Ki uralja a világot? Megvizsgálták a globális elit összetételét


-A A+

Többsége férfi, házas, és átlagban 55 éves – summázva ez az eredménye annak a kutatásnak, amely a globális elitet vizsgálta meg.

A „Ki uralja a világot? Egy portré a globális vezetői osztályról” című tanulmány összesen 145 szuverén és fél-szuverén nemzetállam vezetői rétegét vizsgálta meg, összesen 38085 személyt, 2010-2013-as adatok felhasználásával.

Ezek alapján állapították meg, hogy a döntéshozók átlagos életkora 55 év, de ez persze országonként változik: átlagosan a legfiatalabb elit Etiópiában van (42 év), a legidősebb Kambodzsában (64 év). A különböző régiók között kicsi a különbség ebben a tekintetben, bár a szerzők megjegyzik, hogy Afrikában és a Közel-Keleten az átlagnál idősebb ez a réteg, míg a két amerikai kontinens, Ázsia és Európa esetében fiatalabb.

A különböző politikai berendezkedések között sincs nagy különbség, bár az autokráciákat némileg idősebb elitek vezetik.

Férfiak előnyben

Ami a nemeket illeti, nem is kérdés, hogy a férfiak jelentős előnyt élveznek világszerte – állapították meg a szerzők. Globális tekintetben négyötöde férfi a vezetőknek, bár itt is vannak regionális eltérések: Afrika és a Közel-Kelet kevésbé ad lehetőséget női vezetőknek, a „fejlett” országok nemileg kevésbé egyenlőtlenek a „fejlődőknél”, a demokráciák az autokráciáknál.

A legkisebb egyenlőtlenség Ruandában található, itt 53 százalék férfi, 47 százalék nő – az afrikai ország egyébként példamutató ebben a tekintetben, itt működik az első parlament, amelyben több a női képviselő, 64 százalék. A legrosszabb helyzet a háború sújtotta Jemenben található, itt 99 százaléka férfi az eliteknek.

A globális elit tagjainak nagy része házas: tízből kilenc. Persze itt is országonként jelentősek az eltérések: Argentínában van a legkevesebb házas köztük, 65 százalék, míg néhány országban 100 százalékuk házasodott meg: ilyen Mongólia, Marokkó, Szomáliföld és Szudán. Autokráciákra szintén jellemzőbb a házasságkötés az elitek körében.

Tarol az angol nyelv

Bár a vezetők állításaira kell hagyatkozniuk, ezért a valóság vélhetően eltér az eredményektől, az egyes személyek által átlagosan beszélt nyelvek száma 1,9. Kilenc országban kapták azt az eredményt, hogy az elitek csak egy nyelvet beszélnek átlagosan, azaz egyetlen idegen nyelvet sem, és Koszovóban jutottak arra, hogy a legtöbb nyelven beszélnek: 4,5. Ez ismereteink szerint annak köszönhető, hogy az anyanyelv albán mellett a legtöbben tudnak szerbül, és a kilencvenes években sokuk megtanult németül, később angolul is.

A szegényebb-gazdagabb országok között nem találtak lényeges különbségeket, azonban regionális szinten vannak eltérések: a többnyelvűség jellemzőbb Afrikában, Ázsiában és Európában, mint más régiókban. A legnépszerűbb nyelv persze az angol, ezt követi a francia, a spanyol, az arab, az orosz, német, portugál és a kínai.

Jogászok előnyben

Az oktatás tekintetében nincsenek jelentős eltérések. A hatos skálán (az elemitől a posztdoktoriig) a legrosszabbul Bissau-Guinea teljesített (3,4), a legjobban pedig Kazahsztán (4,9), az átlag pedig 4,3, azaz a legtöbben végeztek egyetemet és sokan posztgraduális képzést is.

Hatalmas az eltérés aközött, hogy egyes országokban az elitek tanultak külföldön vagy sem. Az átlag 32 százalék, ez azonban azt is jelenti, hogy Oroszországban csupán 1 százalékról beszélhetünk, míg a Zöld-foki Köztársaságban 94 százalék. Szegényebb országokra jellemzőbb a külföldön tanulás a tehetősebbek számára, jegyzik meg a szerzők.

Arról, hogy milyen oktatásban részesültek a vizsgáltak, kevesebb az információ – nagyjából kétharmadukról tudni ezt. Ezek alapján a legnagyobb arányban jog képzettségűeket találni, 21 százalékban, őket követik a közgazdászok és a hasonló területek, amelyek összesen tesznek ki 22 százalékot. A társadalomtudományokban jártasak már jelentősen kisebb arányban jelennek meg, 12 százalékban.

Ez a három réteg még hangsúlyosabban van jelen, amikor fontos hivatalokat betöltőket veszünk figyelembe: a politikai elit csúcsán 67 százalékot tesznek ki, 62 százalékot a következő tíz legfontosabb pozícióban, 55 százalékot a kabinetek tagjai és 96 százalékot a legfelsőbb bíróság tagjai – ami érthető, hiszen ehhez a jogászi végzettség szükséges (bár a számok tekintetében nem mindenhol).

Mivel foglalkoznak?

A kutatók arra is kerestek válaszokat, hogy mi a  polgári foglalkozásuk a vizsgált eliteknek: 55 százalék végez fehérgalléros munkát, 22 százalékot soroltak a semmi/politika kategóriába, és csupán 2 százalékot a kékgallérosok, azaz fizikai munkát végzők közé, ugyanennyit a katonai foglalkozások közé.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X