Megbolondította a romániai mezőgazdaságot a klímaváltozás


-A A+



A Craiova melletti Șimnicen már januárban elvetették a búzát. Nem bolondultak meg a gazdák, csupán több éves tapasztalatuk alapján megváltoztatták a betakarítási ütemtervet. A globális felmelegedés nyomán ugyanis a rendes vetési időben elvetett gabona kifogta a száraz, forró időszakot, így sokkal gyengébb terméseredményeket értek el. És ez csak egy példa arra, hogyan befolyásolja a hazai mezőgazdaságot a klímaváltozás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint az idei tavasz újabb melegrekordokat dönthet, február eddigi időszaka is több fokkal melegebb volt az átlagosnál. A bukaresti Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémia (ASAS) jelentése szerint a tavalyi év a romániai meteorológiai mérések történetében a legmelegebb esztendő volt. Egyre gyakoribbá váltak a korábban a térségben ismeretlen tornádók, a hőmérséklet tavaly januárban elérte a plusz 22 fokot. 2019 végét és a 2020-ból eddig eltelt napokat a súlyos aszály uralta, ami szokatlan meleggel társult.

A globális felmelegedés első jelei Romániában már a hetvenes évek elején megmutatkoztak a Bánság térségében, a biodiverzitásban. Akkoriban természetesen senki sem figyelt fel a biológiai sokféleségre, arra, hogy a bánsági, nyugati alföldön a sztyeppékre jellemző növények jelentek meg, mint például az eszpartófű, amely elsősorban a száraz vidékeken honos. Ez már komoly figyelmeztetése volt a természetnek arra, hogy nincs sok időnk, jelentős változások állnak be a klímában.

Mint korábban írtuk, a globális felmelegedés miatt átrendeződik a világ bortérképe a következő évtizedekben. Olyan bornagyhatalmak mint Olaszország vagy Spanyolország a szőlőtermelésre alkalmas területeik akár 65 százalékát is elveszíthetik, Észak-Afrika, Görögország és Dél-Spanyolország egyes részei pedig teljesen alkalmatlanná válhatnak a szőlőtermesztésre. A minőségi borszőlők csak speciális klimatikus viszonyok között produkálják a rájuk jellemző tulajdonságokat, a túl gazdag talaj és túl meleg klíma karakterét vesztett bort eredményezhet. Az átrendeződés már megkezdődött: a britek pezsgőt gyártanak, és lehet, hogy nemsokára skandináv borokat is iszunk. Magyarországon eltűnhet a tokaji, a klíma inkább majd a vörösboroknak kedvez.

Tizenöt éve dőlnek a melegrekordok

A romániai meteorológusok adatai szerint az időjárás Romániában hosszú évek óta melegszik, 2005 óta például minden esztendő újabb melegrekordokat döntött. A megfigyelések egyértelműen azt mutatják, hogy egyre növekszik a kánikulai napok számra, elsősorban az ország déli és nyugati síkságain.

A mezőgazdaságban a legnagyobb bajt a hőmérséklet emelkedésének és a levegő relatív páratartalmának aránya okozza. A legkritikusabb időszak július és augusztus, amikor ez az arány a legkedvezőtlenebb a kultúrnövények számára, elsősorban a szója és a kukorica kerül veszélybe. Ebben az időszakban a talaj hőmérséklete eléri a 60 Celsius fokot. A kukorica például nem alulról kezd elszáradni – amit vízhiánnyal lehetne magyarázni –, hanem felülről lefelé haladva, ami azt jelenti, hogy igen magas volt a kánikula és a levegő relatív páratartalma közötti arány.

Olténia Szaharája

Mindezt a kedvezőtlen hektolitertömeg is bizonyítja, vagyis a hektoliternyi magvak súlya. Kánikula esetén csökken a magvak súlya, a liszthozam pedig maga is kisebb lesz. A búza esetében a hektolitertömegnek legalább 75 kilogrammnak kell lennie a kenyérgyártáshoz. Tavaly viszont a kukorica és a szója esetében a kötelező súly 10 kilóval is kisebb volt. A következménye pedig mindennek az, hogy gyengébb minőségű kenyér vagy puliszka kerül az asztalra.

