banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Ki kicsoda a beiktatásra váró Orban-kormányban? Bemutatjuk a miniszterjelölteket

Bizalmat kért a parlamenttől a kabinetjére Ludovic Orban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke által javasolt kormányban 16 miniszter és egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes lesz. Bemutatjuk őket.

A miniszterelnök-helyettesi tisztséget az Orban-kabinetben az 1976-ban Botoșani-ban született Raluca Turcan tölti be. 1999-ben végezte a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia nemzetközi kereskedelmi fakultását, mesterfokú közigazgatási képzésen vett részt, előtte azonban kereskedelmi diplomát szerzett a moszkvai Puskin Intézetben.

2011-ben az I. Károly Országos Egyetemen nemzetbiztonsági tanfolyamokat hallgatott, de politikai tudományokra szakosodott Washingtonban, a Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsában, a Bécsi Egyetemen ismerkedett az EU jogi és intézményi kereteivel, politikai tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokbeli Fellowship German Marshall Fund intézetben.

1999-2000 között a Tofan Grup közönségkapcsolatokkal foglalkozó tanácsosa volt, 2000-2004 között a szenátus parlamenti szakértőjeként tevékenykedett, a brassói Transilvania Egyetem és a nagyszebeni Román-Német Egyetem tanára volt. 1999-2000 között a Nemzeti Liberális Párt Országos Tanácsa elnökének tanácsosa, 2000-2012 között a Nemzeti Liberális Párt elnökének tanácsosa, 2004 és 2006 között a párt Országos Irodájának tagja volt.

Alapító tagja a Demokrata Liberális Pártnak, 2015 óta tagja a Nemzeti Liberális Pártnak. 2015-2016 között a Nemzeti Liberális Párt alelnöke volt, 2016-ban a párt ügyvivő elnökévé választották, ezt a tisztséget 2017 júniusáig töltötte be.

2008 óta tagja a parlamentnek, 2016-ban a nemzeti liberálisok parlamenti frakciójának elnökévé választották. A parlamentben 2004-ben a kulturális szakbizottság elnökévé választották, ebben a minőségében működött 2008-ig, amikor is a törvényhozás Szeben megyei képviselője lett, 2016-ban pedig a nemzeti liberálisokok parlamenti csoportjának vezetőjévé választották. Az Egyesült Államokbeli Nebraska állam díszpolgára. Társszerzője egy angol-orosz-román gazdasági szótárnak.

Belügyminiszter-jelölt: kevés adat tanulmányairól, sok a kitüntetéseiről

A belügyminiszteri tisztségre Marcel Velát jelölték, aki 1990 óta tagja a PNL-nek. Elsősorban a helyi közigazgatásban tevékenykedett, három alkalommal Karánsebes polgármester volt. 1963-ban született a Krassó-Szörény megyei Alsóörményesen.

1990-ben alapító tagja volt a Nemzeti Liberális Párt Krassó-Szörény megyei szervezetének, 1991-ben pedig szintén alapító tagja volt a Polgári Szövetség megyei fiókjának. 1994-2004 között a párt karánsebesi szervezetének elnöke, Krassó-Szörény megyei szervezetének alelnöke lett, 2002-ben pedig a párt országos képviselő küldöttségének tagja volt. 2009-ben a párt ügyvezető titkári tisztségét töltötte be, 2010-től a pártkongresszus alelnökké választotta, 2013-ban ügyvezető alelnök lett.

Tanulmányairól csak keveset árul el önéletrajzában, ahonnan csak azt tudhatjuk meg, hogy elvégezte a tartalékos tisztek iskoláját és „felsőoktatási képzésben részesült politechnikából és jogtudományokból”.

Munkássága elismeréséről már valamivel bővebben ír. Így megtudhatjuk, hogy Emil Constantinescu államfő 2000-ben kitüntette a Hűséges Szolgálat Nemzeti Rendjének tiszti fokozatával, 2004-ben Ion Iliescu az 1989 Decemberi Román Forradalom Győzelmének Emlékérmét adományozta neki; 2010-ben a román ortodox egyház pátriárkája, Daniel a Stephanus Magnus érdeméremmel tüntette ki, 2015-ben pedig megkapta Klaus Iohannis államfőtől az 1989-es forradalomban betöltött meghatározó szerepért címet, Ferenc pápa pedig „apostoli áldásban” részesítette, emellett Ohábabisztra díszpolgára.

