Magyar trafiktörvény: jogszabály helyett mutyi?

Drágábban, kisebb választékból rosszabb minőségű cigarettát vásárolhatnak majd a magyarországi dohányosok a július 1-jén nyitó trafikokban. A gyártók a legális piac összeomlásától tartanak, a kereskedők pedig attól, a megemelt árrés és a kibővített termékkör rontja az amúgy is gondokkal küzdő kisboltosok helyzetét .

Ezer forintos cigaretta

A kormány célja 2010 óta az, hogy kevesebb helyen lehessen cigarettázni, és nehezebben lehessen hozzájutni a dohánytermékekhez – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János hétfőn. Szerinte a kormány három éve dolgozik azért, hogy megnehezítse a dohánytermékekhez való hozzájutást, illetve, hogy minél kevesebb helyen lehessen cigarettázni. A dohányzás évente 35 ezer ember halálát okozza, a teljes tilalom bevezetése azonban egyelőre illúzió, mivel hárommillióan dohányoznak.

A trafiktörvényt – amely állami monopóliummá nyilvánította a dohánytermékek kiskereskedelmét – engedélyeztették az Európai Bizottsággal, amely nem emelt kifogást a koncessziós rendszerrel szemben. A kormányfő 10 helyett 12 százalékos árrést szeretne a dohány-kiskereskedőknek.

A hazai dohánypiac főszereplőit – BAT, Continental, Imperial, Róna és a Universal Leaf – tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége szerint azonban a trafiktörvény legújabb módosító indítványa értelmében, bár a trafikok jövedelmezősége minden piaci szereplő érdeke, a 10 százalékos minimális árrés viszont önmagában rendkívül kockázatos, hiszen dobozonként várhatóan 130 forintos áremelkedést eredményezne, mely rövid idő alatt a legális piac összeomlásához, és a feketepiac felélénküléséhez vezetne. A legkonzervatívabb feketepiaci számítások mellett is az illegális termékek aránya rövid idő alatt 15 százalékra nőhet meg, ami az állami bevételek oldalán 2014 év végéig mintegy 45 milliárd forint bevételkiesést jelenthet.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára korábban úgy vélte, a dohány-kiskereskedelem csak hozzávetőlegesen 10 százalékos árrés esetén lenne önfenntartó. Az árrés emelését azonban a termékkör bővítése helyett javasolta, ám időközben a parlament ezt lehetővé tette egy törvénymódosítással. A szövetség mindennek következtében úgy véli, helytelen döntés volt a bővítés, mivel így az új dohányboltok súlyosan veszélyeztetni fogják a környékbeli élelmiszerboltokat. Az élvezeti cikkek – köztük az alkoholos italok, üdítők, kávé, energiaital – értéke ugyanis a vásárlások 40 százalékát teszi ki, és ez a termékkör jelenik meg a trafikokban is.

Fidesz-trafikok?

A magyarországi média időközben kiderítette azt is, hogy a Fidesz helyi vezérei döntötték el, ki nyithat trafikot. A listát a választókerületi elnökök véleményezték, de volt olyan város is, ahol a kormánypárti frakcióval szavaztatták meg, ki nyithat trafikot. A választókerületi elnökök megkapták a területükön dohánybolt nyitására pályázók listáját, hogy véleményezzék azt, majd a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ennek alapján hozta meg a döntését.

A kormánypárti politikusok több esetben a saját rokonaikat juttatták e lehetőséghez, így sok esetben helyi politikusok dohánykereskedelmi tapasztalat nélküli rokonai, barátai nyerték el a trafikjogot. Tömegesen nyertek olyan pályázók, akik soha, egyetlen boltot sem üzemeltettek, sőt a nyertesnek ítélt pályázatukon túl egyelőre semmijük sincs meg a Nemzeti Dohánybolt megnyitásához.

 

A lépésnek politikai vetülete is van: a kormánypárton belül úgy számolnak: ezek fontos találkozási pontok lesznek, ahol közvetlen kapcsolatba lehet lépni az emberekkel, például ha aláírásokat kell gyűjteni.

A kormány ígérete szerint az új törvénynek a kisvállalkozókat, az üzletből a családjukat eltartókat, és – pozitív diszkriminációval – a speciális munkaképességűeket kellett volna előnyhöz juttatnia. A kabinet célja a törvénnyel az volt, hogy magyar családi vállalkozásokat segítsen a multinacionális üzletláncok helyett. Ezzel szemben azonban a trafikosok zöme bezárhatja a boltot, a kismamák és megváltozott munkaképességűek jó esetben alkalmazott lehetnek, mert a jelek szerint őket valójában csak pontmaximalizálási adalékként írták bele a pályázatokba.                   

Ellenzéki vélemény

A trafiktörvény helyett csak trafikmutyi született meg – ez az ellenzéki pártok véleménye. Az MSZP szerint a kormány a nemzeti dohányboltok koncessziós jogainak odaítélésével csupán újraosztotta a dohánypiacot, a korábban hangoztatott célok azonban nem valósulnak meg. A párt szerint már a pályázat decemberi kiírásakor nyilvánvalóvá vált, hogy csak annak érdemes indulnia, aki mögött tőkeerős dohány-nagykereskedő vagy kiskereskedelmi lánc áll, illetve jó politikai kapcsolatai vannak. A fővárosi győztesek egyike a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik államtitkárának édesanyja. Az MSZP szerint nem valósul meg a trafiktörvény azon célkitűzése sem, hogy kevesebb fiatal szokjon rá a cigarettára.

A Demokratikus Koalíció kezdeményezi, hogy semmisítsék meg a kiskereskedelmi dohánykoncesszióról szóló pályázatok eredményét. Az LMP arra készül, hogy kikéri az összes koncessziós pályázat anyagát és azok értékeléseit. Emellett levélben fordulnak a legfőbb ügyészhez annak érdekében, hogy az ügyészség indítson keresetet a koncessziós szerződések megsemmisítésének érdekében. A párt szerint a kiskereskedelmi dohánykoncessziók elosztása megmutatja, hogy a „Kádár-korszak immár véglegesen elérkezett Magyarországra”.

Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért már feljelentés tett, a Fidesz most a rendőrségi vizsgálat végére vár.

A Fidesz szerint azonban nincs konkrét bizonyíték arra, hogy politikai alapon választották volna ki a trafikpályázatok győzteseit. Lázár János meglehetősen cinikus véleménye szerint nem garantálhatja, hogy „minden trafikjogosultság szocialistákhoz kerüljön”, és nem tudja kizárni azt sem, hogy a győztesek között van, aki „valaha már a Fideszre szavazott”.

A Fidesz szerint az állam teljesíti ellátási kötelezettségét, így a legkisebb településeken is biztosítani fogják, hogy mozgóboltokból vehessenek cigarettát az emberek.

Kimaradt?