Vadim Tudor szelleme kísért Cotroceni-ben – román publicisták az államfő uszító kijelentéseiről


-A A+



Elítélte Klaus Iohannis szerdai uszító kijelentéseit a román sajtó több jeles képviselője. A véleményformáló újságírók, publicisták szinte egyöntetűen az egykori Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor nacionalista retorikáját vélik felfedezni ebben a kirohanásban, amelyhez hasonlót szerintük csak a nyolcvanas évek szekus légkörében tapasztalhatott a közvélemény. Lapszemle.

Illusztráció

Romániában politikai botrányt váltott ki a székelyföldi autonómiatervezet hallgatólagos képviselőházi elfogadása. Klaus Iohannis államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közti titkos megállapodás eredményének nevezte szerdán, hogy a parlament alsóházában vita és szavazás nélkül elfogadták az autonómiastatútumot. Gúnyosan magyarul köszöntötte a PSD elnökét, és feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserében a megegyezésért?

Sabin Gherman: Magyarország köszönetet érdemel

Sabin Gherman népszerű televíziós műsorvezető-szerkesztő, publicista évtizedek óta nyíltan kiáll az erdélyi autonómiatörekvések mellett. „Még a legelvakultabb liberálisoknak is meg kell érteniük: nem engedheti meg magának senki, még az ország elnöke sem, hogy egy másik nyelvet pejoratív funkcióval használjon" - reagált a Facebook-oldalán az elnök nyilatkozatára. 

 

Szükség van-e most az országban nacionalista politikai manőverekre? – tette fel a kérdést a publicista, és fölhívta a figyelmet arra, hogy ugyanazt a bűnbakkereső taktikát alkalmazták a cotroceni-i palota stratégái, amely rendszeressé vált az elmúlt évtizedekben a román nacionalista politikában: ha valami nem működik a politikusok kedve szerint, akkor a magyar kisebbség a hibás. Ezzel a stratégiával azonban szerinte Iohannis egy szavazatsóvár, a reális problémákat a szőnyeg alá söprő, nacionalista politikus színében tűnik fel a művelt közvélemény előtt.

Gherman módszeresen elmagyarázta, hogy mit is kell az autonómia kifejezés alatt érteni, és arra is kitért, miként történt valójában az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása a képviselőházban. „Hol voltak akkor a liberális képviselők?” – tette fel a kérdést. Az autonómia öngazdálkodást jelent, ellentéte a centralizmusnak – részletezte, és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos példákkal illusztrálta, hogy milyen nehézkes egy központosító államapparátus.

„Az államelnök miért nem kommentálja azt a tényt, hogy két hétig kellett olyan miniszteri jóváhagyásra várni, amely az életeket mentő, valós idejű PCR-tesztelőgépek működtetését engedélyezi? Egy kerek hónapig kellett várni a minisztérium engedélyére a fertőtlenítőszerek gyártásának megkezdése érdekében is Kolozsváron; nem beszélve a maszkok áráról, amelyeket 30 lejért vásároltak a minisztériumi biztosok, míg a magánvállalkozók  2-3-4 lejért szerzik be őket" – zárta Sabin Gherman a felsorolást.

A publicista arra is felhívra a figyelmet, hogy már létezik egy, a helyi autonómiáról szóló törvény (a 215/2001 számú); az autonómia azonban nem függetlenséget jelent . „2001-től a jelen pillanatig nem jelent meg sem a Târgu Frumos Köztársaság, sem a Medgidia Királyság Romániában” – jegyezte meg ironikusan.

Szerinte egyértelmű volt, hogy az autonómiatervezetet blokkolja majd a szenátus, amely döntő ház volt ebben a kérdésben (és ez meg is történt - szerk. megj.); Iohannis kirohanása pedig valószínűleg a PNL népszerűségének hanyatlását volt hivatott megállítani – vélekedett Gherman, aki a romániai diaszpóra kapcsán is megfogalmazott egy kérdést: „Ha a regionalizáció olyan rossz, miért ment a legtöbb román állampolgár Olaszországba és Spanyolországba, erős régiókkal rendelkező decentralizált országokba?”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több tíz tonna támogatást küldött Romániába és a Moldovai Köztársaságba maszkok, egészségügyi védőfelszerelés és gyógyszerek formájában, külön folyosót hozott létre a karantén alatt csak a román állampolgárok számára, tehát Budapest  inkább egy köszönetnyilvánítást érdemelne, mintsem egy övön aluli támadást.

