Szakember a koronavírusról: genetikai oka is lehet a viszonylag alacsony romániai esetszámnak


-A A+



Genetikai okai lehetnek annak, hogy miközben Nyugat-Európában tízezres nagyságrendű a koronavírussal fertőzöttek, illetve a COVID-19 betegségben szenvedők száma, a közép- és kelet-európai lakosság – így tehát a romániaiak is – ellenállóbbnak bizonyulnak a vírussal szemben. A génekben lehet az oka annak is, hogy vannak, akik fiatalon, egészségesen is belehalnak a betegségbe, míg mások akár tünetek nélkül, lábon kihordják a kórt.

Erről Maria Puiu temesvári egyetemi professzor, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke nyilatkozott a napokban a Szabad Európa Rádió adásának adott interjújában. Beszámolója szerint a belgiumi Genti Egyetem kutatói összefüggést fedeztek fel az ACE2 nevű enzimet kódoló gének és a koronavírus-fertőzés lefolyása között.

Az ACE2 az a sejtfelszíni receptor, amihez az új koronavírus kötődik, nélküle a kórokozó nem tudna belépni a sejtbe. Elképzelhető, hogy az eltérő ACE2-gének eltérő tulajdonságú receptorokat kódolnak: az egyikhez a vírus könnyebben tud kapcsolódni, a másikhoz kevésbé. Ez a különbség a betegség lefolyását erősen meghatározhatja – magyarázta a szakember.

„Genetikai örökségünk eltérő. Nem újdonság az úgynevezett polimorfizmus (többalakúság) megnyilvánulása a génjeink szintjén. Ez a gének olyan apró módosulásait jelentik, amelyek lényegében nem változtatnak a tulajdonságain, de amelyek miatt kissé eltérő sejtfelszíni fehérjéket termelnek” – mondta Maria Puiu.

A professzor szerint arra, hogy a sejtfelszíni fehérje típusa mennyire lényeges, a HIV a legjobb példa. Az AIDS-et okozó vírus leggyakoribb receptora a CCR5, ezzel lép be a sejtekbe. Néhány ember azonban rezisztens a HIV-re, mert a CCR5 receptor két mutáns kópiáját hordozza. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek a sejtjeibe nem tud behatolni a vírus – részletezte az egyetemi oktató.

Maria Puiu elmondta: a Genti Egyetem kutatói szerint jelentős genetikai különbségek vannak Kelet- és Nyugat-Európa lakossága között. Genetikai szempontból a románok sokkal közelebb állnak a balkáni és a kelet-európai lakossághoz, mint a nyugatiakhoz, génjeik ellenségesebbek a koronavírussal szemben, ez magyarázza azt is, hogy a Balkán térségében és Kelet-Európában kevésbé súlyos méreteket ölt a járvány és kevesebb a halott. „Mondhatnánk úgy is, hogy genetikai szempontból a románok sokkal inkább dákok, mint rómaiak” – jegyezte meg.

A szakember szerint ennek a talán már évszázadok óta meglévő genetikai eltérésnek az lehet az egyik magyarázata, hogy korábban a balkáni, közép-kelet-európai térségben hidegebb volt az időjárás, mint Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy ma már nem mutatkoznak jelentősebb hőmérsékleti különbségek Európa régiói között.

A Helsinki Egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézetében indított kutatóprogram a fertőzöttektől tervez genommintákat venni, hogy az érintettek örökítőanyagában rátaláljanak azokra a genetikai jellegzetességekre, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért érzékenyebbek a koronavírus-fertőzésre, mint mások. Az eredmények nemcsak azok korai felismerésében segíthetnek, akik különösen veszélyeztetettek – és ezért különleges védelemre szorulnak –, de a betegségre való hajlam genetikai hátterének feltárása a vírus működési mechanizmusáról is sokat elárul, így esetleg későbbi terápiák kifejlesztéséhez is hozzájárulhat.

„Ahhoz képest, hogy mi lehetett volna, jól állunk”

A román kutató úgy véli, ha nem létezne ez a genetikai különbség, akkor Romániában a járványnak már régóta katasztrófába kellett volna torkollnia, hiszen a romániai egészségügyi rendszer beteg, a kórházak csődöt mondanak, egy-egy alkalmatlan kórházigazgató gyakran veszélyesebb lehet, mint maga a koronavírus.

Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hetekben számos romániai tért haza a „vörös zónához” tartozó országokból, sokan közülük karanténba sem vonultak, és ma sem tartják tiszteletben az elkülönítést. „Ehhez képest Románia viszonylag még jól áll. A romániai mentalitásnak, miszerint jó ez így is, a jelenleginél jóval több megbetegedéshez kellett volna vezetnie, ahogyan ez történt a jóval fejlettebb egészségvédelmi rendszerrel rendelkező Olaszországban, Franciaországban vagy Németországban” – jelentette ki Maria Puiu.

A szakember abban bízik, hogy a genetikai sajátosságok miatt Romániában feltehetően könnyebb lefolyású, sok esetben tünetmentes lesz a betegség. A járvány elején szakértők úgy vélték, hogy a betegek 30 százaléka tünetmentes, ma már tudni lehet, hogy ez az arány az 50 százalékot is elérheti. „Amikor pedig csillapodni kezd a helyzet, és egyre több emberen elvégzik a tesztet, feltehetően rá kell jönnünk, hogy a lakosság jelentős része tünetmentesen átesett a betegségen” – magyarázta.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X