Budapesten ülésezik a hét végén a Zsidó Világkongresszus

A Zsidó Világkongresszus (WJC) a hét végén Budapesten tartja három napos tisztújító közgyűlését. A Magyarországon fokozódó antiszemita hangulatban Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy akadályozzon meg minden olyan tüntetést, szervezkedést, amely sérthetné a Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozására látogató vendégek és a magyarországi zsidó közösség emberi méltóságát.    

Száz ország ötszáz képviselője

A WJC száz ország zsidó közösségeit képviseli kormányoknál, parlamenteknél és nemzetközi szervezetekben. A civil zsidó világszervezet 1936-ban a zsidó nemzeti felelősségvállalás jegyében alakult Genfben. A New York- központtal rendelkező szervezet több mint száz ország zsidó közösségeinek képviselőit tömöríti. Rendszeresen megszólalnak az antiszemitizmus elleni fellépés vagy az arab-izraeli konfliktus kérdéseiben. Az utóbbi négy évben a szervezet elnöke a magyar származású Ronald Lauder, a magyar Lauder Alapítványi Iskola alapítója, a Kongresszus igazgatói tanácsának elnöke pedig Eduardo Elsztain, a Buenos Aires-i Chábád mozgalom fő támogatója volt.

A plenáris ülés a világkongresszus legfőbb döntéshozó szerve, amely négyévente ülésezik, és megválasztja vezetőségét: az elnököt és az alelnököt, valamint az igazgatói tanács és a politikai tanács tagjait a következő négy évre.

A rendezvényen – amelyen a világ zsidó közösségeinek ötszáz képviselője vesz részt – megvitatják a zsidóságot globálisan érintő témákat, a neonáci pártok előretörésének egyre aggasztóbb ügyét és a közel-keleti helyzetet.

A WJC jelenlegi politikai célkitűzései közt szerepel Izrael támogatása, küzdelem az antiszemitizmus és az „Irán jelentette fenyegetéssel” szemben, a holokauszt örökségének ápolása, különös tekintettel az ingatlanok visszaszolgáltatására, jóvátételre és kártérítésre a holokauszt-túlélőknek. Ezek mellett a holokauszt emlékének megőrzése. A WJC egyik kiemelt programja az arab területről érkező zsidó menekültek helyzetének segítése. A WJC a fentiek mellett a vallások közti dialógust is támogatja keresztény és a muszlim csoportok valamint zsidó vallási közösségek közt.

Magyarországi alelnök?

A Jelölő Bizottság felkérésére, Sessler György, a Magyarországi Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének (MUSZOE) elnöke, a magyarországi holokauszt-túlélők képviseletében dr. Köves Slomót, az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját javasolta a Kongresszus alelnöki pozíciójára. Támogató levelében Sessler György méltatja a fiatal rabbit, akinek munkájának gyümölcsként többek közt a széleskörű „társadalmi párbeszéd ügyében felmutatott eredményeit”, a „közösségépítést”, a „holokauszt túlélőkért kifejtett tevékenységet” emeli ki.

Köves Slomó jelölését és az alelnöki pozíció magyar betöltését Jona Metzger, Izrael Állam főrabbija, valamint a WJC vezetőségének több tagja, így Eduardo Elsztain, az Igazgató Tanács elnöke is támogatja. Egyre több nemzetközi zsidó vezető képviseli azt az álláspontot, hogy feltétlenül szükséges lenne, hogy a Világszervezetnek magyar alelnöke is legyen, hiszen Európa egyik legnagyobb, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb közössége meg kell, hogy kapja az őt megillető helyet a nemzetközi zsidó képviseletben.

Veszélyes tévúton

A Zsidó Világkongresszus januárban döntött úgy, hogy idei tanácskozását Budapesten rendezi meg. Ezt megelőzően, 2012 decemberében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megkereste Orbán Viktort, és egy személyes megbeszélésen tájékoztatta arról a lehetőségről, hogy a világkongresszus idén tavasszal a magyar fővárosban tartaná soron következő ülését.

