„Megelőző” gyógyszerek – egészséges betegeknek


-A A+



Bestseller lett a BBC újságírójának, Jacques Perettinek A sorsunkat megváltoztató alkuk című kötete, amely azt követően látott napvilágot, hogy agyvérzését követően bekerült  – ahogy ő fogalmazott – az „egészség napfényes csúcsairól a betegség sötét völgyébe”, azaz a „szürke zóna legszélére”; vagyis abba, a képzeletbeli övezetbe, ahol a gyógyszereket megelőzés céljából írják fel az orvosok.

A „szürke zónába” azok az emberek tartoznak, akik, orvosaik utasítására gyógyszereket szednek, méghozzá nem valamilyen betegség miatt, hanem „ésszerű megelőzési” intézkedésként. Felmérések szerint világszerte emberek százmillió szednek például sztatinokat, megelőzés céljából.

Mint a cukorkát…

A szerző gyógyulását követően elbeszélgetett kezelőorvosával, aki elmondta neki: mintegy tíz évvel ezelőtt a gyógyszeripariak zöld utat kaptak ahhoz, hogy az orvosoknak sztatinokat ajánljanak nem csak agyvérzésre, illetve hasonló betegségekre, hanem bármire. Így aztán ilyen típusú gyógyszereket szednek életük végéig nem csak a súlyos betegségen átesettek, hanem azok is, akiknek mondjuk 0,005 ezrelék az esélye a stroke-ra.

„Aki elmúlt negyven éves, azoknak úgy írjuk fel a sztatinokat, mint a cukorkát” – ismerte be az orvos, aki azt is hozzátette: fogalmuk sincs arról, hogy tulajdonképpen miképpen hat a gyógyszer az „egészséges betegekre”. Szerinte esetükben nagyjából öt százalék számára használ a gyógyszerezés, a többiek teljesen fölöslegesen veszik be.

És miért írnak fel az orvosok gyógyszereket „megelőzés céljából” egészséges emberek számára? A nagy gyógyszergyártó vállalatokkal kötött titkos megállapodásuk, alkujuk miatt, amelyek nyomán ilyen-olyan utakon keresztül részesedést kapnak a megnövekedett eladásokból – állítja a szerző.

Jacques Peretti statisztikái szerint az emberek manapság a gyógyszerek rabjai. És nem azért, mintha manapság betegebbek lennénk, mint ötvenévvel ezelőtt. Az igaz, hogy a fogyasztói társadalmak az elöregedés és az elhízás jeleit mutatják, ám a receptre felírt orvosságok mennyisége jóval meghaladja a szükségeset, a vény nélkül kapható gyógyszerekről már nem is beszélve.

A „3 D stratégiája”

A „szürke zóna” a nagy gyógyszeripari vállalatok „munkaterülete”, amelybe, bizonyos életkor után, szinten minden beteg és egészséges ember beletartozik, hiszen valamennyien gyógyszerfogyasztóvá válnak. A gyógyszergyártók – az orvosok nem kis segédletével – maximalizálták a megbetegedésveszélyét, és a modern élet sajnos, szükséges velejáróit – a szorongást, a stresszt, a neurózist – igyekeztek orvosi szindrómaként elkönyvelni, amelyek gyógyításához feltétlenül gyógyszerekre van szükség. Magyarán: egyszerűen „újkeletű betegségeket” találtak ki.

Így aztán – papíron – betegebbek vagyunk, mint ötven évvel ezelőtt – állapítja meg Jacques Peretti. Amerikai adatokat felhasználva rámutat, hogy a 320 milliós ország lakosságának több mint fele gyógyszereket szed – leginkább sztatinokat, amelyek egyébként a világon leginkább használatos gyógyszerkészítmények. Ezek a koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerek, amelyek elvileg általában 20-50 százalékkal csökkentik az olyan szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint a szívinfarktus és a szélhűdés.

Romániában úgy látszik, hogy a lakosság az „amerikai modellt” követi. Az IPSOS Romania felmérése szerint a lakosság több mint 60 százaléka a legapróbb fejfájásra, enyhe rosszullétre is gyógyszereket szed – legtöbbször recept nélkül-

A gyógyszeripariak az emberek betegségétől való félelmére alapozzák számukra eddig jól bevált üzleti tervüket, amelyet a szerző a „3 D stratégiájának” nevez, és amely elsősorban a depresszióval, a diabétesszel és a demenciával riasztja az embereket. Ezek valóban olyan betegségek, amely egész életén át elkísérhetik az embert.

Hogyan jött létre a „szürke zóna?”

A gyógyszerfogyasztás a háború után rohamosan növekedett és 1960 körül érte el csúcspontját, a benzodiazepinek (mint például a valium) hatalmas népszerűsége miatt. A benzodiazepinek pszichoaktív szerek, szorongás és alvászavarok kezelésére használják. Szakemberek szerint rövid távú alkalmazásuk általában hatékony és biztonságos, hosszú távon viszont függőséget, alvászavart, depressziót, pánikrohamot okozhat, csökkennek a kognitív funkciók, romlik az autóvezetési képesség, gyakoribb a töréssel járó elesés, de a demencia és az Alzheimer kockázata is fokozódhat.

Nos, a „szürke zónát” elvileg egyetlen ember találta ki, név szerint Henry Gadsen, a Merck gyógyszeripari cég ügyvezető igazgatója, miután a legnagyobb hat gyógyszeripari vállalatnak fennállásuk mintegy 150 éve alatt először kellett komoly gondokkal szembenézniük. Bevételeik ugyanis aggasztóan csökkenni kezdtek. Originális gyógyszereik – vagyis azok, amelyek újonnan kifejlesztett hatóanyagot tartalmaztak – szabadalma lejárófélben volt, ami azért volt veszélyes számukra, mert ezt követően az általuk kifejlesztett hatóanyagot más gyártók is használhatják, az „originális gyógyszert” tehát generikumként törzskönyvezhetik, ezzel pedig jelentős jövedelemtől esnek el, hiszen immár nem ellenőrizhették az árakat.

És ekkor jött Henry Gadsen 1980-as „nagy ötlete”. Ő ugyanis a baj gyökerét abban látta, hogy gyógyszereket eddig csak a beteg emberek szedtek. Ami – a gyógyszergyártók jövedelmei szempontjából – nem normális dolog. Elképzelése az volt, hogy a gyógyszernek amolyan „rágógumivá” kell válnia, amelyeket az orvos egészséges embereknek is felírhat, azaz gyakorlatilag mindenki gyógyszerfogyasztóvá válhatna. Nos, ezek a „rágógumigyógyszerek” éppen a betegségeket megelőző ellenszerek lettek.

Az ötlet eredményeként a hat nagy gyógyszergyártó cég a gyógyszerfogyasztók korábbi 15 százalékos részarányát gyakorlatilag 100 százalékra emelte, hiszen elvileg bárki számára felírhat az orvos „megelőző gyógyszereket”.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X