Felmérés: a falusi iskolák diákjainak kétötöde nem vett részt az online oktatásban

A falusi iskolák diákjainak kétötöde különböző okokból nem vett részt a a koronavírus-járvány kezdetén bevezetett online az oktatásban – derül ki a World Vision Romania jelentéséből, amelynek adatai előrevetítik, hogy mi történne, ha ősztől ismét ezt az oktatási módszert kell alkalmazni a tanévkezdés után.

A gyerkmekjogvédő civil szervezet 2020. május 10. és június 27. között készített telefonos felmérést 1769 vidéken élő család körében, összesen 139 községben és 313 faluban. Ebből kitűnik, hogy a falusi gyermekek 40 százaléka különböző okokból nem vett részt a járvány kezdetén az online oktatásban. Három szülő közül egy beismerte, hogy a szükségállapot alatt keveset foglalkozott a gyermekeivel, bár – mint bevallották – tudták, hogy nagy szükségük lenne a segítségére.

A felmérés szerint a vidéki szülők közel 4 százalékának nem sikerült beszereznie a minimálisan szükséges napi élelmiszereket, az iskolások tanszereit, a higiéniai cikkeket (szappant, fertőtlenítő szereket), illetve a gyógyszereket. Öt család közül kettőnek vissza kellett fognia korábban is szegényes költekezéseit.

Az online oktatáson egyébként a falusi gyermekek 46,1 százaléka okostelefonon, 9,5 százaléka laptopon, 6,4 százaléka asztali számítógépen, 5,2 százaléka tableten vett részt, 7,4 százalék viszont, megfelelő eszközök híján, nem kapcsolódott be az online tanfolyamokba. A gyermekek 30 százalékban a Whatsapp és a Messenger alkalmazást használták.

A falusi iskoláskorú gyermekek 44,2 százalékának volt saját eszköze az online tanfolyamokon való részvételhez; 32,31 százalék esetében viszont két gyermek között oszlott meg az eszköz, 14,6 százaléknál három vagy ennél több gyermek is osztozott rajta, 8,8 százaléknak pedig semmilyen eszköze nem volt.

A felmérés szerint a falusi iskolák 25 százaléka nem rendelkezik internetkapcsolattal, 90 százalékuknak nincs laptopjuk, asztali számítógépük, tabletjük a gyermekek számára, a falusi iskolaigazgatók 87 százaléka pedig egyenesen úgy véli, nem szabad kiterjeszteni az internetes oktatást. Az új munkamódszerekkel egyébként a tanárok 45,2 százaléka hamar megbarátkozott, 42,9 százaléka viszont nem volt felkészülve rá.

Világszerte rossz a helyzet

A World Vision igazgatója, Mihaela Naibăr szerint mindenekelőtt fel akarták mérni a családok helyzetét anyagi és érzelmi szempontból, illetve meg akarták vizsgálni, miként jutnak hozzá az oktatáshoz a járvány idején a falusi gyermekek. A felmérésből kiderül, hogy a falusi családok és a gyermekek nincsnek tisztában a járványt követő helyzettel, a legnagyobb bizonytalanságban élnek, nem tudják, mihez kell kezdeniük és kétségbejtőnek érzik helyzetüket.

Mint kifejtette, faluhelyen egyáltalán nem ritka dolog, hogy a családoknak nem csupán laptopjuk vagy számítógépük, okostelefonjuk nincs, de még egyszerű telefonnal sem rendelkeznek, több faluban pedig egyáltalán nem működik az internet. A szülők húsz százalékának a járvány idején csökkent a jövedelme, többen időlegesen, vagy egyszerűen munka nélkül maradtak, sokan fekete munkára kényszerültek.A gyermekek elszigetelve érzik magukat, távol a barátaiktól, a családjuktól, az iskolától.

Mihaela Naibăr szerint nem csupán Romániában, de világszerte is ugyanez a helyzet. A 13 országban – Romániában, Albániában, Bangladesben, Bosznia-Hercegovinában, Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Maliban, Mongóliában, Nicaraguában, Peruban, a Fülöp-szigeteken, Sierra Leonéban, valamint a török-szíriai határ közelében élő a szíriai menekültek soraiban, nyolc és tizenhét év közötti gyermeken végzett felmérések szerint a falusi gyermekek és serdülőkorúak 91 százaléka a járvány következtében megrázó tapasztalatokat élt át. Elsősorban a stresszes állapot, a szorongás, az aggodalom, a bizonytalanság érzése jellemzi őket. Három tényező hatott rájuk sokkolóan: az iskolák bezárása, a szociális távolságtartás és a növekvő szegénység.

Mit jelent az online oktatás?

A World Vision Romania jelentése szerint az online oktatás sokkal többet jelent annál, mint hogy e-mailen vagy WhatsAppon leadjuk a leckéket, a feladatokat. Ezeket megfelelőképpen digitális formába kellene önteni, az oktatóknak kellő szakértelemmel kellene rendelkezniük, ami a romániai tanárok nem kis részéből hiányzik, hiszen soha nem részesültek ilyen tanfolyamokban. Akik valamit értenek az online oktatáshoz, azok többnyire autodidakták, és tudásokat legfeljebb továbbadták tanártásaiknak.

A World Vision Romania ezért Iskola a bőröndben címmel e-learning tanfolyamokat indított a romániai falusi tanároknak és tanulóknak, a tanfolyamon résztvevőket, a tananyag mellett folyamatosan tanácsokkal látják el.

Mihaela Naibăr szerint a szükségállapot során felszínre kerültek a román oktatás kudarcai az utóbbi 30 év alatt, amikoris 30 tanügyminiszter „reformálta meg” a hazai oktatást, amikor legalább 330 ezer gyermek kedvezőtlen körülmények között tanul, és amikor 1200 iskolában az illemhely az udvaron van. Romániában az oktatás soha nem tartozott a prioritások közé. A kormány minden alkalommal az azonnali sikerekre törekedett, márpedig az oktatás csak jelentős idő elteltével hozza meg eredményeit – jelentette ki.

A World Vision Romania igazgatója szerint a helyzet már csak azért is tragikus, mert az oktatás a túlélés záloga – elsősorban faluhelyen, ahol egy gyermek, ha nincs része megfelelő oktatásban, soha sem lábalhat ki reménytelen helyzetéből, olyan felnőtté válik, aki gyermekeit szintén nem tudja majd taníttatni.

A World Vision Romania most gyűjtésbe kezdett, amellyel 80, nehéz helyzetben lévő falusi iskola 6600 tanulóján és 100 tanárán kíván segíteni, illetve 27 iskolát és hat óvodát hozatna rendbe sürgősségi eljárással.

Kapcsolódók

Kimaradt?