Hétfőtől kihirdetik a szükségállapotot Romániában – mit jelenthet ez?


-A A+



Klaus Johannis államfő hétfőn szükségállapotot hirdet Romániában a koronavírus terjedése miatt. Egyelőre kevés részlet derült ki arról, hogy ez milyen intézkedésekkel jár majd, vasárnap esti sajtótájékoztatóján Ludovic Orban kormányfő csak néhányat említett meg ezek közül.

A miniszterelnök azt hangoztatta: a szükségállapot kihirdetése jogalapot teremt a kormánynak arra, hogy nagyobb összegeket fordítson az egészségügyre, gyógyszerekre, orvosi felszerelésekre, és egyszerűsített eljárásokkal felgyorsítsák a szükséges beszerzéseket. Hangsúlyozta, hogy az összes intézkedés a koronavírus megfékezését szolgálja majd.

Átmenet a vészhelyzet és ostromállapot között

A szükségállapot átmenetet képez a vészhelyzet és az ostromállapot között. Az alkotmány szerint Románia elnöke bevezetheti az ország egész területén, vagy csak egyes területi-közigazgatási egységekben. Ehhez öt napon belül kérnie kell a parlament jóváhagyását. Ha a parlament nem tart ülésszakot, az ostromállapot vagy a szükségállapot bevezetésétől számított legtöbb 48 órán belül összeül, de az intézkedések már előtte hatályba lépnek.

A szükségállapot kihirdetéséről szóló államfői rendeletet a miniszterelnöknek kell ellenjegyeznie, és nyomban közölni kell a Hivatalos Közlönyben. Ha a parlament nem hagyja jóvá, az államfőnek vissza kell vonnia rendeletét. A szükségállapottal járó rendkívüli intézkedéseket egy 1999-ben elfogadott kormányrendelet szabályozza. E szerint a szükségállapotot az ország védelmét és nemzetbiztonságát, az alkotmányos demokráciát fenyegető súlyos veszélyek, illetve katasztrófák megelőzése, azok korlátozása, elhárítása esetén lehet bevezetni. A szükségállapotot legtöbb 30 napra lehet meghirdetni.

Nagyobb jogkört kap a kormány

A sürgősségi állapot bevezetése lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy megtiltsa járművek és személyek közlekedését bizonyos térségekben és időszakokban. A hatóságok indokolt esetekben személyeket, övezeteket ellenőrizhetnek, razziákat tarthatnak, és betilthatják a nagygyűléseket, tüntetéseket, meneteléseket. A kormány eltávolíthatja szükségállapot által érintett területekről azokat a személyeket, akiknek jelenléte nem indokolt, az evakuált polgárokat vagy menekülteket az általa kijelölt övezetekbe irányíthatja.

Az ostrom- vagy szükségállapottal kapcsolatos információk közzététele csak a katonai hatóságok engedélyével lehetséges, kivételt csupán a katasztrófára vonatkozó információk képeznek. A tömegtájékoztatási eszközöknek, tulajdonformáiktól függetlenül, elsődlegesen közölniük kell a katonai információkat, a hatóságok kérésére.

A kormány elrendelheti egyes benzinkutak, vendéglők, kávézók, klubok, kaszinók, különböző szervezetek székhelyeinek, egyéb nyilvános létesítményeknek az időleges bezárását, időlegesen felfüggesztheti bizonyos kiadványok megjelenését, rádió- és tévéadásokat.

A kormánynak biztosítania kell a víz-, energia-, földgázelosztó állomások, a közszolgálati rádió- és tévé-állomások, országos stratégiai fontosságú gazdasági szereplők, továbbá védelmi szempontból rendkívüli fontossággal bíró létesítmények katonai őrzését. Szükség esetén elrendelheti a földgáz-, energia és ivóvízellátás időleges leállítását. A kormány elrendelheti az alapvető élelmiszerek és egyéb termékek ésszerű elosztását (racionalizálását), megtilthatja bizonyos útvonalakon a közúti, vasúti, tengeri és légiközlekedést.

Az 1999. évi sürgősségi kormányrendeletnek az élelmiszerek „ésszerű elosztására” vonatkozó kitétele kapcsán Marcel Vela belügyminiszter tanácsosa, Traian Berbeceanu vasárnap igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy nem kell számítaniuk élelmiszerkorlátozásra. Hangsúlyozta, a Románia városai közötti forgalmat is csak fertőzésgócók esetén korlátozzák, mindössze annak megakadályozására, hogy a vírus átterjedjen más városokra is.

Szabadságjogok korlátozása csak szükség esetén

A szükségállapotra vonatkozó államfői rendeletnek tartalmaznia kell a kihirdetésének okát, az intézkedések által érintett övezetet és az állapot időtartamát. Emellett pedig – az alkotmányos előírásoknak megfelelően – meg kell jelölnie azokat az alapvető szabadságjogokat, amelyeket az intézkedés érint. Az ostrom- vagy szükségállapot esetén ezeket a jogokat kizárólag az igazságügyi miniszter jóváhagyásával lehet korlátozni.

Az elnöki dekrétumnak meg kell határoznia az intézkedések bevezetésével megbízott katonai és polgári hatóságokat is. A kötelező katonai szolgálat vagy a sorozások a szükségállapot végéig meghosszabbíthatók, a Legfelsőbb Védelmi Tanács határozata alapján.

A fenyegetés alakulásától függően a szükségállapotot felválthatja az ostromállapot, ezt pedig a mozgósítás vagy a hadiállapot követheti, az alkotmányos előírások és a sürgősségi kormányrendelet rendelkezéseinek betartásával. Szükség- vagy ostromállapot ideje alatt a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet értelmében, a központi és helyi hatóságok egyes feladatköreit átveszik a polgári és katonai hatóságok, a katonai hatóságok törvényerejű katonai rendeteket adhatnak ki.

Ebben a helyzetben a közúti és légi szállításokat elsősorban a védelmi feladatoknak kell alárendelni. Az államhatárok lezárhatók, akár teljes egészében, akár a szükségállapot által érintett területeken, az ellenőrzést egyben szigorítani lehet az egész határon vagy a nyitva maradt határszakaszokon.

Szükségállapot idején a hatóságoknak, közintézményeknek, gazdasági szereplőknek és a lakosságnak kötelező módon alkalmazniuk kell és tiszteletben kell tartaniuk a rendkívüli intézkedéseket – írja elő az 1999-es kormányrendelet.

A koronavírus romániai terjedésével kapcsolatos legfrissebb információinkat itt találja
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X