Megszűnhet Magyarország legolvasottabb hírportálja – mi van a háttérben?


-A A+

Több mint tízezer ember vonult az utcára Budapesten a sajtószabadságért tüntetni azután, hogy elmozdították az Index főszerkesztőjét. Dull Szabolcs eltávolítása miatt a legolvasottabb magyar hírportál gyakorlatilag teljes szerkesztősége felmondott, ami a lap megszűnését jelentheti. Az ellenzéki lapok szerint a Fidesz számára kényelmetlen Index szétesése a független sajtó „bedarálásának” újabb fontos állomása, a kormánypárti média szerint „baloldali belháború” áldozata lett a portál.

Távozó szerkesztői szerint az Index függetlensége akkor került először veszélybe, amikor a lapot kiadó Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumába Fidesz-közeli személyek kerültek. Közben a magyar közmédia (MTVA) volt vezérigazgatója, a kormányközeli Echo TV volt elnöke és a hatalomhoz szintén kötődő TV2 Média Csoport Zrt. vezetője, Vaszily Miklós lett az Index.hu Zrt. reklámbevételeiért felelős Indamedia Zrt. egyik tulajdonosa. A közgazdász idén márciusban az Indamedia részvényeinek 50 százalékát vásárolta meg, és ezzel jelentős pozíciókat szerzett a magyar médiapiacon.

Kormányközeli politikusok álhírgyárként emlegetik az oldalt, jóllehet az Index továbbra is Magyarország egyik vezető internetes oldala: 2020 májusában 4 435 151 egyedi látogatója volt és 255 925 046 oldalletöltést mért az oldal számára a DKT/Gemius. 

Így indult meg a lavina

A lap működésén jó ideig nem érződött a tulajdonosváltás. A gondok akkor kezdődtek, amikor tanácsadóként Gerényi Gábor, az Index egyik alapítója és az Azonnali.hu egyik tulajdonosa az Index igazgatóságának ülésén előállt a szerkesztőkben nagy riadalmat kiváltó tervével. E szerint a portál egyes rovatait önálló cégekbe szervezték volna. A portál hozott volna létre ilyen kisvállalatokat, amelyeknek idővel az újságírók is tulajdonosaivá válhattak volna bónuszrendszerek segítségével, és akár a többséget vagy a teljes részesedést is meg lehetett volna szerezni. Gerényi szerint így a portál mozgékonyabb, fürgébb lett volna, több helyről is bevételt szerezhetett, több helyre is eladhatta tartalmait.

A tanácsadó szerint az elképzelés már 2010 körül megfogalmazódott a fejében, a Google modellje adta az ötletet tervéhez. A kérdésre, miszerint nincs-e összefüggés az elképzelés és aközött, hogy jó barátja Vaszily Miklósnak, a válasza határozott nem volt. Munk Veronika, az Index főszerkesztő-helyetteseinek egyike szerint azonban a terv, még ha netán politikamentes lenne, akkor is nagyon kockázatos, gazdaságilag veszélyes, főleg a nagyon sok pénzzel és szabad lehetőséggel nem rendelkező magyar médiapiacon. A kiszervezés ugyanis a szerkesztőség feldarabolását jelentette volna. 

A tervet végül az igazgatóság elutasította, ám Dull Szabolcs főszerkesztő kiszivárogtatta, szerinte azért, hogy megakadályozzák a megvalósulását. Az elképzelés nyilvánosságra kerülése után az Index függetlenségét jelző barométert „veszélybenre” állította a szerkesztőség. Bodolai László, az igazgatóság és az MFA kuratóriumának elnöke ezért visszahívta Dull Szabolcsot az Index.hu Zrt igazgatóságából, majd leváltotta a főszerkesztői tisztségből is, arra hivatkozva, hogy az igazgatótanács keretében elhangzó információk titkosnak minősülnek, ráadásul a koncepció megjelent a versenytárs portálon, a 24.hu-n is. Emellett Bodolai szerint a kiszivárogtatással Dull pánikot keltett a szerkesztőségben.