2016-ban szenátorrá választották, a felsőház védelmi szakbizottságának elnöke, majd a szenátus házbizottságának titkára volt.  Tulajdonában több telek van, egy 6000 euró értékű pápai album tulajdonosa, bankszámláin 150 000 euró található. Szenvedélyei közé tartozik a vadászat, tagja Vadászok és Horgászok Egyesületének.

„Hétnapos háború” a lej ellen

A pénzügyminiszter-jelölt az 1972-ben született Florin Cîțu, a PNL szenátusi frakciójának vezetője, a szociáldemokraták gazdaságpolitikájának egyik legádázabb kritikusa. Egyik legnagyobb ellenfele a Dăncilă-kormány pénzügyminisztere, Eugen Teodorovici, akit egyebek között azzal vádolt, hogy orosz diplomáciai mentessége van és nem fizet adót a román államnak.

Florin Cîțut azonban 2008-ban azért távolították el az ING Bank kincstári igazgatói tisztségéből, mert részt vett a lej elleni spekulatív támadásban, amelyet a szakemberek a „hétnapos háború” néven emlegettek. Ezt követően beperelte az ING Bankot, a pert azonban elveszítette.

A kétezres éve vége felé élesen bírálta a Román Nemzeti Bank pénzügyi politikáját is. Románia egyik legtekintélyesebb gazdasági elemzőjének tartják, megalapította a Florin Cîțu Advisory elemző társaságot. 2016 óta bukaresti szenátor, előbb a munka- családügyi és társadalomvédelmi, majd a költségvetési-pénzügyi szakbizottság tagja volt, később az utóbbi szakbizottság alelnöke lett.

Az Egyesült Államokbeli Gringell College végzettje, ahol gazdaságtant és matematikát tanult, doktori címet pedig az iowai Állami Egyetemen szerzett. Mielőtt visszatért volna Romániába, 2001-2003 között az új-zélandi központi bank gazdasági szakértője volt, 2003-2005 között az Európai Beruházási Bankban dolgozott.

Cáfolta a szociáldemokraták vádját, miszerint az új kormány 400 ezer állami alkalmazott elbocsát. Azt viszont nem tagadta, hogy a jövőben igen komolyan veszik a teljesítményt, és felbontják azok munkaszerződését, akik verseny nélkül, protekcióval, rokonként foglaltak el fontos tisztségeket.

Szüleivel együtt 76 hektáros szántóföld és 1250 négyzetméteres telek tulajdonosa, 130 négyzetméteres lakással rendelkezik Bukarestben, bankszámláján 350 ezer euró van, 35 ezer eurót kölcsönzött ki, ugyanakkor 2007-ben 303 ezer eurós hitelt vett fel. Tavaly szenátorként 128 ezer lejt keresett és 300 ezer lejes bevétele volt ingatlaneladásból. Angolul, franciául és olaszul beszél.

Ponta embere, Johannis tanácsosa

A külügyminisztériumot a 46 éves karrierdiplomata, Bogdan Aurescu volt külügyminiszter vezetné, aki akkor vált ismertté, amikor megnyerte Románia Ukrajnával folytatott perét, aminek következtében 9700 négyzetkilométerrel megnőtt az ország fekete-tengeri felségvize.

A külügyminiszteri tisztséget 2014-2015 között, a Victor Ponta kormányban töltötte be, 2009-2014 között a minisztérium államtitkára volt, 2010-2011 között pedig a román-amerikai rakétavédelmi-szerződésről folytatott megbeszélések romániai főtárgyalója volt. Miniszteri mandátuma alatt, 2015-ben kijelentette: Románia jó példát mutat a világnak az interkulturális kapcsolatok terén, és azt szeretné, ha a román modellt honosítanák meg Európának azokban az országaiban is, ahol „a román kisebbséghez tartozó személyek” élnek.

A Bukaresti Egyetem jogi majd történelem karán szerzett diplomát 1996-ban és 1998-ban. 1996 óta dolgozik a román külügyminisztériumban, ahol pályafutását a jogi és szerződéskötési igazgatóságon kezdte, majd miniszteri tanácsos volt, a jogi és szerződéskötési igazgatóság igazgatójává nevezték ki kabinetigazgatóként majd a jogi főigazgatóság vezérigazgatója lett.

