Távoktatás, iskolanyitás vagy vakáció szeptemberig? Eltérőek a stratégiák az EU tagállamaiban


-A A+



A másfél hónapja tartó, szinte általános érvényű korlátozásokat fokozatosan lazítják fel az EU tagállamai. Néhány országban már kitűzték az iskolák újranyitásának dátumát is, mások bejelentették, hogy tanév végéig otthon maradnak a diákok. A közvéleményt mindenhol megosztja az oktatási stratégiák témája.

Még távolról sem ért véget a koronavírus-járvány, azonban egyre gyakrabban fölmerülnek a közbeszédben a „normális életbe” való visszatérést vázoló forgatókönyvek. Az Európai Bizottság Elnöke, Ursula van der Leyen EU-szinten hosszú távú, összehangolt intézkedéseket sürget, míg a WHO fokozott óvatosságra inti a világ államait.  

Hans Kluge, a WHO európai igazgatója felszólította az országokat, hogy gondolkodjanak alaposan, mielőtt megtennék az enyhítő intézkedéseket. "Jelenleg nem jött még az ideje a kikapcsolásnak" - jelentette ki. Hozzátette, hogy míg a helyzet egyes európai országokban lassan javul, másokban továbbra is romlik. Ennek ellenére a koronavírus-járványt legsúlyosabban megszenvedő államokban is egyre több fajta üzlet kinyitását engedélyezték, persze csak apránként és fokozott higiéniai előírások betartása mellett, és már európai szintű megbeszélések és egyeztetések is voltak az iskolák újranitásáról.

Infografikán mutatta be az Európai bizottság a különböző országoknak a tanév folytatására vonatkozó stratégiáit | Forrás: eacea.ec.europa.eu

Romániában május 15-én jár le a szükségállapot, tehát leghamarabb május 18-án, hétfőn nyithatják ki kapuikat az iskolák, viszont olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint távoktatási módszerek igénybevételével kellene lezárni ezt a tanévet. Monica Anisie tanügyminiszter közlése szerint az országos képességvizsgák és az érettségi időpontja várhatóan júliusra tolódik, ám ezeken nem kérik számon a második félévi tananyagot.

Magyarországon az írásbeli érettségik elkezdődnek az eredetileg kiírt dátum szerint, május 4-én. A vizsgákat a rendkívüli helyzetre való tekintettel úgy szervezik meg, hogy egy helyiségben ne tartózkodjon 10 diáknál több. Előrehozott érettségire nincs lehetőség, viszont nem kötelező érettségi vizsgát tenni; ez őszre is halasztható, de aki ősszel vizsgázik, az csak a következő évben nyerhet felvételt a felsőoktatásba.

A többi európai országban is változó a helyzet, annak függvényében, hogy a járványgörbe hogyan alakul, illetve a különböző országok kormányai hogyan tervezik az oktatás újraindítását. Az iskolák zárva tartása ugyanis különösen nagy gondot okoz akkor, amikor több millió ember, köztük az iskolás gyerekek szüleinek egy része visszatér dolgozni.

Sok helyen, köztük Magyarországon és Svédországban is azzal érveltek eredetileg az iskolák bezárása ellen, hogy a szülőknek dolgozniuk kell. (Svédországban, ahol európai szinten a legenyhébb korlátozások vannak érvényben, egyelőre inkább csak további óvintézkedések bevezetésére lehet számítani az oktatásban, ott ugyanis az általános iskolákat eddig egyáltalán nem zárták be.)

Az iskolabezárások, átállások távoktatásra a koronavírus-járvány miatt már a világ diákjainak 87 százalékát érintette. Az UNESCO szerint 1,5 milliárd gyerek nem jár a megszokott formában iskolába 165 országban. Audrey Azoulay, az UNESCO igazgatója a BBC szerint még soha nem volt ilyen mértékű oktatási zavar. Azt is kiemelte, hogy sok gyereknek kell távoktatásban folytatnia tanulmányait, ami a szegényebb családoknak nehezebb lehet, ahogy azokban az országokban is nehezebben megoldható, ahol az ehhez szükséges technológia nem áll széles körben rendelkezésre. Az UNESCO egy globális oktatási koalíciót indított, amelyben részt vett a Google, a Microsfot, a WHO, az OECD és az Unicef is, hogy támogassák azokat a gyerekeket, akik kimaradnának egyébként az iskolából.