Lelia Munteanu: Corneliu Vadim Tudor szelleme kísért a cotroceni-i palotában

A bukaresti Gândul vezető publicistája is egyértelműen úgy ítéli meg, hogy Iohannis nacionalista kirohanása szemmel láthatóan a nemzeti liberálisok támogatottságát volt hivatott növelni. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy az államelnök olyan taktikához folyamodott, mely eddig csak szélsőségesen nacionalista pártok képviselőire volt jellemző.

Az újságíró szerint április 29-én arra voltak felkészülve a sajtó képviselői, hogy a szokásos déli bejelentkezésekor az államelnök elsősorban elnézést fog kérni azokért a félrevezető információkért, amelyeket az elmúlt napokban közzétett (ilyen volt a franciaországi iskolák helyzetére vonatkozó megjegyzése, illetve az a grafikon, amely azt ábrázolta, hogy Románia világviszonylatban is jól áll a koronavírus-járvány elleni küzdelemben).

Illusztráció

Azonban nem az történt, amire az újságírók számítottak, hanem egy teljesen meglepő és váratlan fordulattal Iohannis a Szociáldemokrata Párt elleni támadásba lendült. „Jó napot kívánok, PSD! – zengett ércesen hazafias hangja olyan erővel, hogy meglobogtatta a cotroceni-i palota függönyeit. Első pillanatban azt hihette a hallgatóság, hogy Corneliu Vadim Tudor szelleme kísért, de aztán rá kellett jönnünk, hogy a néhai bárd Transzilvániát mondott volna Erdély helyett” – írta publicisztikájában Lelia Munteanu.

Szerinte Klaus Iohannis nagyon jól tudta, hogy az RMDSZ által benyújtott, és a képviselőház által meg nem vitatott, ezáltal hallgatólagosan elfogadottá vált törvénytervezetet a román parlament soha nem szavazta volna meg. De miért szalasztott volna el egy nagyszerű kampányolási lehetőséget? – tette fel a kérdést. „A politikusok hisztériája sok más ürügyet fog találni ezután is, azonban Klaus Iohannisnak a mai kirohanása Románia történelmének fekete foltja marad. Jó éjszakát kívánok, Iohannis bácsi!” – figyelmeztetett Lelia Munteanu.

Marius Tucă: „W..t the fake news”

Marius Tucă népszerű televíziós újságíró álhírnek nevezte az államelnök által előadott történetet. „Zu Haus Iohannis úgy jelent meg, mint egy zombi, és arról beszélt, hogy míg a románok karanténos sziesztára vonulnak vissza, addig Orbán és Ciolacu ellopják Erdélyt” – kommentálta az elnöki nyilatkozatot.

 

Marius Tucă is Corneliu Vadim Tudorhoz hasonlította Iohannist, és ironikusan megjegyezte: néhány pillanatig azt hitte, hogy hakkertámadás érte a hivatalos államelnöki honlapot, és olyan lejárató filmet töltöttek fel, amelynek semmi köze a valósághoz. „Egy másik hihető verzió az lett volna – folytatta ironikusan Tucă –, hogy Marcel Vela belügyminiszter bosszúból olyan rossz szellemeket irányított át a saját irodájából az államelnökébe, amelyek ott tanyáznak még a Ceausescu-diktatúra korából." 

Ezzel azt kívánta érzékeltetni az újságíró, hogy ehhez hasonló kijelentésekre a nyolcvanas évek titkosszolgálati gyakorlata óta nem volt példa Romániában. Marius Tucă publicisztikájában "felfedte" az „ellopott Erdélynek” a rejtekhelyét is. Azt írta: magyar üzlettársával, Zsolttal a Poesia (Költészet) nevű vendéglő padlásán rejtették el a kincset.

