Felmérés a NATO-tagállamaiban: kik segítenének, ha katonai támadás érné Romániát?


-A A+

A NATO legnagyobb vonzereje – elsősorban a kisebb tagállamok számára – abban rejlik, hogy ha valamelyik tagországot támadás érné, a szövetségeseik nyomban a segítségére sietnek. Ezt az Észak-atlanti Szerződés 5. pontja szavatolja. Ebben a paragrafusban bízik egyébként Bukarest is, de egy nemzetközi felmérés szerint a tagállamok lakossága nem lelkesedik egyöntetűen azért, hogy harcba küldje a katonáit Romániáért.

A megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő NATO alapszerződésének a kollektív védelemről szóló cikke szavatolja ugyan a „kölcsönös segítséget”, de a brit YouGov piackutató és -elemző intézet legfrissebb felmérése szerint a nagyobb tagállamok lakossága ezt az elvet nem támogatja egyöntetűen.

Ha például Romániát megtámadná Oroszország, akkor a német lakosság 39 százaléka szerint Németországnak nem kellene beszállnia ebbe a háborúba; 30 százalék azt állította, hogy egyelőre nincs eléggé meggyőződve Románia megvédésének a szükségességéről, és mindössze 31 százalék sietne Bukarest megsegítésére.

Hasonlóképpen vélekedik Franciaország lakossága is, az arányok alig különböznek a németországiaktól: 33 százalék meggyőződése, hogy országának nem kellene háborúznia Romániáért, 35 százalék egyelőre még nem döntött a kérdésről, és alig 32 százalék véli helyesnek, ha Párizs katonákat küldjön Románia védelmére.

Egészen másképpen vélekednek a britek és az amerikaiak. A megkérdezettek 40 százaléka támogatná, hogy országa Románia segítségére siessen orosz támadás esetén, és csak 24 százaléka tartaná ezt rossz döntésnek, míg 36 százalék határozatlan. Az Egyesült Államok lakosságának 40 százaléka szintén helyesnek tartaná, ha Washington a megtámadott Románia segítségére sietne, 18 százaléka viszont ellenezné a háborút, 42 százaléka egyelőre még nem tudott dönteni.

A brit piackutató és -elemző intézet felmérésében egyébként azt is megvizsgálta, hogy miként viszonyulnak az európaiak a NATO-hoz. Az adatok szerint a kontinens lakosságának nagy része rokonszenvez a katonai szövetséggel, jóllehet a NATO-t hasznos szervezetnek tartók részaránya az utóbbi időben némiképpen visszaesett.

A YouGov adatai szerint Nagy-Britannia lakosságának 59, Németország lakosságának 54, Dánia lakosainak 70, a Norvégia lakosságának 66 százalék bízik a NATO-ban. Franciaországban viszont teljesen eltérőek a vélemények: az ország lakosságának mindössze 39 százaléka véli szükségesnek a katonai szövetséget.

Történelmi okok magyarázzák

A Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Costin Georgescu biztonságpolitikai szakértő a YouGov felméréséről elmondta: történelmi okai vannak annak, hogy viszonylag sokan sietnének Románia segítségére, ha az országot támadás érné. Szerinte a franciák hosszú időn át rokonszenveztek a románokkal, érthető, hogy az ország lakosságának csaknem egyharmada vállalná a háborút Románia megmentéséért. A két világháború tapasztalatai alapján a franciák azt is jól tudják, mit jelent az, ha egy államnak más országok a segítségére sietnek. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok támogatása nélkül ki tudja, milyen sorsa lett volna Franciaországnak – vélekedett az elemző.

Az is érthető Costin Georgescu szerint, hogy a németek közel 40 százaléka nem sietne Románia segítségére, további 30 százaléka pedig kételkedik a német támogatás szükségességében, németek ugyanis úgy vélik, Románia elárulta őket a világháborúk alkalmával. A nemzetbiztonsági elemző azt állítja, hogy a berlini hivatalosságokkal való találkozói alkalmával, a SRI vezetőjeként maga is érezte német partnerei ellenségességét. Németország azonban elfeledkezik arról, hogy mekkora kárt okozott Romániának a Ribbentrop-Molotov paktum megkötésével – tette hozzá.

Nagy-Britannia lakosságának magatartása kapcsán úgy véli: a szigetország az idők során mindig korrektül viszonyult Romániához, olyan nagyhatalomról van szó, amely szükség esetén nagylelkűen tudott viselkedni.

Az Egyesült Államok lakosságának nagy része pedig azért sietne Románia segítségére, mivel Romániát megbízható stratégiai partnerének tartja. Mindaddig, ameddig Románia bruttó nemzeti össztermékének 2 százalékát fordítja védelemre, ameddig az ország a negyedik helyen szerepel az afganisztáni katonai erők létszámát illetően, és ameddig Románia az elvárásoknak szerepel más nemzetközi hadszíntereken is, addig az amerikaiak rokonszenvvel tekintenek Bukarestre – jelentette ki.

Azt a tényt, hogy az északi államok lakosságának többsége háborúzna Romániáért, Costin Georgescu azzal magyarázza, hogy ezek többnyire kisebb államok, amelyek az évek során többször is nemzetközi segítségre szorultak, ezért átérzik a kölcsönös védelem fontosságát.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X