Eurostat: életük felét a munkahelyükön töltik a romániaiak


-A A+

Életük felét ledolgozzák a romániaiak, de ettől még nem veti fel őket a jólét. Legalábbis ez derül ki az Eurostat 2019-es évet elemző jelentéséből.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint Románia lakói életük során átlagosan 33,8 évet dolgoznak. Mivel az országban a várható élettartam átlagosan 75,3 év, elmondható, hogy életük felét nagyjából a munkahelyükön töltik.

A ledolgozott fél élet akár soknak tűnhet, ám – amint az Eurostat statisztikájából kitűnik – Románia elmarad az Európai Unió más tagállamainak átlagától. A 27 uniós ország esetében ugyanis a munkahelyen eltöltött idő eléri a 35,9 évet, ami 0,2 százalékponttal nagyobb a 2018-as adatnál, 2000-hez képest pedig az Európai Unióban átlagosan 3,6 százalékkal dolgoznak többet, mint a romániaiak. Ami azt jelent, hogy Románia még mindig 2,1 évvel marad el az uniós átlagtól.

A munkahelyen eltöltött idő növekedésének tekintetében egyébként az uniós országok között Málta vezet, ahol az ország felnőtt lakosságának 2019-ben 7,6 évvel kellett többet dolgoznia, mint tíz évvel korábban. Ezen a téren Máltát Magyarország követi, 6,9 évvel, majd – 5,6 évvel – Észtország következik. Tíz év alatt a munkaidő a legkisebb mértékben Dániában növekedett, mindössze 1,7 évvel.

A román állampolgárok a munkára szánt idő tekintetében azonban nem az utolsó helyen állnak. Így például 1,8 évvel többet dolgoznak, mint 32 éves munkahelyükön töltő olasz állampolgárok, de többet dolgoznak a horvátoknál is, akiknél ez a szám csupán 32,5 év. Ugyanakkor a romániaiaknál kevesebbet – 33,2 évet – dolgoznak a görögök, és 33,6 munkahelyükön eltöltött évvel a románok mögött állnak a belgák és a lengyelek is.

Az életük során ledolgozott idő tekintetében az Európai Unióban Svédország vezet, 42 éves átlaggal, vagyis egy svéd állampolgár élete során 8,2 évvel többet tölt a munkahelyén román kollégájánál. Svédország után Hollandia következik, amelynek felnőtt lakossága élete során 41 évet tölt a munkahelyén. A munkaidő tekintetében Svédországot és Hollandiát 39,1 évvel Németország, 39 évvel Észtország követi.

Romániában egyébként a férfiaknál hosszabb várható élettartammal rendelkező, ám korábban nyugdíjba vonuló nők kevesebbet töltenek a munkahelyükön, mint a férfiak: 30,3 évet, szemben a férfiak 37 évével. 2009-hez képest a szebbik nem képviselői 1,6 évvel, a férfiak pedig 3,1 évvel dolgoznak többet. Tíz év alatt Románia lakóinak „aktív életszakasza” 31,4 évről 33,8 évre nőtt, vagyis a romániaiak 2,4 évvel többet dolgoznak, mint tíz évvel korábban.

Munkából nem lehet meggazdagodni Romániában

A 18 éven felüli, munkahellyel rendelkező romániaiak 15 százaléka nehéz körülmények között él. Igaz, ez némi javulást jelent 2013-hoz képest, amikor ez a szám még 18 százalékos volt. Az uniós tagállamok között egyébként a szegénységi ráta Romániában a legmagasabb: a 18 éven felüli, munkahellyel rendelkező román állampolgárok 12 százaléka a „mélyszegénység” körülményei között él.

Ez azt jelenti, hogy nem képesek kielégetni a következő, banális szükségleteiket: nem jut hús vagy hal legalább hetenként egyszer az asztalukra; nem mehetnek nyaralni évenként legalább egy alkalommal; nem tudják kifizetni közköltségüket, lakbérüket; nincs színes televíziójuk, mosógépük, telefonjuk; tehetetlenek az esetleges váratlan költségekkel járó helyzetekkel szemben.

Igaz, a statisztikák ebben az esetben is javultak, hiszen 2013-ban az ilyen helyzetben élő emberek aránya még 30 százalékos volt. Ilyen tekintetben uniós szinten Romániánál csak Bulgária áll rosszabbul, ahol a lakosság 20 százaléka él mélyszegénységben. Az állapotok 2013-hoz viszonyítva viszont ebben az országban is javultak, hiszen hét évvel ezelőtt még Bulgária lakosságának 45 százaléka volt ebben a helyzetben.

A mélyszegénység jelensége gyakorlatilag ismeretlen azonban Luxemburgban, Svédországban és Hollandiában, ahol ez az arány még a lakosság 3 százalékát sem éri el. Bulgária azonban több tekintetben is jobban áll Romániánál, ahol a lakosság egynegyede él olyan házakban, amelyben nincs illemhely, fürdőszoba, vagy legalább egy zuhanyozó. A déli szomszédnál ez az arány mindössze 10 százalékos, miközben az Európa Unió szintjén átlagosan a lakosság alig 2 százaléka él ilyen lakásokban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X