Bodolai László a hvg.hu szerint egy zárt Facebook-csoportban azt állította, Dull Szabolcs belső információkat, üzleti titkokat szivárogtatott ki a konkurenciának. „Ezért mondjuk Németországban rendőrök szíjon vezették volna el” – írta. Szerinte az Index helyzetét jelző barométer átállításáról sem egyeztettek vele, az pedig, hogy a szerkesztőség veszélyben érezte a lap függetlenségét, elbizonytalanította a hirdetőket. Egy hónapig ment az alkudozás, a cég kasszája kezdett kiürülni, közben Bodolai állítása szerint egyre több információ futott be hozzá arról, hogy Dull Szabolcs baloldali vezető politikusokkal egyeztet. „Nekem egyre inkább az volt a következtetésem, hogy a valódi cél nem a megegyezés, hanem az Index szétrobbantása” – olvasható a bejegyzésében. Dull Szabolcs hétfőn erre Facebook-oldalán reagált: „Magas rangú baloldali pártpolitikusokkal egyeztetve robbantottam volna szét az Indexet? Ahonnan elbocsátottak? A legolvasottabb újságot, a legklasszabb szerkesztőséget, amelyet vezetni a lehető legnagyobb és legmegtisztelőbb feladat a magyar médiában. Éppen ez lenne tíz év alatt a baloldal első sikeres projektje? :DDD LOL”. Hozzátette, politikai riporterként előfordul, hogy politikusok felhívják, de „egészen másról” beszélgettek az elmúlt hetekben.

A Gerényi-terv kapcsán a főszerkesztő közleményben szögezte le: olyan külső befolyás érte a szerkesztőséget, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. „Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett” – írta. Dull Szabolcs munkatársainak a leváltása után azt is elmondta, hogy Bodolai korábban megpróbálta megvásárolni a hallgatását, pénzt ajánlott fel, hogy lépjen le csendesen, közös megegyezéssel.

Mindezt Bodolai tagadta, szerinte az elmúlt hetek belső feszültségei miatt mostanra érlelődött meg benne a döntés Dull elbocsátásáról. Azt elismerte, hogy felajánlották Dull számára, a jogszabályok által rögzített módon, a közös megegyezéssel történő felmondást, amiben „nyilván szerepelt a titoktartási nyilatkozat, de épp olyan, amilyet bármelyik cég használ”, és végkielégítést is kapott volna. 

A szerkesztőség követelte az igazgatóság elnökétől, hogy helyezze vissza pozíciójába Dull Szabolcsot a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében, de ezt Bodolai elutasította. Ezt követte a tömeges lemondás.

Dull Szabolcsot 2019 decemberében nevezte ki Pusztay András vezérigazgató és Bodolai László, az Index.hu Zrt igazgatósági elnöke ki az Index főszerkesztőjének. Dull 2014 óta dolgozott az internetes lapnál, korábban az Origo és a Kossuth Rádió munkatársa volt. Főszerkesztőként az Index tartalmi függetlensége és a szerkesztőség érinthetetlensége mellett kötelezte el magát.

Miért távoztak a szerkesztők?

A hét végén Miért álltunk fel? címmel közölt háttérinformációkat Fábián Tamás, az Index egyik felmondott újságírója a Facebookon. Két okot jelölt meg bejegyzésében. Az egyik Dull Szabolcs menesztése volt: azt írja, nem tűrhették, hogy elküldjék a főszerkesztőjüket, aki hónapokon át tartotta értük a hátát, és megakadályozta, hogy a szerkesztőséget szétbontsák és legyengítsék. Ebben a kérdésben a tulajdonost képviselő Bodolai László nem volt hajlandó engedni, ezért voltak kénytelenek lépni.

Fábián feltette a kérdést, mi lett volna, ha megpróbálnak maradni és "védeni a várat". "Azokkal az emberekkel kellett volna egyezkedni, akik nyilvánvalóvá tették, hogy velük egyfajta út járható: ha bekussolunk és majd mindig olyan keretek között írunk újságot, amit ők határoznak meg" – olvasható a bejegyzésében.

Az Index útja így szerinte a lassú végelgyengülés lett volna, és fél év után rá sem ismernénk. A kivonulással azt akadályozták meg, hogy csendben véreztessék ki a lapot. Méltó és tisztességes halál lett a jussa – írta Fábián. Emellett a felmondásukkal megmutatták ismét, hogy mi folyik Magyarországon, és azt is, hogy történhetnének máshogy is a dolgok.