Lucian Mîndruță: a román diaszpóra háromszor nagyobb Székelyföldnél

A több százezer követővel rendelkező román médiaszakember, Lucian Mîndruță a nap folyamán többször is visszatért Facebook-oldalán Iohannis nyilatkozatára, és több szemszögből világított rá arra, milyen implikációkat rejt magában az elnök uszító kirohanása.

 

A rádiós és televíziós újságíró szerint a politikai játszmák következtében a Nemzeti Liberális Párt lépéskényszerbe került, miután az autonómiatervezetet az alsóház vita nélkül átengedte a szenátusba. A nacionalista kommentárok, bírálatok minden irányból elárasztották a közösségi médiát.

Még a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) néhány tagja részéről is elhangzott, hogy bizony nem jól van ez így. Egyetlen kitörési lehetőséget látott a liberális párt és az államelnök ebből a körből, éspedig azt, hogy frontálisan támadja meg a Szociáldemokrata Pártot – magyarázta az újságíró.

Sem Johannist, sem a liberálisokat nem zavarta, hogy ez a támadás a romániai magyar kisebbséget is érinti – írta ismét, alig pár perccel az államelnöki nyilatkozat elhangzása után Lucian Mîndruță. "De vajon hogyan érezte magát a magyar kisebbség, amikor meghallotta a régi, évszázados vádat Erdély elszakításáról éppen annak az államelnöknek a részéről elhangzani, akire a közösség számos tagja szavazott az elnökválasztáson?" – tette fel a kérdést.

Az újságíró szerint a magyar kisebbség békét és jólétet akar elsősorban, nyugodt életet. Nem jugoszláviai eseményeket. „Szomorúan kell megállapítanom azonban, hogy a válás, sajnos, elkezdődött” – zárta első gondolatmenetét Mîndruță, aki második bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet: mintegy 4-5 millió román döntött úgy, hogy függetleníti magát az anyaországtól, és „elhagyta hazáját, amelyet 100 szalékosan román államférfiak kormányoznak, azért hogy sorsát idegenek kezébe helyezze.”

„Az elmúlt 30 évben egy történelmi provincia lakosságának megfelelő számú román hagyta el  az országot, és megteremtette külföldön a maga autonóm létét. Autonómiájukat nem hangos szóval és harccal vívták ki, hanem csendben, az országot elhagyva. A román diaszpóra háromszor nagyobb, mint Székelyföld " – írta, hozzátéve: ennek ellenére a román állam egyáltalán nem esik kétségbe amiatt, hogy az elvándorolt lakosságnak még 1 százaléka sem fog soha visszatérni Romániába.

"Romániát nem a hangosbemondók által dübörögtetett nemzeti himnusz, nem Decebál portréi és nem a hivalkodó nacionalizmus menti meg, hanem a demokrácia. A választási csalások nélkül megválasztott politikusok, a szabad sajtó és az olyan szabad intézmények, mint a nép ügyvédje vagy az alkotmánybíróság. És ez nem az RMDSZ-en, még csak nem is a Szociáldemokrata Párton múlik, hanem Románia összlakosságán, rajtunk, szerencsétlen és balsorsú többségi állampolgárain annak az országnak, amelynek mi vagyunk a tulajdonosai…” – zárta második eszmefuttatását Lucian Mîndruță.

 

Harmadik bejegyzésében a magyar kisebbség és Iohannis kapcsolatát elemezve kitért arra, hogy az államelnöknek jóvá kellene tennie a szerdai kirohanását, amellyel sokat ártott a magyar kisebbségnek. „Az elnök a romániai magyarok elnöke is” – figyelmeztett Mîndruță.

Florin Negruțiu: „Játékos” lett Iohannis is. De Erdély helyben marad.

