„Dolgozhassanak 70 éves korukig, ha akarnak” – európai trend a nyugdíjkorhatár kitolása


-A A+



A speciális nyugdíjak törlése, illetve az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának tiltása után a nyugdíjkorhatár megemelése is foglalkoztatja az Orban-kormányt. Az elgondolás nem ördögtől való: más európai országokban is igyekeznek kitolni a nyugdíjazás időpontját, a demográfiai változások miatt ugyanis egyre nehezebb biztosítani az időseknek járó juttatásokat.

A kormányzó Nemzeti Liberális Párt néhány politikusa a múlt héten felvetette a nyugdíjkorhatár megemelését. A felvetés negatív fogadtatása miatt a kormányfő és az államfő igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: a nyugdíjkorhatár növelését nem tennék kötelezővé, csupán azt fontolgatják, hogy engedélyezzék a munkát azoknak is, akik a törvényes nyugdíjkorhatár után is dolgozni szeretnének.

"Ez a téma a kormány azon döntését követően merült fel, hogy nem engedélyezi a nyugdíj és az állami fizetés halmozását. (....) Jó lenne a nyugdíjkorhatár növelése nélkül lehetővé tenni bizonyos területeken - oktatás, kultúra, egészségügy - azt, hogy az emberek folytassák tevékenységüket további 5-7 évig" – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök. 

Romániában jelenleg 61 év és három hónap a nyugdíjkorhatár a nők számára és 65 év a férfiak számára. A nőknek a törvény most is lehetővé teszi, hogy 65 éves korukig dolgozzanak, a nyugdíjkorhatáruk pedig évente fokozatosan emelkedik. Az Orban-kormány azt lebegtette meg: a férfiak és a nők egyaránt dolgozhassanak 70 éves korukig, ha akarnak.

Tény, hogy az európai országokban is igyekeznek kitolni a nyugdíjkorhatárt. Ausztriában a nők 60, a férfiak pedig 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Igaz, hogy 2020-ben és 2033-ban az időpontot a nők esetében meghosszabbítják, a cél az, hogy mindkét nem esetében álalánossá váljék a 65 évesen történő nyugdíjazásuk.

Belgiumban a 65 éves kort betöltő alkalmazottak kötelező módon már a következő hónaptól kezdve nyugdíjba vonulnak. A nyugdíjkorhatár viszont 2025-ben 66, 2030-ban pedig 67 évre emelkedik. Bulgáriában a nők 61 év és 4 hónapos, a férfiak pedig 64 év és két hónapos korukban mehetnek nyugdíjba. Igaz, a nyugdíjkorhatárt itt is növelik: 2029-ig a férfiaknál évente egy hónappal, nőknél pedig két hónappal, ezt követően pedig, egészen 2030-ig évenként 3 hónappal nő a nyugdíjkorhatár, mígnem el nem éri a 65 évet.

Csehországban a nemek, a gyermekek száma és a jövedelem nagysága szerint változó a nyugdíjkorhatár, de legkésőbb 65 éves korban mindenkit nyugdíjaznak. Ciprusban 65 éves korig lehet dolgozni, Horvátországban pedig a férfiak 65, a nők pedig 62 év és négy hónap után vonulhatnak nyugdíjba.

Franciaországban precedens nélküli tiltakozáshullámot váltott ki a tervezett nyugdíjreform, Párizst ötödik hete bénítja a vasúti és tömegközlekedési sztrájk. A szakszervezetek elsősorban azt ellenzik, hogy a kormány 2027-től 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de az eddigi tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A 64 éves kor betöltésével viszont a ledolgozott évektől függetlenül mindenkit alanyi jogon megilletne a legalább ezer eurós, teljes összegű nyugdíj.

Dániában a nyugdíjkorhatár 65 év, de 2022-ere eléri a 67, 2030-ra pedig a 68 évet. Svájcban a nők 64, a férfiak 65 éves korukban lesznek nyugdíjasok, Észtországban a nyugdíjkorhatár 63 év és 9 hónap, de csak azoknál, akik legalább 15 évig dolgoztak. Finnországban 63 éves korban lehet nyugdíjba vonulni, igaz, 2017 óta a korhatár évenként 3 hónappal emelkedik, így 2027-ben már csak 65 éves kortól jár a nyugdíj.

Németországban 65 év és 9 hónap a nyugdíjkorhatár, amely viszont 2029-re eléri majd a 67 évet. Írországban jelenleg 66 év után lehet nyugdíjba vonulni, 2021-ben már csak 67, 2028-ban pedig csupán 68 éves korban. A nyugdíjtörvény szerint az 1955. január elseje után születettek 67, az 1961. január 1-je után születettek 68 éves korban kérhetik a nyugdíjazásukat.

Norvégiában már 62 évesen nyugdíjba lehet vonulni. Izlandban és Olaszországban nemtől függetlenül 67 év a nyugdíjkorhatár, Litvániában, Nagy-Britanniában és Luxemburgban 65 év, Lettországban pedig a férfiak és a nők is 63 és fél éves korukban mehetnek nyugdíjba.

Hollandiában 2013 óta fokozatosan nő a nyugdíjkorhatár, amely 65 évről 2021-ben 67, 2022-re pedig 67 évre és három hónapra emelkedik, akik viszont 1955. szeptember 30-a után születtek, mindenképpen csupán 67 éves és 3 hónapos korukban kérhetik a nyugdíjaztatásukat.

Lengyelországban a nők 60, a férfiak 65 éves korukban, Szlovákiában 62 éves és 6 hónapos korukban, Szlovéniában pedig 65 éves korukban válhatnak nyugdíjasokká. Spanyolországban a hozzájárulás mértéke szerint 65 év, illetve 65 év és 6 hónap a nyugdíjkorhatár, amely viszont 2027-re 67 évre emelkedik.

Svédországban a legrugalmasabb a nyugdíjrendszer: aki szeretné, már 61 éves korában kérheti a nyugdíjaztatását, felső korhatár pedig gyakorlatilag nincsen: bár 67 év után nyugdíjba kellene vonulni, ám az alkalmazóval történt megállapodás szerint ennél is tovább lehet dolgozni.

Magyarországon idén az 1956 első félévében születettek mehetnek nyugdíjba. 10 évvel ezelőtt elkezdődött a folyamat, hogy minden évben egy félévvel emelik a nyugdíjkorhatárt így 2022-ben mindenki 65 éves lesz, amikor nyugdíjba vonulhat. Jelenleg 64 és fél év a nyugdíjkorhatár. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X