Bemutatjuk Sanna Marint, a világ legfiatalabb miniszterelnökét


-A A+



Kicsoda a nemsokára hivatalba lépő finn miniszterelnök és miért nő az összes kormánypárt vezetője a Finnországban?

A Szociáldemokrata Párt delegálja Finnország új miniszterelnökét, Sanna Marint, miután elődje, a szintén szociáldemokrata Antti Rinne december 3-án lemondott a postai sztrájkok következtében. A döntést jövő héten hagyja jóvá a parlament és ekkor nevezi ki az államfő az új kormányfőt.

Sanna Marin 34 éves, ezzel egyébként az ország történetének legfiatalabb miniszterelnöke: bár volt még nagyon fiatal kormányfője az államnak, 1990-ben Esko Aho, a Finn Centrumpárt tagja, aki 36 évesen töltötte be ezt a pozíciót. A politikus ugyanakkor a világ jelenlegi legfiatalabb miniszterelnöke is.

Sanna Marin egyébként már tapasztalt politikus, korához képest. 2012 óta Tampere város tanácsának tagja, 2015 óta Pirkanmaa régió képviselőjeként a parlamenté is, június óta pedig közlekedési és hírközlési miniszterként dolgozott, ugyanakkor a pártot is igazgatta rövid ideig, amíg a most lemondott miniszterelnök helyébe lépett ideiglenesen.

A leendő kormányfőt édesanyja nevelte fel, aki később egy nővel létesített kapcsolatot, ő maga férjezett, és egy gyermek édesanyja. Munkásosztályból jött, gyerekkorában anyagi nehézségekkel szembesült – ő az első a családban, aki egyetemet végzett, ezt az eredményt a jóléti államnak tulajdonítja. Az új miniszterelnök a kampány során a fenntarthatóság fontosságát és az egyenlőségét hangsúlyozta, ugyanakkor a folyamatosan dilemmaként megjelenő esetleges NATO-csatlakozás ellen van.

Nők többségben

Jelen pillanatban a finn kormánykoalíció összes pártját nő vezeti, ez azt jelenti, hogy a nyolc parlamenti pártból ötöt. Két párt történetében nem volt még női vezető, az egyik a jobbközép Nemzeti Koalíció (NCP) és a szélsőjobboldali Finnek Pártja.

Ennek egyebek mellett történelmi okai is vannak: Finnország volt az első országok egyike 1907-ben, ahol a nők számára is megnyílt a lehetőség parlamenti képviselői munkára – az ország ekkor még az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. Ezt ugyanakkor hosszas feminista mozgalmi munka előzte meg: 1884-ben alapították például a Finn Nők Egyesületét, és bár a hasonló szervezkedések nem vonzottak sok nőt, sokuk részt vett más típusú tömörülésekben, például a Finn Nyelv Ifjúsági Klub Mozgalomban vagy a Szociáldemokrata Pártban.

A fejlődés lassú volt: bár egy évtizeddel később függetlenedett Finnország, ekkortól a helyi választásokon is részt vehettek a nők, a kilencvenes évek elejéig nők nem töltöttek be magasrangú politikai pozíciókat. A parlamenti arány is lassan fejlődött: 1907-ben még 19 női képviselőt választottak be a 200 fős grémiumba, 1991-ben érték el a 39 százalékot.

Jelenleg 47 százalék nő, ez 93 képviselőt jelent. A legnagyobb arányban a zöldek jelöltjei voltak nők, 85 százalékban

A politika a legnyitottabb terep

Érdekes ugyanakkor, hogy a politika nyitottabb terepnek számított a nőknek, mint a gazdasági szektor. Ilkka Ruostetsaari professzor szerint a nők a politikai elitben töltenek be a legnagyobb arányban helyeket, összehasonlítva más típusú elitcsoportokkal – a vállalati vezetői rétegben alulreprezentáltak, és a foglalkoztatottság is nemi alapon oszlik meg gyakran.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X