét év parlamentjei

    Az 1990. évi rendszerváltást követően a parlamenti választások általában nagy politikai csatákat váltottak ki. Ezek a választások 2008-ig az elnökválasztásokkal együtt zajlottak le, ami tovább növelte a csata élességét. Idén feltehetően minden eddiginél nagyobb parlament alakul ki a választások nyomán.
  • Fellármázta a világot Phenjan űrrakétája

    A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség jelentésében megerősítette, hogy Észak-Korea szerda reggel felbocsátotta a műholdat szállító háromfokozatú rakétáját. „A műhold a kijelölt Föld körüli pályára állt" – szólt a tájékoztató. Később az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a Norad is megerősítette, hogy amerikai rakéta-felderítő rendszer észlelte az észak-koreai rakéta indítását, amely az űrbe szállított egy eszközt, amely Föld körüli pályára állt. A tájékoztató szerint a rakéta nem jelentett semmilyen fenyegetést Észak-Amerikára nézve.
  • Tévhitek és mentális problémák jelentenek gondot Fukusimában

    Nem a radioaktív sugárzás mértéke, hanem az annak egészségkárosító hatásait eltúlzó tévhitek, valamint a tavaly márciusi hármas katasztrófa jelentette lelki megterhelés és az általa okozott mentális problémák jelentik a legfőbb kihívást Fukusima prefektúrában - közölték a régió újjáélesztésén fáradozó szakemberek.
  • Karácsonyi népszámlálás

    Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök karácsonyi üzenete