A koronavírus fokozta a híréhséget, de a relatív többség egy képmegosztóról tájékozódik


-A A+



A koronavírus-járvány nemcsak a társadalom egészségére volt hatással, befolyásolta a médiafogyasztási szokásokat is – derül ki az Oxfordi Egyetem égisze alatt készült jelentésből, amely 40 országra kiterjedő kutatás eredményeit összegzi. A dokumentum egyik fontos következtetése, hogy a világjárvány nagy valószínűséggel felgyorsítja a hosszú távú szerkezeti átalakulásokat, amelyek „egy még inkább digitális, mobil és a közösségi média által dominált sajtókörnyezet” irányába mutatnak.

Immár ötödik éves jelentését adja ki az újságírás jövőjének kutatására, az Oxfordi Egyetem által alapított Reuters Intézet, amelynek fő finanszírozója a brit hírügynökséget is működtető Thomson Reuters alapítvány. Az idei jelentés alapját jelentő adatfelvétel zömében az egészségügyi világjárvány előtt zajlott, azonban hat országban áprilisban megismételték a kérdőívezést, így a dokumentum előrevetíti a válság néhány gazdasági, politikai és társadalmi következményét.

Szükség van megbízható újságírásra

A jelentés egyik fő következtetése, hogy a válság fokozta a megbízható, pontos újságírás iránti igényt, ugyanakkor azt is megmutatta, hogy óriási tömegek nyitottak az összeesküvés elméletekre és az álhírekre. A közösségi média elterjedése nemcsak az „információ demokratizálódását” hozta magával – az újságírók már nem kontrollálják az információhoz való hozzáférést –, hiszen a források kvázi végtelenné válása az „alternatív tények” korlátok nélküli terjedését is jelenti.

A koronavírus-járvány jelentősen megnövelte a mainstream média hírfogyasztását mind a hat országban, ahol áprilisban megismételték a felméréseket. A televíziós hírműsorok és az internetes hírportálok közönsége számottevően megnőtt. Németországban például a csaknem 12 százalékpontos csökkenés szinte teljes mértékben visszafordult annak köszönhetően, hogy az emberek megbízhatóbb információforrások után néztek, beleértve a közszolgálati médiát is. Közben a nyomtatott újságok fogyasztása tovább csökkent, mivel a hatóságok által elrendelt fizikai korlátozások aláásták a terjesztést. A jelentés valószínűsíti, hogy ez még inkább felgyorsítja az újságok teljes körű digitális átállását.

Az online és a szociális média használata a legtöbb országban jelentősen megnőtt. A legnagyobb növekedést a csevegőalkalmazásként ismertté vált WhatsApp regisztrálta – néhány országban tíz százalékpont körüli mértékben –, míg a megkérdezettek több mint fele (51%) valamilyen nyílt vagy zárt online csoportot használ kapcsolatfelvételre, információk megosztására vagy a helyi közösségekben való részvételre.

Megugrott a sajtóba vetett bizalom valamennyi vizsgált országban. Ha a COVID-19-re vonatkozóan kell tájékozódni, az emberek több mint kétszer nagyobb arányban bíznak meg a hagyományos médiában – ide értve az újságok internetes oldalait is –, mint a közösségi médiában, a videóplatformokban vagy az üzenetküldő szolgáltatásokban.

Félnek az álhírektől

A válság előtt gyűjtött adatok szerint a megkérdezettek több mint felét aggasztja, hogy az interneten terjesztett hírek nem feltétlenül valósak. A hamis hírek legfontosabb forrásaként a hazai politikusokat nevezték meg, bár néhány országban – például az Egyesült Államokban – az elkötelezett pártválasztók inkább a médiát hibáztatják. A Facebook-ot szinte mindenütt a hamis információk terjesztésének fő csatornájaként tekintik, de néhány országban ezt a „kitüntetett” szerepet a WhatsApp játssza, például Brazíliában és Malajziában.

A felmérések szerint a többség (60%) továbbra is a pártatlan híreket részesíti előnyben, és csak egy kisebbség (28%) keresi a nézőpontját megerősítő vagy cáfoló híreket. Az utóbbiak aránya enyhén növekedett az Egyesült Államokban, mióta utoljára 2013-ban feltették ezt a kérdést, de a többség ott is olyan híreket keres, amelyek legalább igyekszenek objektívnek lenni.

