Felmérés: inkább baloldali érzelműek, de előnyösebbnek tartják a kapitalizmust a romániaiak

A romániai lakosság számára egy fokkal rokonszenvesebbek a szocializmus és a szociáldemokrácia eszméi a kapitalizmus és kereszténydemokrácia értékeinél, összességében azonban előnyösebbnek tartják a kapitalizmust a szocializmusnál – derül ki a BCS május elején végzett felméréséből.

A közvélemény-kutatás készítői arra kérték a válaszadókat, fejtsék ki külön-külön a véleményüket a szocializmusról (szociáldemokráciáról) és a kapitalizmusról (kereszténydemokráciáról). Az adatok szerint a megkérdezettek 58-nak a szocializmusról „nagyon kedvező”, illetve „inkább kedvező” véleménye van, míg a kapitalizmus esetében ez az arány 56 százalék.

Pártszimpátia szerinti adatok

Az önmagukat jobboldalinak való politikai alakulatokra – a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), az USR-PLUS koalícióra, az ALDE-re – szavazók több mint felének van kedvező véleménye a szocializmusról. A PNL esetében az arányuk 55 százalék, az USR-PLUS esetében 53 százalék. Az önmagát a „liberális hagyományok folytatójának” nevező ALDE választóinak 70 százaléka rokonszenvez a szocializmussal. Ez az arány mindössze egyetlen százalékponttal kisebb az önmagát baloldalinak valló Szociáldemokrata Párt (PSD) és Pro Románia választói körében mért 71 százalékos aránynál.

Ilyen tekintetben „igazi jobboldali” pártnak csupán a Népi Mozgalom Pártját tekinthető, mert a szavazótáborának csupán 30 százaléka rokonszenvez a szocializmussal és a szociáldemokráciával. Az ugyancsak jobboldalinak tekinthető RMDSZ – az Európai Néppárt tagja – választóinak ugyan csupán 41 százaléka vélekedik kedvezően a szocializmusról.

A 2,7 százalékos hibaküszöbű felmérést május 1-7. között, 1545 fős mintán végezték, amely kiterjedt a diaszpórában élő románokra is. A mintacsoportot úgy állították össze, hogy tükrözze Románia szociális-demográfiai struktúráját és a megyék, fejlesztési régiók mellett figyelembe vették a lakosság nemi és foglalkozás szerinti megoszlását, a végzettséget és az életkort.

A jobboldali pártok szavazótáborának zöme a kapitalizmus híve. Arányuk a legmagasabb – 73 százalékos – a Népi Mozgalom Pártjánál, majd a Nemzeti Liberális Párt következik, 68 százalékkal, alig egy százalékkal megelőzve a 67 százalékos arányú USR-PLUS koalíciót.

Az RMDSZ választóinak csaknem fele, 49 százaléka is a kapitalizmussal és a kereszténydemokrácia értékeivel rokonszenvez. A legfurcsább helyzet ismét az ALDE-nál adódik: Călin Popescu Tăriceanu pártja szavazóinak kevesebb mint fele (48 százaléka) híve a kapitalizmusnak.

A kapitalizmust leginkább ellenzők tábora a Pro Romania választói közül kerül ki, 51 százalékuk vallja magát antikapitalistának, PSD szimpatizánsai 47 százalékkal a második helyen állnak – igaz, az utóbbi párt szavazóinak a 40 százaléka nem ellenzi a magántulajdonra alapozott rendszert.

Azért mégis a kapitalizmus győzött

A szocializmus és a szociáldemokrácia hívei elsősorban a falusi, képzetlen vagy középfokú képzettséggel rendelkező 60 éven felüliek sorából kerülnek ki, érdekes módon azonban ezek az eszmék nagy vonzerőt gyakorolnak a fiatalabb nemzedékre is. A 18 és 19 éves fiatalok 65 százalékának kedvezően vélekedik a szocializmusról, csupán 25 százaléka van ellenkező véleményen. Pozitívan viszonyul a szocializmushoz az iskolások és egyetemi hallgatók 63 százaléka, és mindössze 52 százalék híve a kapitalizmusnak.

A közalkalmazottak között is népszerűek a baloldali eszmék, függetlenül attól, hogy milyen párt van éppen hatalmon: 56 százalékuk szocializmuspártinak vallja magát. A magánszektorban dolgozók körében ez az arány 53 százalék. A megkérdezettek csupán egyetlen kategóriában – a szegények szociális támogatásának területén – vélték úgy, hogy a szocializmus bőkezűbb a kapitalizmusnál. A mintacsoport 43 százaléka gondolta így, 25 százalék ellenében. A többi esetben viszont nagyjából egyetértettek abban, hogy a kapitalista rendszer előnyösebb a szocializmusnál.

A lakosság életszínvonalának emelésére vonatkozó kérdésnél 35 százalék szavazott a kapitalizmusra és csupán 33 százalék a szocializmusra. Az állam infrastrukturális beruházásainak tekintetében az arány 33-31 százalék, ugyancsak a kapitalizmus javára, a közpénzek elosztásánál 35 százalék vélte előnyösebbnek a kapitalizmust, a szocializmust megjelelők 30 százalékával szemben. Az pedig teljesen érthető, hogy az egyéni szabadságjogok esetében úgyszintén a kapitalizmus győzött.

Kimaradt?