tamogato

Már „gyémántkorszakot” vizionált a diktátor: ilyen lett volna Ceaușescu Romániája 2010-ben


-A A+

A Román Kommunista Párt utolsó kongresszusa előtt kidolgozták Románia fejlődési irányvonalának 2010-ig szóló tervezetét, Az RKP XIV. kongresszusának irányelv-programja Románia gazdasági-társadalmi fejlődéséről az 1991-1995-ös ötéves terv időszakában, valamint a 2000-2010-re szóló irányelvek távlatában hangzatos címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen is lett volna Ceaușescu Romániája a 21. század első évtizedének végén.

A XIV. pártkongresszuson elfogadott dokumentum 1989 júniusában készült – kereken 173 nappal a „román nép legszeretettebb fiának” helikopteres menekülése előtt. Ceaușescu 2010-es, „virtuális Romániájában” az 1989-es „aranykor” – a földhözragadt szegénység ellenére – a következő húsz esztendőben, pontosabban négy ötéves terv alatt már valósággal gyémántkorrá változott volna.

A dokumentumban felvázolt országkkép olyan, mint egy harmadosztályú piktor hazafias mázolmánya a szocialista Romániáról: gyárak, üzemek mindenütt, békésen ringó búzamezők, a nyugati országokat is elismerő csettintésre késztető hatalmas ipari és mezőgazdasági termelés, dolgozó vagy munkába igyekvő, öntudatos, szorgalmas emberek, önfeledt gyermekek az aranyló napsütésben.

Az optimista kép viszont érhető, hiszen a dokumentum szerint „az új társadalom ma már konkrét valóság, és előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan formában valamennyi nép erre az útra lép. A szocializmus az emberiség jövőjét jelenti”.

Az ország lakossága ötéves tervenként nagyjából egymillió fővel gyarapszik, a bruttó nemzeti össztermék pedig 2010-re a háromszorosára emelkedik. Románia lakossága 1995-re eléri a 24 milliót, amelyből 12 millió fő aktív munkaerő, akiknek 68 százaléka – azaz 8,24 millió fő – ipari alkalmazott lesz. Az átlagos reáljavadalmazás 1995 végén 5-8 százalékkal emelkedik 1990-hez viszonyítva.

A „sokoldalúan fejlett szocialista Romániában” tetőzne az egyenlőség. A szellemi és a fizikai munka közötti különbségek gyakorlati eltűnése, valamint a dolgozók felkészültségi szintjeinek közeledése nyomán fokozatosan megszűnnek a különbségek a nagy és a kicsi javadalmazások között, a keresetek tehát nagyjából azonosak lesznek.

A legnagyobb jövedelem 2000-re mindössze 4,5-ször lenne nagyobb a legkisebb jövedelemnél, amivel még kiegyensúlyozottabbá válna a javadalmazási rendszer. A legkisebb javadalmazás egyébként maga is szavatolta volna a méltó életfeltételeket. A munkaidő 1995-ig 44 óra lenne, 2000-re 40 órára és „egy távolabbi jövőben” 35-36 órára csökkenne.

Újtípusú ember – 10 négyzetméteres lakterülettel

A „gyufáskatulyának” nevezett tömbházakban mindenkinek jutna hely, hiszen 1995 végéig további 700 ezer lakás épült volna állami alapokból. A program szerint így az „új típusú ember” a huszadik század vége felé 10-12 négyzetméretes lakterülettel rendelkezett volna.

Hogy milyenek lettek volna az újabb tömbházak, arra következtethetünk a frissen megfogalmazott irányelvből, miszerint az építés során a legszükségesebbekre kell leszorítani az építőanyagok mennyiségét és különösképpen takarékoskodni kell az energiaigényesebb anyagokkal, továbbá még inkább ki kell majd terjeszteni a tipizálást.

Gyökeres változás menne végbe a lakosság struktúrájában is: a városi lakosok részaránya 2010-ig 60 százalékra emelkedett volna, az ország térképén további 455 „agráripari város” jelenik meg.  A termelőegységek arányosan oszlottak volna meg az ország egész területén, minden megyének 1995-ig lakosonként legkevesebb 100 ezer lej gazdasági tevékenységet kell majd biztosítania.

A külföldi kölcsönöket kerülni fogják, hiszen a külső eladósodás „előbb-utóbb veszélyezteti az ország függetlenségét és területi épségét, minden nemzedéknek azt a jogát, hogy maga határozzon sorsáról” – olvasható a dokumentumban. Magánvállalkozásról természetesen szó sem lehet. A párt őrködik afelett, hogy „senki se jusson jövedelemhez más munkája révén, hogy az ember ember általi kizsákmányolására semmilyen formában és semmilyen körülmények között” ne kerülhessen sor Romániában. Ezért „folyamatosan erősödni fog a közösségi tulajdon rendszere”.

A nulla 5-8 százaléka

Az öntözött területek további kiterjesztésével, a géntechnika legújabb vívmányainak általánosításával folytatódott volna az új agrárforradalom, amelynek nyomán 1995-ig 30-35 százalékkal nőne a mezőgazdasági termelés, 2010-re pedig búzából és kukoricából évente 35-40 millió tonnát takarítanának be. Az állatállomány 1995 végére a szarvasmarhák esetében 11,5, a sertések esetében 15,6 a juhoknál 35, a tojóbaromfinál 97 millióra nőtt volna.

Ha valaki most azt hinné, hogy így már bőségesen jutott volna ennivaló az ország lakosságának, akkor keserűen csalódhat: Románia exportja 2010-ig szinte megkétszereződik – 90 százalékkal emelkedik –, holott az már korábban sem volt csekély, hiszen minden exportra ment. Az exportból származó pénzekből pedig természetesen nem élelmiszereket vásároltak volna, hanem ebből a pénzből fedeznék az ipari importszükségleteit.  

A négy ötéves tervre szóló program szerint az első ötéves terv végén az állami kereskedelemben forgalmazott agrárélelmiszeripari és ipari termékek 5-8 százalékkal nőnének 1990 legelejéhez képest – amikor pedig még mindig üresen tátongtak az üzletek. Jogos tehát a kérdés: mennyi a nulla 5-8 százaléka?

A génsebészettől az űrkutatásig

2010-re egyébként kialakult volna „az újtípusú mezőgazdasági dolgozó", aki a mezőgazdasági munkák mellett egész sor ipari és szolgáltatási munkákra is szakosodott, jövedelmének 20-25 százaléka éppen ezekből származik. A közlekedés tekintetében 2010-re a vonatok részesültek volna előnyben, a közúti szállítást a minimálisra csökkentenék.

A tudományos kutatás szerepéről, az újabb technikák bevezetéséről és az oktatás fejlesztéséről a dokumentum erre vonatkozó fejezetének lényegét egyetlen mondat foglalja össze (annak is a felét a „világhírű tudósasszony” tisztségeinek felsorolása foglalja el): „A kutatás és az oktatás – a doktor Elena Ceaușescu mérnök-akadémikus, a kormány miniszterelnökének első helyettese, a Tudományos és Oktatási Országos Tanács elnöke vezetésével kidolgozott programok alapján – fokozottabban járul hozzá a nemzetgazdaság intenzív fejlődéséhez, a szükséges káderek képzéséhez, a haza sokoldalú fejlődéséhez”.

Ilyen védnökség mellett pedig természetesen a román tudomány a fejlődés legmagasabb csúcsaira emelkedik, a génsebészettől kezdve a bioszféra, a világóceán, a földkéreg kutatásán át egészen az űrkutatásig.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X