Az emberek többsége (52%) azt szeretné, ha a média kiemelten kezelné a politikusok hamis állításait, 58% inkább olyan platformokat részesítene előnyben, amelyek blokkolják a pontatlan állításokat tartalmazó hirdetéseket – még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy végső soron eldöntik, mi igaz, és mi nem.

„Dübörög” az Instagram

A legtöbb országban a helyi újságok és weboldalak jelentik továbbra is a legfontosabb hírforrást (44%).  A Facebook-ot és más közösségi médiacsoportokat átlagosan körülbelül a megkérdezettek egyharmada használja a helyi hírekhez és információkhoz való hozzájutáshoz, ami nyomást gyakorol a médiavállalatokra és azok üzleti modelljére.

 A platformok felé való elmozdulásra reagálva a kiadók arra törekedtek, hogy e-mailen és mobil riasztásokon keresztül létesítsenek közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal. Az Egyesült Államokban minden ötödik (21%) fogyasztó heti hírlevelet kap, és 50 százalékuk számára ez az elsődleges módja a hírek elérésének. A podcastok népszerűsége is megnőtt az elmúlt évben, bár a koronavírus-leállás átmenetileg megfordíthatta ezt a tendenciát.  A válaszadók fele (50%) azt állítja, hogy a podcastok nagyobb mélységet és megértést kínálnak, mint más típusú média.

A megkérdezettek alig több mint negyede (28%) nyitja meg a híreket weboldalon vagy alkalmazásban. Ez az arány kétszer kisebb a 18–24 évesek (az úgynevezett Z generáció) körében, akik a híreket a közösségi médián keresztül szokták elérni. Valamennyi korcsoportban az Instagram használata 2018 óta megduplázódott, és úgy tűnik, hogy a következő évben felülmúlja a Twitterét.

Romániában a televíziók és weboldalaik a legfontosabb hírforrások. A legtöbben a Pro TV (76%), a Digi 24 (71%) és a Ziarul financiar (68%) híreiben bíznak. Érdekes ugyanakkor, hogy általában a híreket mindössze 38 százalék tartja hitelesnek, illetve 44% százalék bízik az általa fogyasztott hírekben – lényegében a saját válogatási képességében. A Reuters Intézet a politikai polarizációval és az újságírók elleni sorozatos támadásokkal magyarázza a jelenséget. Különösen alacsony (31%) a közösségi média útján terjesztett információk iránti bizalom.

Felgyorsul a digitális átállás

A jelentés azt prognosztizálja, hogy a koronavírus-válság során kialakult magatartások hosszú távú következményekkel járnak. Sokan először csatlakoztak Facebook- vagy WhatsApp csoportokhoz, a fiatalok több hírt fogyasztottak olyan szolgáltatásokon keresztül, mint az Instagram, a Snapchat és a TikTok.  A videokonferencia a személyes kommunikáció új platformjaként jelent meg, de megváltoztatta a kormány sajtókonferenciáinak „arcát” is.  A média átvette ezeket az új technológiákat a távolsági munka, a tartalom-előállítás és terjesztés szempontjából is. A jelentés szerint a következő 12 hónap kritikus jelentőséggel bír a híripar jövője szempontjából.

Paradox módon a hiteles újságírás iránti igény növekedésével párhuzamos tovább csökken a sajtóorgánumok bevétele, mivel a hirdetők az elkerülhetetlen recesszióra készülnek. Ezért is valószínűsíti a jelentés, hogy egyre több minőségi sajtótermék fizetőfal mögé „menekül”, azaz részben vagy teljesen digitális előfizetéssel vagy tagsági díj ellenében lesz elérhető.

Az eddig is fenálló dilemmát – milyen következményekkel jár a társadalomra, ha több mminőségi információ tűnik el a fizetőfal mögött – csak tovább fokozza, hogy egy egészségügyi válsághelyzetben fogalmazódik meg újra, amikor a hiteles információ a szó szoros értelmében életet menthet. Mindazonáltal a legtöbb ember továbbra sem hajlandó fizetni az online hírekért. Az Egyesült Államokban 40%, az Egyesült Királyságban 50% mondta azt, hogy semmivel sem tudná rávenni digitális előfizetésre.

A jelentés innen tölthető le.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X