A mezőgazdaságot elsősorban a tikkasztó hőség teszi tönkre, ami egyben az elsivatagosodás kezdetét is jelzi. Románia területének 70 százalékát máris fenyegeti a kiszáradás veszélye. Sokfelé, mint például Dolj megyében, megjelentek a homokdűnék, az ottélők ezeket a helyeket „Olténia Szaharájának” nevezik. Ezeken a vidékeken évek óta többszázezer szántóföld válik homokká.

Kivi, datolya, pomeló, gyapot

A gazdák ezeken a területeken búza helyett elkezdtek búrmogyorót ültetni, Dăbuleni-ben pedig, a híressé vált görögdinnyék mellett most már kivit, datolyát és olajbogyót termesztenek. Az ASAS szakértői ilyen körülmények között támogatják ezt a megoldást, sőt ajánlják a pomeló ültetését is, amely kibírja a mínusz 15 fokot, de akár gyapottal is meg lehetne próbálkozni (amivel egyébként már az ötvenes években is kísérleteztek). Ám megteremhet a rizs is, ha pedig folytatódik a felmelegedés, szezám termesztésébe is érdemes lenne belevágni.

Csapadék van, de nem egyenletesen

Az ASAS felmérései szerint az egyre szárazabb évek ellenére több csapadék esik, mint korábban. Csakhogy ez a csapadék nem oszlik meg egyenletesen: igen hosszú aszályos időszak után hatalmas viharok következnek, amikor is 60-70 liter, de olyan is volt, hogy 200 liter csapadék hull le négyzetméterenként – a jövőben ez a jelenség tovább erősödik majd.

A hosszú aszályos időszakokban a föld porszerűvé válik, ami eltömi a talaj pórusait, így lehetetlenné teszi, hogy a víz beszivárogjon a földbe, a csapadék tehát egyszerűen végigfolyik a föld felszínén, ahelyett, hogy elraktározódnék a mélyben.

Az ASAS úgy véli, mindenképpen fel kellene használni a földre lehulló, elfolyó csapadékot. El kellene vezetni és ciszternákban összegyűjteni, ezt a vízmennyiséget aztán öntözőrendszereknél, az állatok itatásánál lehetne felhasználni. Ausztráliában például így történik. És természetesen véget kell venni az erdőírtásoknak, amit nemrégiben az Európai Bizottság is megkövetelt Romániától.

Mit hoz a jövő?

Hazai klimatológusok előrejelzései szerint távlatilag, 2021-2050 között Romániában a nyár folyamán az átlaghőmérséklet akár négy Celsius fokkal is növekedhet, a csapadékmennyiség pedig 18 százalékkal csökkenhet, nyáron nem lesz szokatlan az árnyékban mért 40 Celsius fokos kánikula. A pesszimista forgatókönyv szerint 2061 és 2090 között a nyári hónapokban az országban akár nyolc Celsius fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig 33 százalékkal lehet kevesebb.

A nagyvárosokban még rosszabb lesz a helyzet, hiszen az aszfalt, az épületek visszasugározzák a hőt, itt az átlaghőmérséklet akár 10 Celsius fokkal is nőhet. A telek pedig egyre melegebbé válnak, a csapadék úgyszintén hiányzik majd, a hóréteg vastagsága a század végéig akár 80 százalékkal is csökkenhet.

Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 50-100 évben az emberiségnek át kell szoknia a génmódosított növényekre. Jelenleg úgy tűnik, nincs más lehetőség. Ezzel a módszerrel hozzá lehetne szoktatni a kultúrnövényeket az új klímafeltételekhez, a hőséghez, a vízhiányhoz. A kanadaiak például az Északi-sark közelében génmódosított kukoricát termesztenek.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X