Koronavírus: mi történik az előre befizetett külföldi turistautakkal?


-A A+



Milyen jogaik vannak a koronavírussal való fertőzés miatt karanténba helyezett személyeknek Romániában? És mi történik, ha valaki a járvány miatt lemondja a turisztikai irodánál már korábban kifizetett utat?

Turistautak lemondása

Korábban, még a járvány előtt sokan úgy tervezték, vakációjukat olyan helyeken töltik majd, amelyeken most felütötte a fejét a koronavírus okozta megbetegedés. Sokan az utazási irodákkal már megkötötték a szerződéseket is, most viszont természetesen nem kívánnak elutazni a fertőzésgyanús helyekre. Felmerül a kérdés: mi történi ebben az esetben?

Ebben az ügyben a napokban tanácskoztak az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, a gazdasági, energetikai, illetve környezetvédelmi minisztérium idegenforgalmi főigazgatóságának, az Idegenforgalmi Ügynökségek Országos Szövetségének illetékesei.

Arra jutottak, hogy az előre befizetett külföldi utak esetében az utazás lemondása esetén csak akkor adják vissza a turisztikai irodák a teljes befizetett összeget, ha az úti cél a vírus által súlyosan veszélyeztetett régiókban található – a kínai Vuhan tartomány, Peking, Sanghaj, Sencsen, illetve Észak-Olaszország. A gazdasági tárca szerint tovább zajlanak a tárgyalások olyan megoldások kidolgozásáért, amelyek mindkét felet kielégítenének.

A turisztikai ügynökségek határozottan cáfolták, hogy a koronavírusra való tekintettel az ügyfeleik úti céltól függetlenül visszakapják a befizetett összeget, ha ebben az időszakban lemondják az utat.  Az egyik legnagyobb hazai turisztikai iroda, a Paralela 45 vezetőségi tagja, Alin Burcea figyelmeztetett: ha a lemondott út a járvány által nem sújtott régiókba szól, nem fizetik vissza a teljes összeget, és ezt a szerződések jelenleg is rögzítik.

Érvelése szerint az ügynökségnek a repülőjegyeket legalább egy hónappal az út előtt kell megvásárolnia, a szálláshelyeket másfél hónappal korábban kell lefoglalnia, márpedig az út lemondása esetén maguk sem kapják vissza ezeket az összegeket. Hangsúlyozta: a turisztikai irodák képtelenek lennének kártéríteni az ügyfeleiket, ha most a koronavírus miatt tömegesen visszamondanák a befizetett utakat.

Ezek a karanténba helyezett személyek jogai

A járvány miatt intézményesített, illetve a lakhelyi karanténban lévő személyeket megillető szabadságolást és kártérítést a közegészségügyi igazgatóság által kibocsátott igazolás alapján számolják el. A betegszabadságra jogosító dokumentumot a háziorvos állítja ki, a járvány miatt bevezetett különleges kód szerint, a közegészségügyi igazgatóságok illetékes szerveinek igazolása alapján.

Karantén esetében a betegszabadságot tanúsító iratot csakis akkor lehet kiállítani, miután az érintett személy hivatalosan elhagyhatta a karantént, de csakis a folty, illetve a megelőző hónapra szólóan. A karantén miatt folyósított szabadság nem számít bele azokba a betegszabadságokba, amelyekre az alkalmazottak másfajta megbetegedései miatt jogosultak.

Ha pedig a karanténban eltöltött időszak meghaladja a 90 napot, akkor a betegszabadsághoz nem szükséges a szakértő orvos jóváhagyása. Az alkalmazott azonban nem hiányozhat a munkahelyéről, csupán arra hivatkozva, hogy fél a megbetegedéstől.

A karanténban eltöltött időszakért járó betegszabadságért az alkalmazott az utolsó hat hónapban elért bruttó havi jövedelmének átlaga alapján kiszámított bérének 75 százalékát kapja meg. Ezt az összeget az egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből biztosítják. Ezt azt jelenti, hogy a karanténba kerülő személy kevesebb pénzt kap, mint amikor dolgozott.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X