Florin Negruțiu újságíró, a Republica.ro oldal alapító-főszerkesztője is reagált Iohannis nyilatkozatára. Leszögezte, hogy az államelnök lépése elődjének, Traian Băsescunak a stílusára emlékeztet, aki folyamatosan politikai játszmákba volt bonyolódva.

 

„Természetesen nincs semmiféle okkult megállapodás a PSD és az RMDSZ között. Viszont ez kevésbé számít. Mert nem a racionális embereknek szól ez az üzenet, akik megértik a parlamenti mechanizmusokat, hanem a könnyen megrémülőket, a szociáldemokrata szavazókat célozza meg. Azokat, akiket a nagy párt a félelem diktatúrájában tart fogságban: a változástól, a magyaroktól, a nyugdíjak csökkentésétől, a billgatesektől, a mérgezett paradicsomtól, a koronajárvány-összeesküvésektől, az oltásoktól való félelem börtönébe vannak bezárva ezek az emberek” – rajzolta meg az újságíró a robotképét annak a tömegnek, amely elhiszi a Iohannis által mondottakat.

Az elnöknek szerinte lehetősége nyílt volna azt mondani: maradjon mindenki nyugodt, mert senki sem adja el Erdélyt a magyaroknak. De Iohannis nem ezt tette, hanem a Traian Băsescu nyomdokaiba lépett, és ő maga is „játékos elnökké” vált, mindezt annak érdekében, hogy szelet fújhasson a Nemzeti Liberális Párt vitorláiba – vonta le a következtetést publicisztikájában Florin Negruțiu.

Cristian Tudor Popescu: A magyar nyelv nem hibás!

Cristian Tudor Popescu, a Digi 24 tévécsatorna állandó politikai elemzője a Republica.ro oldalon és saját Facebook-oldalán, ahol mintegy 260 ezer követője van, publikálta „A magyar nyelv nem hibás!” című rövid szövegét. Az újságíró a Szociáldemokrata Pártot és vezetőjét, Marcel Ciolacu képviselőt ítéli el, mint olyan politikai alakulatot és annak vezéregyéniségét, akik számtalan, „a nemzeti érdekeket sértő” egyezséget kötöttek „titokban” az RMDSZ-szel.

Példaként  március 15-ének a romániai magyarok nemzeti ünnepeként való elismerését említette. Az autonómiatervezetről is az a véleménye, hogy egy „ketyegő bombát” rejtett el „szabályosan” az RMDSZ a román parlamentbe, és a a PSD hozzájárult ehhez a támadáshoz.

 

Mindennek ellenére az újságíró élesen bírálja Klaus Iohannist is. ”Egyáltalán nem szeretem a megalázó és a PSD-t vádoló magyar beszédet. A ’Jó napot kívánok, Peszede!’ mondattal az elnök a magyar nyelvet az árulás jelképévé tette - a magyarokkal szövetkeztél, ergo már nem érted a román nyelvet!” – írta publicisztikájában Cristian Tudor Popescu.

Majd megfordított előjelű példával folytatta. „Milyen válasz lenne az elnök számára, ha az általa feltett magyar nyelvű kérdésre – ’Jó napot, Ciolacu. Mit ígért neked Budapest vezetője, Orbán Viktor, a megállapodásért cserébe?’ – németül válaszolnánk: ’Guten tag, Iohannis, neked mit ígért Asparangéla Merkel a cserébe a románokért, akik spárgaszedő rabszolgasorban arbaitolnak (dolgoznak) Németországban?’" – villantotta  fel a német nyelvnek a hasonló előjelű használatát Cristian Tudor Popescu.

„A magyar nyelv szép és tiszta. A német nyelv is szép és tiszta. Ugyanolyan a román nyelv, és a Föld összes nyelve. Ha még egy életem lenne, mindegyiket megtanulnám. Az emberi nyelvek nem tehetnek arról, hogy a politikusok megkínozzák és beszennyezik őket. Ha a magyar nyelvet sárként dobáljuk ellenfeleinkre, azzal a román nyelvet és a románok jóérzését sértjük meg, elnök úr!” – írta a magyar nyelv védelmében.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X