„Nem lehet teljes mértékben kiiktatni a politikát az alkotmánybíróság működéséből”

Az utóbbi időszakban a kormányzó liberálisok és Klaus Iohannis államelnök a szokásosnál is keményebben támadta az alkotmánybíróságot. A testületet többször is a PSD fiókszervezetének nevezték, és kilátásba helyezték, hogy ha megnyerik a küszöbön álló parlamenti választásokat, átalakítják az alkotmánybíróságot. Puskás Bálint Zoltán volt alkotmánybíróval és egykori szenátorral arról beszélgettünk, mennyire tekinthetők szokványosnak az említett kirohanások, illetve ha a stílustól eltekintünk, mennyire megalapozottak a kritikák.

Még mielőtt a tartalomról beszélnénk, arra lennék kíváncsi, hogy volt alkotmánybíróként mi a véleménye magukról a támadásokról?

Sajnos megszokott dolog, hogy az alkotmánybíróságot hol az egyik, hol a másik oldalról támadják a politikusok, attól függően, hogy az adott pillanatban – vagy a megelőző időszakban – hozott döntések mennyire sértik az érdekeiket. Gyakran el is hangzik, hogy „az alkotmánybíróság nem úgy döntött, ahogy mi szerettük volna”. A politikum azt szeretné, hogy legyen egy olyan alkotmánybíróság, amelyik mindig a javukra dönt. Sajnos az alkotmánybíróságon belül valóban néha érvényesülnek a politikai szimpátiák. Amikor egyes alkotmánybírók úgy alkalmazzák az alaptörvény szellemét, hogy az kedvezzen egyik vagy másik politikai elképzelésnek. Nem túl gyakori, de a politikai hátterű döntések kapcsán sajnos előfordul.

Van-e alapja a PNL és Klaus Iohannis mostani támadásainak? A hevesen kritizált döntések – például a választások időpontjának parlament általi kitűzésére, a pénzbírságok eltörlésére vagy a kényszerbeutalásra vonatkozóan – alátámasztják azt a vádat, hogy az alkotmánybíróság a PSD fiókszervezeteként működik?

Ezek a döntések az én elemzésem szerint nem alapoznak meg semmiféle kifogást az alkotmánybírósággal szemben. A pénzbüntetésekről hozott jogszabályt például egyértelműen az alaptörvénnyel ellentétes módon fogadták el. A választások időpontját illetően ugyancsak világos, hogy ha legfőbb törvényhozó testületként a parlament átadta a kormánynak ezt a hatáskört, vissza is viheti azt. Egyértelmű, hogy a kritikák önös érdekekről szólnak. A nemzeti liberálisok és az állam elnöke több mint egy éven át hajszolták az előrehozott választást, vagy másfelől „az én kormányomat”, a felmerült jogvitákban pedig az alkotmánybíróság a legtöbb esetben nem adott nekik igazat. De emiatt azt állítani az alkotmánybíróságról, hogy a PSD fiókszervezete, rendkívül súlyos vád, és szerintem nem felel meg a valóságnak. Mint mondtam, vannak olyan döntések, amikor a bíró döntését akarva-akaratlan befolyásolja, hogy milyen ideológiai síkon mozog – függetlenül attól, hogy volt párttag, vagy nem volt –, de ez nem jelenti azt, hogy az alkotmánybíróság döntései alapjában véve politikai érdekeket követnek.

A testület elnöke, Valer Dorneanu az európai fórumokhoz fordul, mert mint mondta, még nem volt példa ilyen "útszéli támadásokra" az alkotmánybíróság ellen. Egyetért ezzel a megállapítással?

Kétségtelenül durva támadásról beszélünk, de nem előzménytelen. Emlékezzünk vissza, hogy amikor Toni Greblă volt alkotmánybírót letartóztatták, az akkori főügyész, Kövesi asszony kijelentette, hogy bármelyik alkotmánybírónak dossziét nyithatnak, és letartóztathatják. Akkor mi is a Velencei Bizottsághoz fordultunk. Ugyanis a közhangulat befolyásolhatja a döntések minőségét.

2007-2016 közötti megbízatása alatt előfordult az említett 2012-eshez hasonló incidens?

Ez volt az egyetlen eset, amikor az alkotmánybíróság a Velencei Bizottsághoz fordult az alkotmánybírók személyes védelme érdekében.

Hogyan történik az ilyesmi? Az elnök dönt a „segítségkérésről”, vagy a tagoknak is beleszólása van?

Mi annak idején összeültünk és szavaztunk arról, hogy értesítjük a Velencei Bizottságot. Ezt az eljárást be kell tartani szerintem most is. Az alkotmánybíróság elnöke valóban képviseli a testületet más fórumok előtt, de mindig a plénum döntése alapján.

A következményeket illetően mivel járhat egy ilyen lépés?