Skandináv országok

Dániában április 15-e és 20-a között nyitottak ki az általános iskolák. Még csak 11 éves korig járhatnak a gyerekek iskolába és óvodába, természetesen nagyon szigorú higiéniai előírások mellett. Dánia egyébként első a megnyitási listán is, egy hónap távoktatás után döntöttek arról, hogy fokozatosan újraindítják az oktatási intézményeket. A dán közvéleményt erősen megosztja az intézkedés; az NPR tudósítása szerint egy Facebook-csoport is indult „Az én gyerekem nem lesz COVID-19 kísérleti nyúl” címmel, aminek pár nap alatt mintegy 18 ezer tagja lett. Vagyis sokan nem engedik iskolába a gyereküket az enyhítő intézkedés ellenére sem.

A felső tagozatosok és a középiskolások egyelőre maradnak távoktatásban, a tervek szerint nekik május 10-től indul majd be újra az iskolai tanítás. Az országban továbbra is tilos a tíz embernél nagyobb társaságok összejövetele, gyülekezése, zárva vannak az éttermek, bárok, klubok, kocsmák, fodrászatok plázák.

Norvégiában, a miniszterelnök közlése szerint az országban április 20-án kezdődtek meg az enyhítések: először az óvodákat nyitották meg, egy hét múlva pedig az iskolák nyithatnak majd ki, de először csak a negyedik osztályokig, aztán szép lassan a többi – legalábbis ez a terv.  „Az a célunk, hogy a gyerekek még a tanév vége előtt álljanak vissza az iskolába járásra valamilyen formában” – idézte a CNN a miniszterelnök, Erna Solberg nyilatkozatát, aki szerint „óvatos optimizmussal tekinthetünk a következő hetek elébe”.

Németország

Május 4-én indul be az oktatás országszerte, de a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában már április 20-án elkezdődött a tanítás. A döntés parázs vitákat váltott ki a német közvéleményben, ideértve a politikai elitet is; a Stuttgarter Zeitung “Armin Laschet, a nyomulós” szalagcímmel fejezte ki a véleményét a tartomány miniszterelnökéről.

A müncheni IFO kutatóintézet, amely más kutatószervezetekkel együtt a koronavírus-krízis eredményeként 2020-ban a német gazdaság 4,2 százalékos hanyatlásáról számolt be, közölte, hogy a gazdaságnak és a társadalomnak a jelenlegi korlátozások fokozatos enyhítésére van szüksége, a kockázatok folyamatos értékelésének függvényében. A legfontosabb szabály az, hogy az egész lakosság számára orvosi segítséget nyújtsanak (Németország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb szintű felkészültség áll a Covid-19 világjárvány orvosi kezelésére).

Az IFO szerint elsőbbséget élvezne számos olyan tevékenységi terület, ahol a járvány hatása alacsony, de a zavarok társadalmi-gazdasági terhe nagyon magas. Ezek közé tartoznak az iskolák is. Az elemzők szerint ugyanis az otthoni tanulás tovább súlyosbítja az eleve erős társadalmi esélyegyenlőtlenséget. A tanítás újraindítása az általános iskolák végzős évfolyamaiban a legfontosabb a javaslat szerint. Az iskolák újranyitását fokozatosan képzelik el, egyelőre csak néhány alaptantárgy oktatását lehetne beindítani, legfeljebb 15 fős csoportokban, a tanulókat arcmaszk viselésére köteleznék.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy túl korai a határidő meghatározása a korlátozások megszüntetésére, azonban egy sor olyan intézkedést mérlegelnek, amelyek lehetővé tennék a tevékenységek fokozatos folytatását. Ilyen a maszkok nyilvános viselésének kötelezettsége, a nyilvános összejövetelek korlátozása, olyan protokollumok kidolgozása, amelyek révén a fertőzött személyekkel kapcsolatba lépő emberek 80 százalékát 24 órán belül azonosítani lehet. Az ilyen intézkedések számos terület újraindítását teszik lehetővé, beleértve az iskolák újbóli megnyitását.