A miniszterelnök ennek kapcsán közölte, kabinetje mindezt megtisztelőnek tartja, és kiemelt jelentőségű eseményként tekint a tanácskozásra. Orbán Viktor ezt követően hivatalos felkérő levelet kapott a WJC elnökétől, Ronald S. Laudertől és Feldmájer Pétertől, akik megköszönték a budapesti találkozó lehetőségét.

A magyar miniszterelnök beszédet is mond a kongresszuson, ahol válaszolni kíván az antiszemitizmus nyomán a Magyarországot, a magyarságot és a kormányt ért vádakra. A WJC elnöke szerint egyébként a 2010-es kormányváltás óta az antiszemita vagy romaellenes megnyilvánulások száma drámai mértékben emelkedett, az alaptörvény negyedik módosítása következtében pedig veszélybe kerül a demokratikus berendezkedés.

Ronald S. Lauder szerint az antiszemitizmus nem tűnik el magától, amikor majd véget ér a gazdasági válság. „Éppen ellenkezőleg: amennyiben a kormány nem lép fel határozottan a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben, akkor az tovaterjed és egyszer nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul”. Magyarországot külföldön „idegenellenes és egyre inkább antiszemita” országként érzékelik. Magyarország „veszélyes tévúton” jár. „Fáj, hogy ez a szép ország ennyire elszigetelődött nemzetközileg, de nem adom fel a reményt, hogy ennek a csodálatos országnak a vezetői megtalálják politikai iránytűjüket és elforgatják a kormánykereket” – tette hozzá a Zsidó Világkongresszus elnöke.

A szélsőjobboldal veszélye

A magyarországi szélsőjobboldal valódi veszélyt jelent az itt élő zsidók és romák számára. „A szélsőjobboldali és a szélsőséges Jobbik mozgalom erős befolyással bír” – állította Lauder. Hozzátette: támogatottságuk folyamatosan növekszik, a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei szerint a második helyen állnak, rögtön a kormánypárt mögött. „A Jobbik ideológiája közel áll a nácikéhoz és a párt néhány nyilvános állásfoglalása szándékosan reprezentálja és idézi fel a Hitler nevéhez köthető háború előtti magyar rezsim rendszerének emlékeit”. A budapesti tanácskozás „jó alkalom lesz arra, hogy megmutassuk, a világ zsidósága, ha egységes, hallatni tudja a hangját, és javíthat dolgokon” – reménykedett a WJC elnöke.

A helyszín megválasztása a magyarországi zsidóság melletti nemzetközi szolidaritást is demonstrálja. Zsidó források szerint a konferencia helyszíne azért Budapest, hogy felhívják a figyelmet a terjedő magyarországi antiszemitizmusra, és a folyamat ellensúlyozásának szükségességére.

Jobbikosok, motorosok

Hegedűs Lorántné jobbikos parlamenti képviselő bejelentése szerint pártja tüntetést tart a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének kezdetekor Budapesten. A május 4-i tüntetésre már bejelentkeztek a Nemzeti Érzelmű Motorosok is, akik ugyanerre a napra „antibolsevista és anticionista vonulást” szerveznek.

A Nemzeti Érzelmű Motorosok először Adj gázt! címen meghirdetett, az Élet Menetével egy időre szervezett felvonulását kétszer is betiltotta a rendőrség Orbán Viktor miniszterelnök utasítására. A tiltó határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte. A motorosok bejelentették, csatlakoznak a Hegedűs Lorántné által bejelentett tüntetéshez. A tüntetésen a tervek szerint felszólalna Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Morvai Krisztina, a párt EP-képviselője, valamint Gyöngyösi Márton, a párt alelnöke.

A budapesti rendőrfőkapitány azonban betiltotta a tüntetést.  A rendőrség határozatának indoklásában többi között Magyarországnak az 1947-es párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségeire hivatkozik, és provokatívnak nyilvánítja a rendezvény időpontját és célját. Kimondta továbbá, hogy „a szervezők részéről a zsidó közösséggel kapcsolatos gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilatkozások jelentek meg az írott és elektronikus sajtóban”. Hegedűs Lorántné a határozat ellen azonnali hatállyal felülvizsgálati kérelemmel fordul az illetékes bírósághoz.

Kapcsolódók

Kimaradt?