Jelentés: a klímaváltozás globálisan súlyosbítja az éhezést


-A A+

Három év alatt több tízmillióval nőtt az éhezők és alultápláltak száma világszerte, nem engedhetjük meg többé magunknak, hogy az Agenda 2030 és a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseiről az ENSZ tagállamai önkéntesen döntsenek – figyelmeztet a Global Hunger Index friss kiadása.

A jelentésben Mary Robinson, a dublini Trinity College professzora, korábbi ír elnök azt írja: 2015 és 2018 között 785 millióról 822-re nőtt az éhezők és alultápláltak száma, ezért az Agenda 2030 és a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit teljes mértékben, minden tagállamra kötelező módon érvényesíteni kell, amennyiben élhető világot akarunk gyerekeinknek és unokáinknak.

A szövegben megjelenik a „klíma-igazságosság” fogalma, amely az üvegházhatású gázok és olvadó jégsapkák helyett az emberi jogi mozgalmakra fektetné a hangsúlyt, azokra, akik a legveszélyeztetettebbek.

Távolodunk az éhezésmentes világtól

A jelentés szerint visszaesés érzékelhető a világban az éhezés terén: a 2030-ra meghirdetett „zéró éhezés” céljától akár távolabb is kerülhetünk, mint korábban, miközben jó példák is vannak, Etiópia és Ruanda esetében. Ugyanakkor riasztó méretű az éhezés szintje Csádban, Madagaszkáron, Jemenben és Zambiában, és második éve különösen súlyos a helyzet a Közép-afrikai Köztársaságban.

Emellett számos országban széleskörű az éhezés: ilyen Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szomália, Dél-Szudán és Szíria – ezekből az országokból azonban kevés adat érkezik.

Ha a térséget nézzük, akkor elsősorban Dél-Ázsia és Dél-Afrika veszélyeztetett. A jelentés nem tartalmaz adatokat Nyugat- és Észak-Európából és Észak-Amerika is hiányzik a térképről. Dél-Amerikában egyes országoktól eltekintve nincsenek súlyos problémák és Ázsia nagy részében is kis mértékben érzékelhető a jelenség.

Romániában a vizsgált időszakokban (1999-2001, 2004-2006, 2009-2011, 2016-2018) 2,5 százalék alatt volt az alultáplált emberek aránya, a GHI alapján pedig javult a helyzet: az ezredfordulón még magasabb, 8,3 pontot kapott, 2005-ben 6,4-et, 2010-ben 5,6-ot, idén 5 alattit.

A globális eredmény 20, a 9,9 pont alatti országokban a jelenség ritka, a 10-19.9 közöttiekben mérsékelt, a 20-34,9 közöttiekben komoly, a 35 és 49,9 közöttiekben riasztó és az 50 pont fölöttiekben különösen riasztó).

A klímaváltozás egyre fontosabb

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy bár a GHI (globális éhezés-index) csökkent az ezredforduló óta, és a „komoly” szintről a „mérsékeltre” állt át, a fejlődés nagyon egyenlőtlen, és előfordul, hogy visszaesést tapasztalnak. Ez elsősorban az extrém környezeti pusztításoknak tulajdonítható, a klímaváltozás következményeként, de jelentős szerepet tulajdonítanak az erőszakos konfliktusoknak, háborúknak, gazdasági lassulásoknak és válságoknak is.

Az indexet egyébként három fő tényezőből állítják össze: az elégtelen élelmiszer-ellátás szintjéből, a gyermekhalandóságból, és kiskorúak alultápláltságából.

Megjegyzik azt is: 1990 óta a szélsőséges időjárási viszonyokból fakadó katasztrófák megduplázódtak, ezek a pusztítások pedig hozzájárultak az élelmiszerek drágulásához és a bevételek csökkenéséhez. Ez a jelenség elsősorban az eleve szegényebb rétegeket érintette negatívan.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X