banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

A lej ellen spekulált, miniszterelnök lehet – kicsoda Florin Cîţu?

Bankárként a lej elleni spekulatív támadással, politikusként neoliberális dogmatizmusával és vitriolos nyilatkozataival tűnt ki Florin Cîţu, a liberálisok miniszterelnök-jelöltje, akit várhatóan kormányalakítással bíz majd meg az államfő.

„Olyan gazdaságra szavaztam, ahol kevés adó van, és azok is kicsik.” Ezzel buzdított a választáson való részvételre december 6-án Florin Cîţu pénzügyminiszter, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevesített a miniszterelnöki posztra.

A 48 éves politikus 2016-tól a PNL szenátora, és 2019 novembere óta irányítja a pénzügyi tárcát. Ahogy fent idézett nyilatkozata is sugallja, Florin Cîţu a vegytiszta neoliberális gazdaságpolitika híve. Ebből a pozícióból folytatott dogmatikus és késhegyig menő – stilárisan néha az óvodás gyerekek szintjét „megütő”, csúfnevekkel színesített – vitákat a szociáldemokraták (PSD) hasonló habitusú pénzügyminiszterével, Eugen Teodorovici-csal.

Cîţu nemcsak a gazdasági nézeteit, hanem a politikai diskurzusát tekintve is radikális. „A PSD-nek el kell tűnnie a parlamentből.” Az idézett mondat gyakran előfordul a leendő miniszterelnök nyilatkozataiban. Vitriolos nyilatkozataiban a szociáldemokratákat következetesen „szocialistákként” emlegeti – pejoratív értelemben használva a jelzőt –, valamint gazembereknek, bűnözőknek, gazdasági analfabétáknak és Románia sírásóinak nevezi őket.

Egyike azoknak a liberális politikusoknak – Rareş Bogdan és Klaus Iohannis mellett –, akik az elmúlt években következetesen célként fogalmazták meg az „ősellenség” Szociáldemokrata Párt megsemmisítését, vagy legalább száműzését a közéletből. A PSD-re utaló bejegyzéseiben gyakran használja a #NuLuamPrizonieri (#NemEjtünkFoglyokat) hashtaget.

Az ilyen típusú diskurzus imponálhat a liberális törzsszavazóknak, de politológusok szerint a politikai ellenfelek ellenségként való kipécézése – vagy akár a legitimitásuk megkérdőjelezése – autoriter hajlamra utal, nem utolsó sorban pedig erodálja a demokratikus normákat.

Egyes elemzők szerint Cîţu mindössze túlzásba vitte a pártközpontból kapott kommunikációs direktívát – annyira, hogy egy idő után maga is elhitte, amit bizonyítékok nélkül állít.

A közösségi médiába költözött

Miniszteri kinevezése után is hozta a formáját, csak nem a szenátusi bizottságok vagy plénum előtt lődözte nyilait a „szocialisták” felé, hanem Facebook-bejegyzésekben. Állításainak némelyike nem föltétlenül fedte a valóságot.

A Hotnews portál kiszúrta, hogy a pénzügyminiszter egy bizalmas dokumentumból kivágott szövegrész alapján azt állította, hogy a szociáldemokratáknak volt egy programjuk, amely szerint – kormányon maradásuk esetén – egy évvel, 2021 szeptemberére halasztották volna a nyugdíjak 40 százalékos emelését, egyúttal 30 százalékos létszámcsökkentést terveztek a közszférában, és 20 százalékkal megvágták volna az önkormányzatok kiadásait. Amikor a dokumentum egésze nyilvánosságra került, kiderült, hogy a miniszter állításai alig érintkeznek a valósággal.

Nem szociáldemokrata programról vagy tervről volt szó, hanem egy washingtoni delegáció beszámolójáról, amely az ottani megbeszéléseket összegezte. Az egyetlen dolog, amit a leendő miniszterelnök többé-kevésbé hűen tolmácsolt a dokumentumból, a nyugdíjemelés halasztásának a felvetése volt, de az sem a szociáldemokrata kormány, hanem a nemzeti bank és a pénzminisztérium közös delegációjának javaslata volt – mutat rá a Hotnews.

Nem idegen tőle a fake news-gyártás

Florin Cîţu az évek során számos vitatott nyilatkozattal hívta fel magára a figyelmet. Kinevezése után például egy konferencián arról beszélt, hogy szociáldemokrata elődje irányítása alatt a pénzügyminisztérium két, párhuzamos költségvetést vezetett, „akárcsak a maffiavezér Al Capone”. Az állítást semmivel nem támasztotta alá, ugyanakkor az affér kapcsán beígért ügyészségi feljelentéssel azóta sem jelentkezett.

Nem igazolódtak be a közalkalmazottak „tömegeivel” kapcsolatos kijelentései sem. A pénzügyminisztériumot formailag átszervezte ugyan, de a megszüntetett kétezer állásról kiderült, hogy kivétel nélkül betöltetlenek, azokról senki nem kerülhetett utcára. Utólag kénytelen-kelletlen elismerte, hogy a közszférával kapcsolatos elképzelései és a valóság nem föltétlenül találkoztak.

Ellenzéki szenátorként folyamatosan ostorozta a PSD-t a magas költségvetési hiányért, pénzügyminiszterként azonban mindössze két hónap alatt csaknem megduplázta a deficitet – az október végi GDP-arányos 2,8 százalék után 4,58 százalékkal zárta az évet Románia. Cîţu akkor ki nem fizetett számlákkal és késedelmes ÁFA-visszatérítésekkel magyarázta a hiány megugrását.

Politikusi karrierjét megelőzően Florin Cîțu több kereskedelmi banknál kamatoztatta az Egyesült Államokban szerzett közgazdász diplomáját és doktorátusát. Bankárkarrierjének csúcsát az ING vezető közgazdászi pozíciója jelentette, ahonnan azonban eltávolították, miután 2008-ban részt vett a lej elleni spekulatív támadásban. Ily módon személyesen is hozzájárult a válság után a kamatok és a törlesztőrészletek megugrásához, illetve a záloghitelek tömeges bebukásához.

Egyszer már visszalépett

Mint ismert, Florin Cîţu nem először kapna kormányalakítási megbízatást. Ludovic Orban első kormányának menesztése után őt jelölte kormányfőnek Klaus Iohannis államelnök, azzal a nyilvánvaló számítással, hogy nem sikerül összegyűjtenie a beiktatáshoz szükséges többséget a törvényhozásban, és ezzel megnyílik a lehetőség a parlament feloszlatása és új választások kiírása előtt.

A számítás nem vált be, és Cîţunak valósággal meg kellett futamodnia a biztosnak tűnő beiktatás elől. Az elnöki hivatal mindössze néhány perccel a bizalmi szavazásra összehívott parlamenti ülés előtt közölte, hogy a kijelölt miniszterelnök visszaadta a kormányalakítási megbízását.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?