2009-ben a minisztériumon belül stratégiai ügyek államtitkárává nevezték ki. Ugyanebben az évben Lucian Croitoru megbízott miniszterelnök a következő kormány külügyminiszterének javasolta, ám a javaslat elbukott. 2010 és 2012 között államtitkárként az európai ügyek osztályát vette át, ebben a minőségében a biztonságpolitikai igazgatóságot is vezette. 2016 óta az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának továbbá a hágai Állandó Választottbíróság tagja, a Velencei Bizottság Joggal a Demokráciáért európai komissziójának póttagja.

A jogtudományok doktora. Jelen pillanatban Klaus Iohannis államfő külpolitikai tanácsosa. Tanári pályafutása 1998-ban indult, 2015-ben a Bukaresti Egyetem jogi karának keretében működő közjogi tanszék professzora, de előad a Diplomáciai Akadémián, a Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Iskolájában, a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetemen.

2006-ban a Hamburgi Egyetem jogi fakultásának vendégtanára volt. Bogdan Aurescu 2014-ben Victor Pontát és a szociál-liberális koalíciót támogatta a 2014-es választások alkalmával, amikor a kormány mindent megtett, hogy minél kevesebb külföldön élő román szavazhasson, feldicsérte a választások megszervezését.

Folyékonyan beszél angolul és franciául. A nemzetközi joggal foglalkozó 15 kötet szerzője vagy társszerzője, 17 tudományos dolgozata, több mint 130 cikke, tanulmánya jelent meg. Számos kitüntetésben részesült, egyebek között 2016-ban megkapta a francia Becsületrend lovagi fokozatát. Korábban a Hűséges Szolgálat Nemzeti Rendjének lovagi fokozatával, a Diplomáciai Érdemérem lovagi fokozatával, a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával majd tiszti fokozatával tüntették ki.

Bogdan Aurescu három bukaresti lakással, 112 000 eurós és 160 ezer lejes bankszámlával rendelkezik. Tavaly az államfő külpolitikai tanácsosaként 140 ezer lejt, egyetemi tanárként 112 ezer lejt, könyveiért szerzői jogdíjként 10 ezer lejt kapott, felesége egy lakás bérleti díjként 16 700 lejt, gyermeknevelési támogatásként pedig 60 ezer lejt keresett 2018-ban.  

Három kormány igazságügyi minisztere

Az igazságügyi tárca élére az 1968-ban, Buzăuban született Cătălin Predoiut nevesítették, aki már a Tăriceanu-, a Boc- és az Ungureanu-kormányban is betöltötte ezt a tisztséget, 2009-ben pedig megbízott külügyminiszter, 2012-ben pedig ideiglenes kormányfő is volt. A Tăriceanu-kormányban betöltött miniszteri tisztsége ellen annak idején élesen tiltakozott Ludovic Orban, amiért a kormányfő nem kérte ki a véleményét. A PNL elnöke ennek ellenére ismét jelölte őt ebbe a tisztségbe.

A Bukaresti Egyetem jogi karán végzett 1991-ben, ugyanitt szerzett summa cum laude minősítéssel doktori címet is. 1994-ben a franciaországi Caen ügyvédi kamarájában dolgozott és kereskedelmi jogra szakosodott. 1991 óta tagja a bukaresti ügyvédi kamarának, 1994-2007 között a Bukaresti Egyetem jogi karán tanított.

1995-2006 között társult tagja volt a Racoți Predoiu, 2007-ben a Zamfirescu Racoți Predoiu ügyvédi irodának. Jelenleg a Stoian Predoiu ügyvédi iroda, továbbá a Fejlesztési Vállalkozók Szövetségének alapító tagja.

Politikai tevékenységét 2013-ban kezdte el a Demokrata Liberális Pártban, amelynek másnap már az alelnökévé választotta a párt Országos Koordinációs Tanácsa. A PDL jelöltjeként indult volna az államfőválasztáson, helyét azonban – pártja és a nemzeti liberálisok egyesülésekor – átadta Klaus Johannisnak. 2016-ban megpályázta Bukarest főpolgármesteri tisztségét is, ám alig 11 százalékot ért el, az őszi parlamenti választásokon viszont már Călărași parlamenti képviselőjévé választották.

2016 és 2017 között a képviselőház alelnöke lett, az alsóház jogi bizottságának tagja, 2017-ig pedig a NATO Parlamenti Közgyűlésén részt vevő romániai parlamenti küldöttségnek is tagja volt. Cătălin Predoiut a Romániai Jogászok Szövetsége az I.L.Georgescu díjjal tüntette ki, és elnyerte a Román Akadémia Simion Bărnuțiu-díját.

