Bukarest lemarad az erdélyi nagyvárosok mögött az életminőségben

Erdély nagyvárosai lassan megelőzik a fejlődésben Románia fővárosát. Kolozsvár már most nagyobb vonzerőt gyakorol az ország lakosságára, mint Bukarest, mivel jobb életkörülményeket kínál. Ez kiderül az EY Romania életminőséget vizsgáló felméréséből is.

Az erdélyi nagyvárosok vezetői egy idő után jóval többet tesznek helységeik fejlesztéséért, mint Bukarest városatyái. Kolozsvár számos tekintetben már Bukarest előtt jár. Az EY Romania korábbi felmérése szerint az életminőség tekintetében a kincses város a 72 európai várost átfogó táblázatban a 29. helyen áll, 26 hellyel megelőzve a fővárost. Kolozsvár vonzerejét bizonyítja, hogy egyre többen költöznek az erdélyi nagyvárosba. Így például míg 2013 és 2017 között Bukarest lakossága 0,7 százalékkal, 55 ezer fővel csökkent, Kolozsváré 2 százalékkal növekedett.

A munkaerő tekintetében Bukarestnek egy idő óta a bevándorlókra kell alapoznia, miközben Kolozsváron az utóbbi időben alig csökkent a hazai munkaerő száma. A kincses városban a lakosság 50 százalékának bejelentett munkahelye van, Bukarestben ez az arány mindössze 43 százalék. Kolozsvár Bukarestnél jobban áll a munkanélküliség tekintetében is, amely az előbbi városban 0,7 százalékos, az utóbbiban pedig 1,3 százalékkos volt.

Jóllehet Bukarest hatszor nagyobb a lakásalappal rendelkezik Kolozsvárnál – Bukarestben 850 ezer lakás van, a kincses városban 142 ezer –, mégis az utóbbi település lakosai átlagosan 4 négyzetméterrel nagyobb lakterülettel rendelkeznek, mint a bukarestiek. A lakosonkénti zöldövezetek esetében pedig Kolozsvár szintén 4 négyzetméterrel vezet a román főváros előtt, ahol 21,4 négyzetméter jut egy lakosra a kolozsvári 25,3 négyzetméterrel szemben.

Bukarestben az áram- és vízszolgáltatásért 3 százalékkal kell többet fizetni, mint Kolozsváron, a vendéglői árak pedig 20 százalékkal magasabbak. Végül pedig Bukarest ugyan magasan vezet a turisták számát tekintve az ország összes városa előtt, a trend viszont lassan megfordulni látszik: a turisták számának évi növekedésének terén Kolozsvár 50 százalékkal vezet a 23 százalékos Bukarest előtt.

Veszélyes versenytárs Nagyvárad is

Kolozsvár mellett Nagyvárad is rengeteget fejlődött az utóbbi években. Történelmi belvárosa megújult, most már teljes szépségében tekinthető meg, és Románia egyik legszebb városközpontjává lett. Ennek hátterében az áll, hogy Bihar megye székhelye az utóbbi időben zsinórban hívta le az uniós pénzeket, ami meglátszik a városképen.

Miközben a bukaresti önkormányzat a politikai viszályokkal van elfoglalva, addig Nagyvárad éppen ezekben a napokban vett fel közel 120 millió lejt az uniós alapokból, amely jelentősen hozzájárul a városi fűtésrendszerének tökéletesítésére és hatékonyságának növelésére. Így elegendő pénzük van a 2028-ig tartó projekt harmadik szakaszának finanszírozásához, amely nem egészen 134 millió lejbe kerül. A fűtésrendszer korszerűsítése csaknem 67 ezer háztartást, 1800 kereskedelmi egységet és 182 közintézményt érint, közöttük iskolákat, óvodákat, kórházakat.

Ebből az összegből egyebek között 23 100 kilométernyi elsődleges és 1100 kilométer másodlagos távfűtési hálózatot, több hőközpontot újítanak fel, ami – egyéb intézkedésekkel együtt – lehetővé teszi, hogy a rendszer esetleges meghibásodásait legfeljebb 24 órán belül kijavítsák. A hőveszteséget ezzel sikerül majd 35 százalékkal csökkenteni, és a lakossági hőszolgáltatásért sem kell majd annyit fizetni.

Eközben Bukarestben több lakónegyed – négy fővárosi kerület – novemberben melegvíz és fűtés nélkül maradt, ideértve a kórházakat is. A hőszolgáltató RADET vezetékei elavultak, emiatt a rendszer óránként 2000 tonna forróvizet veszít, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A fűtésrendszer elavultsága miatt a legnagyobb elektromos és hőenergia-termelőnek, az ELCEN-nek a téli időszakban 1200 gigakalória helyett legalább 1500 gigakalóriát kell megtermelnie a város többé-kevéssé megfelelő hőellátásához

Életminőség: öt erdélyi város Bukarest előtt

Az országban nem Bukarestben, hanem Kolozsváron közlekedtek először elektromos autóbuszok, tavaly június óta. Idén áprilisban 22 újabb elektromos autóbusz, augusztusban további hasonló járművek érkeztek az erdélyi nagyvárosba. Az önkormányzat tervei szerint 2022-ra a tömegközlekedési vállalat teljes gépparkját elektromos buszokra (és trolibuszokra) cserélik le.

A bukaresti városvezetés, Kolozsvár példáján felbuzdulva,100 hasonló buszt vásárolna, ám a versenytárgyalásokat csak áprilisban hirdették meg. De más erdélyi városok is felzárkóznak a listavezető Kolozsvár mellé. A brassói önkormányzat 32, a zilahi 20, a nagybányai 9 elektromos buszt vásárolna. Brassóban a versenytárgyalást már tavasszal meghirdették, a város emellett további 20 hibrid autóbuszt is vásárolna, összesen 155 millió lej értékben.

Az erdélyi nagyvárosok fejlődése egy idő óta látványossá vált. Több tanulmányból is kitűnik, hogy az életszínvonal tekintetében megelőzik Bukarestet. Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad Temesvár és Nagyszeben lakosságának jelentős része határozottan állítja, hogy nincsenek megélhetési gondjaik, azaz kerestük elegendő a szükséges költségekhez – az élelemhez, a lakásfenntartáshoz, a közlekedéshez, az egyéb számlák és adók kifizetéséhez –, a maradék pénzből pedig biztosíthatják a méltó életkörülményeket.

Mindezt jó bizonyítja az a tény is, hogy a legutóbbi Fekete Péntek alkalmával az egyik legfőbb online áruház, az eMag Kolozsváron országos eladási rekordot ért el. A rekord eladások tekintetében egyébként az első tíz város között, a listavezető Kolozsvár mellett, csupán két Kárpátokon túli város szerepel, Bukarest és Iasi, a többi város erdélyi, a tíz között ott van Gyulafehérvár, Csíkszereda, Nagyszeben, Brassó, Zilah, Temesvár és Marosvásárhely is.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?