Kormánypárti sajtó: Gyurcsányé lett az Index

A Fidesz által hasonló módon, 2015-ben bekebelezett Origo cikke szerint voltaképp az történt, hogy eddig a Momentum támogatói alkották az indexes állományt, most viszont Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció szerezte meg az irányítást. Ezért a Momentum szervezte a hétvégi tüntetést szerintük. Az Origo azt is állítja, hogy az "Index régóta válságban van, a lap pazarlóan működik, egyre nagyobb a veszteség", noha a bevételeit kezelő Indamedia nyeresége az elmúlt évben több százmillió forint volt a cég vezetője, Vaszily Miklós szerint.

„Ok nélkül követett el öngyilkosságot a szerkesztőség” – írja a szintén kormánypárti Pestisrácok.hu. "Bizonyíték, konkrétum tehát egy darab nincs fideszes ólálkodásra, beavatkozási kísérletre" – olvasható a cikkben. A szerző hozzáteszi, hogy egyébként igény, az volna rá, mert "a tulajdonosnak nem lenne joga csipetnyit formálni a saját lapját? Elvárni, hogy ne legyen annyira szélliberális a végtermék?"

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet listáján Magyarország a sajtószabadság szempontjából két helyet rontott az előző évhez képest és csak a 89. helyen szerepel, az uniós tagállamok közül csupán Bulgáriát megelőzve. Magyarország viszont 2019-ben 14 helyet zuhanva került a rangsor 87. helyére.

A független sajtó felszámolásnak rövid története

A független sajtótermékek megszüntetése évek óta tartó folyamat Magyarországon. 2014-ben az akkor még a Magyar Telekom tulajdonában lévő Origo akkori főszerkesztője, Sáling Gergely és főszerkesztő-helyettese, Pető András cikkezett arról, hogy a Fidesz egyik vezéralakja, Lázár János Londonban luxusszállodában szállt meg, milliókat költve a közpénzekből. A „médiafogyasztási szokások” ürügyén mindkettőjüknek távozniuk kellett, mivel az állami frekvenciapályázatok miatt erős kormányzati függőségnek kitett Telekom-cégcsoport és a Vaszily Miklós vezette Origo Media engedett a kormánypárt növekvő politikai nyomásgyakorlásának. 

Aztán: az egyik legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap, a Népszabadság 2016-ban arról írt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György barátnőjét magas fizetésért foglalkoztatta, illetve beszámolt Rogán Antal állami pénzből fizetett helikopteres magánútjáról is. A lapot a példányszám csökkenésére, vagyis gazdasági okokra hivatkozva megszüntették, jóllehet kormánypárti lapok jóval kisebb példányszámban jelentek meg.

Két évvel később a korábban Fidesz-közeli, de egyre inkább kritikus hangot megütő Heti Választ záratták be Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó közreműködésével. Tavaly lemondásra kényszerült a 168 óra főszerkesztője, Tóth Ákos és két helyettese, Lakner Zoltán és Krajczár Gyula, akik nem engedtek a Fidesz-közeli személyek nyomásának.

A Fidesz Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven valóságos médiagólemet hozott létre, amelyhez jelenleg 476 kormányközeli médiatermék tartozik. A vállalatcsoport vezető tagja a kormánynak való felajánlás előttig a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks volt, amely tulajdonosi jogokat gyakorolhat a többi cég fölött, a vállalatcsoporttá alakulás következtében pedig a médiumok közös beszerzési rendszert használnak, azaz a Mediaworks dönt a beszerzésekről, és az informatikai rendszer is egységes. A Fideszt nyíltan kiszolgáló médiatermékek vezetői még tavaly novemberben ajánlották fel, papíron – önként – lapjaikat a KESMA nevű holdingnak, ezzel mintegy 30 milliárd forintos vagyonról mondva le az alapítvány javára. Az EU megbízásából dolgozó, firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ megállapítása szerint a KESMA veszélyt jelent a sajtó szabadságára.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X