A Velencei Bizottság megfogalmaz egy véleményt. Ez történt 2012-ben is, aminek eredményeként elcsitult az alkotmánybíróság elleni támadás.

A választ ezúttal befolyásolhatja egy másik Kövesi-ügy, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága – legalábbis egyes értelmezések szerint – elítélte a román alkotmánybíróságot a volt DNA-vezető szólásszabadsághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése miatt. Ön mit olvasott ki a szóban forgó ítéletből?

Ismerem a fenti értelmezést, de olvastam azzal ellentétes véleményt is – főleg a jogászszakmában megbecsült emberek részéről –, miszerint szó nincs az alkotmánybíróság elítéléséről a Kövesi-ügyben. Amúgy szerintem az emberi jogi bíróság ezúttal túllépte a hatáskörét. Az EJEB azt állapíthatja meg, hogy egy tagállam bíróságai emberi jogokat sértettek, de a belső és az európai jognak megfelelően. Itt Kövesi azt kifogásolta, hogy nem fellebbezhetett az alkotmánybíróság döntése ellen. Ez így igaz, de sehol a világon az alkotmánybíróság döntéseit nem lehet megfellebbezni. Az őt leváltó elnöki rendelet ellen fellebbezhetett volna a közigazgatási bíróságon, viszont az alkotmánybíróság határozata bárhol a világon végleges. Ugyanakkor az alkotmánybíróság egy intézményi konfliktusról döntött – a kormány és az államelnök között –, és ebben az ügyben Kövesi asszony nem is szerepelhetett félként.

Nem is mondhatta volna el az álláspontját? Ugyanis ezt is kifogásolta az EJEB előtt.

Megfogalmazhatott volna egy „amicus curiae” levelet (a latin kifejezés jelentése: a bíróság barátja – A szerk.). Az alkotmánybírósághoz gyakran érkeznek ilyen vélemények, és ezek sok esetben hasznosak is.

Tehát ha nagyon el akarta volna mondani az álláspontját, lett volna rá lehetősége?

Természetesen. Az amicus curiae véleményeket mindig nagy figyelemmel áttanulmányozzák az alkotmánybírók, és figyelembe veszik. Ezek általában érdeksemlegesek, így a szövegük többnyire objektív, és sok eleme felhasználható a döntésekben.

Visszatérve a kormányfőre: azt is mondta, hogy ha megnyerik a választásokat, átalakítják az alkotmánybíróságot. Mit gondol, megoldás lehetne ez? Megszűnnének az alkotmánybírósággal szembeni kritikák, ha a tagokat másként neveznék ki?

Az alkotmánybíróság összetételének vagy alapvető működési elveinek a megváltoztatása csakis alkotmánymódosítás útján lehetséges. Ahhoz pedig kétharmados parlamenti többség kell. Persze, el lehet képzelni másként az alkotmánybíróságot. Még mielőtt kineveztek volna alkotmánybírónak, szenátorként megfogalmaztam egy javaslatot, és azt mondtam, hogy nevezzen meg egy-egy tagot a képviselőház, a szenátus és az államfő, illetve a fennmaradó hatot jelöljék a jogi hátterű szakintézmények – a legfelső bírói tanács, az ügyvédi kamara, a jogtanácsosok kamarája stb. – és civil szervezetek. Így tudnánk összehozni egy olyan alkotmánybíróságot, amely kevésbé lenne politikai. Teljes mértékben kiiktatni a politikát nem lehet, ez sehol a világon nem sikerült. Én nem is teszek egyenlőségjelet politika és pártkötődés közé. Az utóbbi megengedhetetlen, ellenben politikai meggyőződése minden normális embernek van. A bíró a törvények és a lelkiismereti meggyőződése alapján hoz döntéseket. Viszont a személyes tapasztalatom az, hogy a politikai meggyőződés az esetek 98-99 százalékában nem befolyásolja a döntéseket. Ez akkor jelenik meg problémaként, amikor egy döntésnek közvetlen és azonnali politikai hatása van. Mondok egy személyes példát. Amikor 2010-ben a Boc-kormány – Băsescu elnök vezérletével – csökkenteni próbálta a nyugdíjakat, az alkotmánybíróságban négy Băsescu-párti bíró ült, és négy ellenzéki. Én írtam a jelentést, a vitában nem vettem részt. Egy adott ponton az elnök felkért, hogy mondjam el a véleményem, mert úgyis az lesz, amit én gondolok. Elmondtam, és a döntés az volt, hogy a nyugdíjakat nem csökkentettük. Akkor lettem a gazdasági sajtó szerint „a román gazdaság sírásója”. Tehát az ilyen, késélen táncoló ügyek kapcsán merül fel a politikai befolyásoltság kérdése, de éppen ezekben – amikor a probléma így is, úgy is értelmezhető – a bírónak a lelkiismeretére kell hagyatkoznia.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?