Franciaország

Európa harmadik legfertőzöttebb országában május 11-ig hosszabbították meg a rendkívüli helyzetet, és ezt követően fokozatosan egyre több óvoda, általános és középiskola nyitja majd meg a kapuit az államfő bejelentése szerint.

A francia oktatási miniszter tájékoztatása szerint május 11-gyel az iskolák is újranyitnak az országban, de a gyerekek csak szakaszosan lesznek visszaengedve és a korábbinál sokkal kisebb létszámú osztályokba. Jean-Michel Blanquer szerint más létszámú osztályok lesznek általános és középiskolákban, de osztályonként maximum 15 főt engednek, ezzel igyekeznek csökkenteni a fertőzés és fertőződés kockázatát. Az általános iskolákban a gyerekek szakaszosan térnek majd vissza, kezdve a fiatalabb tanulókkal, de az iskolák kellő teret kapnak annak kialakítására, hogyan akarják lemenedzselni a visszatérést.

A május 18-ai héten néhány középiskola és üzleti iskola is kinyit, rendszerszinten pedig a május 25-ei héten jöhet az átfogóbb nyitás. Az oktatási miniszter szerint egy sor egészségügyi feltételnek kell majd megfelelniük az oktatási intézményeknek, amelyek nélkül ki sem nyithatnak majd.

A felsőoktatásban nem lesznek már az idei tanévben órák, a kormány a későbbiekben pontosítja a vizsgák és a felvételik menetrendjét. A nyilvános helyek, bárok, éttermek, kávézók, mozik, színházak, koncerttermek és múzeumok azonban egyelőre nem fognak kinyitni május 11-én. Az is biztos már, hogy Franciaországban a fesztiválokat és egyéb, tömegeket vonzó eseményeket július közepe előtt nem rendezhetik meg.

Más európai országok

Portugáliában , ahol több mint 17 ezer ember tesztje lett pozitív, Marcelo Rebelo de Sousa elnök  április elején bejelentette , hogy az iskolák a hónap végéig biztosan zárva maradnak, de készülnek arra, hogy májustól fokozatosan vissza lehessen venni a korlátozásokból.

Az Egyesült Királyságban, ahol későn vezették be korlátozó intézkedéseket, az iskolákat is későn, március 23-án záratta be Boris Johnson brit miniszterelnök. Bár a hivatalos információk késnek, az újraindítás legközelebbi időpontjaként az angol sajtó június elejét emlegeti.

Svájcban április végén dönthetnek az iskolák újranyitásáról, feltéve, ha a koronavírus fertőzést kordában tudják tartani. Az eddig meghozott korlátozó intézkedések papíron április 26-ig érvényesek. Svájc jelenleg a 8. legfertőzöttebb európai állam, több mint tízezer aktív esettel, ugyanakkor a statisztikai görbét sikerült kilaposítani, bár több mint 1100 beteg meghalt.

Olaszországban még túl korainak tartják a kijárási korlátozások feloldását. Bár néhány üzlet- és bolttípusnak engedélyeznék azt, hogy újra kinyissanak, május 4-ig meghosszabbították az eddig érvényes összes többi járványügyi óvintézkedést és korlátozást. Az olasz iskolák pedig akár a nyári szünet végéig, vagyis egészen szeptemberig zárva maradhatnak.

Csehországban enyhítenek a szigoron, igaz, ott is nagyon hamar, már március 12-én veszélyhelyzetet hirdettek. A 10,7 milliós országban március 19-e óta kötelező az embereknek maszkot viselniük, ha elhagyják otthonaikat. A barkácsboltok, bicikliboltok és biciklijavító boltok kinyithatnak, de egyelőre arról nincs hír, hogy az iskolákat mikor nyitnák ki újra.

Az európai országok közül Finnország, Málta és Luxemburg jelentették be, hogy a tanév végéig zárva tartják az iskolákat.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X