Alkotmányellenes lenne a helyhatósági választási törvény tervezett módosítása


-A A+



A választási törvény kormány által tervezett módosítása alkotmányellenes lenne, éppen azért, amiért a jogszabályt módosítani akarják. A Nemzeti Liberális Párt nem rejti véka alá, sőt fennen hirdeti, hogy célja a Szociáldemokrata Párt esélyeinek a gyengítése, más szóval a választások manipulálása.

Többen sürgetik a kormányoldalról, hogy a Ludovic Orban vezette kabinet sürgősségi rendelettel vagy parlamenti felelősségvállalással módosítsa a helyhatósági választások lebonyolításáról szóló törvényt, és vezesse be újra a kétfordulós polgármester-választást. A miniszterelnök korábban kizárta a sürgősségi rendeletet a téma kapcsán, viszont lehetőségként továbbra is számol a felelősségvállalással. A jogszabály mindkét esetben jó eséllyel fennakadna az alkotmánybíróság rostáján. Legalábbis erre utalnak a taláros testületnek a kérdéskört érintő korábbi döntései. Az egyik idevágó határozat éppen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői által is aláírt óvásra született.

A demokratikus politikai rendszer lényege

2011 végén a Boc-kormány hirtelen ráébredt, hogy fél éven belül választások lesznek, és jónak látta a saját szája íze szerint módosítani a törvényt. Tette ezt kormányzati felelősségvállalással, meggátolva az akkori ellenzéket, hogy bármiféle beleszólása legyen a jogszabály tartalmába. Ennek megfelelően az alkotmánybíróság helyt adott az egykori ellenzék óvásának, elfogadva a jogszabály tartalmát érintő bírálatokat, ugyanakkor miközben a külső – az elfogadás körülményeit érintő – kritikákat megalapozatlannak találta, fontosnak tartott leszögezni a határozat indoklásában néhány alapelvet, amelyet a választási rendszer szabályozásakor szem előtt kell tartania a mindenkori kormánynak.

„Ezeken a formális kritériumokon túlmenően a Bíróság megállapítja, hogy a bírált törvény egy olyan területet szabályoz – a választásokét –, amely a demokratikus politikai rendszer lényegét érinti” – húzza alá a határozat. Éppen ezért – teszik hozzá a talárosok – ajánlatos, hogy a választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket megvitassa a parlament, és „ne rendkívüli eljárással fogadják el, amely megkerüli a parlamentet, és arra kényszeríti (a törvényhozást), hogy hallgatólagosan megszavazzon olyan rendelkezéseket, amelyek jóformán kizárólag a kormány meglátásait tükrözik”.

A bíróság tisztázta: elvileg a parlament megakadályozhatja a felelősségvállalással elfogadott törvény életbelépését, azonban ez a lehetőség sok esetben illuzórikus, például ha a kormány kényelmes parlamenti többséggel rendelkezik. Ugyanez érvényes a jelenlegi helyzetre is, amikor a kormány lényegében zsarolja a törvényhozókat az előrehozott választások „lebegtetésével”.

A választási törvény módosítása jelen pillanatban más okból is alkotmányellenesnek bizonyulhat. Szintén a már említett határozat megállapítja, hogy a választási szabályok radikális átrajzolása néhány hónappal a voksolás előtt ellentmond az európai szinten elfogadott demokratikus normáknak, és sérti a szabad választáshoz való jogot, amelynek egyik alapkövetelménye a jogbiztonság – vagyis az, hogy a törvény minden állampolgár számára hozzáférhető és kiszámítható legyen.

„Rendes” eljárással is aggályos lenne

Az alkotmánybíróság hivatkozik továbbá a Velencei Bizottság Választási magatartási kódexének 2.2.b pontjára, amely előírja, hogy „A választási törvények alapvető elemei nem módosíthatók a választást megelőző egy éven belül”. Leszögezi továbbá, hogy „nem annyira a választási rendszerek módosítását kell kerülni – azok bármikor javíthatók –, hanem a gyakori vagy kevéssel (legtöbb egy évvel) a választások előtt történő változtatásokat. A módosításokat elkerülhetetlenül egy politikai párt érdeke diktálja akkor is, ha nincs is szándék a manipulálásra.”

Jelen esetben nemcsak létezik „szándék a manipulálásra”, hanem a Nemzeti Liberális Párt vezetői fennhangon hirdetik, hogy a választási törvény módosításának célja a nemrégiben ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt esélyeinek gyengítése a júniusban esedékes helyhatósági választásokon. Ez egyúttal a kormányzó párt esélyeinek a növelését is jelentené. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a helyhatósági választások eredményei nyomán romlani fog a PSD mozgósítási képessége, aminek kövekeztében a PNL akár egymaga többséget szerezhet a törvényhozásban az év vége előtt esedékes parlamenti választáson.

Miután vitatták, hogy pontosan mire vonatkozhat az egyéves módosítási tilalom, három évvel a magatartási kódex elfogadása után a Velencei Bizottság közzétett egy értelmező nyilatkozatot is, amely egyértelműen fogalmaz: a választási rendszer legalapvetőbb részét, azaz a szavazatokat képviselői helyekké alakító szabályokat legkésőbb a választások előtt egy évvel lehet megváltoztatni. Márpedig a PNL-kormány által tervezett módosítás éppen ezt célozza: úgy alakítani a szabályokat, hogy a politikai szereplők adott támogatottsága mellett egyes pártok kevesebb, mások több polgármesteri mandátumhoz jussanak.

Egy ilyen törvény elfogadása még „rendes”, parlamenti úton is aggályos volna, rendkívüli eljárással pedig pláne az. „A Bíróság hangsúlyozza, hogy a választási rendszert (…) sarkalatos törvénnyel kell szabályozni, parlamenti vita során, tiszteletben tartva az alaptörvény 115. cikke (6) bekezdése által előírt korlátozást és a demokratikus választások alapelveiről rendelkező nemzetközi dokumentumokat” – húzza alá az alkotmánybíróság a 2012-es határozatában, amely az akkoriban a PSD-vel szövetségben politizáló liberálisok beadványára született. A Szociálliberális Unió (USL) azóta a múlté, viszont az itt ismertetett határozathoz vezető alkotmányossági óvást a Nemzeti Liberális Párt több jelenlegi vezetője, köztük Ludovic Orban miniszterelnök is aláírta.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X