A „sivatag tábornoka”

A védelmi miniszteri tisztségre a Dolj megyei Plenița községben született, 52 éves Nicolae Ciucă vezérkari főnököt jelölték. 1985-ban végezte el a craiovai Tudor Vladimirescu katonai középiskolát, három évvel később pedig a nagyszebeni Nicolae Bălcescu-tisztképzőben szerzett diplomát. A mandátumának végéhez közeledő Ciucă négy évre szóló vezérkari főnöki tisztségét Klaus Johannis államfő egy évvel meghosszabbította, ami éles vitát váltott ki az államfő és Viorica Dăncilă miniszterelnök között.

A miniszterjelölt egyébként éppen idén október 25-én, a hadsereg napja alkalmából jelentette be tartalékba vonulását, egyebek között abból a meggondolásból is, hogy a NATO-tagországok esetében a védelmi miniszter tisztségét rendszerint nem aktív katona, hanem civil politikus tölti be.

2003-ban a hadtudományok doktora lett. A „Vörös Skorpiók” néven ismert 26. számú gyalogsági zászlóalj parancsokaként ott volt Irakban, Afganisztánban, Boszniában. Vezetése alatt a zászlóalj első ütközetét 2004-ben vívta meg a szíriai Nassziriában – ez volt az első hadművelet, amelyben román katonák a második világháború óta részt vettek.

A miniszterjelölt tehát nem „íróasztal mellett ülve” haladt előre a rangskálán. A második világháború óta Nicolae Ciucă az egyetlen román tábornok, aki – Irakban 2004 májusában – az általa vezetett egységgel fontos stratégiai győzelmet aratott: megszerezte Eufráteszen átvezető, a hadműveletek során rendkívül fontossá vált hidat. A hadseregen belül ezért a „sivatag tábornokának” is ismerik.

Nicolae Ciucă a jelenlegi, korszerű harcászati eszközök, a haditechnológia haladása ellenére elsősorban az emberi tényezőt tartja a legfontosabbnak a hadműveletek során. Pályafutása során számos elismerésben részesült: a Nemzeti Érdemérem lovagi fokozatának tiszti, illetve lovagi fokozatával, a Haza Szolgálatáért érdeméremmel, a Román Hadsereg Tiszteletbeli Jelvényével, a Szárazföldi Haderők Vezérkari jelvényével tüntették ki, az UNVERM III. küldetésért megkapta az ENSZ Emlékérmét

26 bankszámla tulajdonosa

A gazdasági tárca élére az 51 éves Virgil Popescu kerülne, aki 2013-2014 között ugyanennél a minisztériumnál volt államtitkár. 1968-ban született Turnu Severinben. A Bukaresti Műegyetem automatizálási karán, illetve a Craiovai Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett képesítést, de elvégezte a Felsőfokú Nemzetbiztonsági Kollégiumot, illetve az Országos Védelmi Kollégiumot is. A gazdasági tudományok doktora. 2006-ban elvégezte az I. Károly Országos Védelmi Egyetemet, 2008-ban a Mihai Viteazul Országos Hírszerzési Akadémián szerzett diplomát.

2008 óta előadótanár a Craiovai Egyetem gazdasági és üzleti adminisztrációs fakultásán. 2016-ban lett parlamenti képviselő, az ipari szakbizottság alelnöke, 2018 óta a PNL képviselőházi frakciójának alelnöke. Tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésében részt vevő román küldöttségnek, 2007-ben pedig beválasztották az Energiaszabályozó Országos Hatóság tevékenységét ellenőrző, közös képviselőházi és szenátusi kivizsgáló csoportba.

Egyben alelnöke a Magánszférában Működő Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsának, tagja a Menedzserek és Mérnökök Országos Egyesületének továbbá a Fiatal Vezetők Országos Alapítványának. 12 könyv és egyetemi kurzus szerzője, illetve társszerzője.

2013-ban az Országos Kárpótlási Hatóság alelnökeként ténykedett, 2007-2008 között pedig a társadalmi párbeszéd főosztály államtitkára volt. 2001-ben a Petrom Mehedinți megyei egységének igazgatójává nevezték ki. Hat telekkel, három erdővel és hét szántófölddel, lakóházzal, két lakással és nyaralóval rendelkezik. 26 bankszámlája van, lejben, dollárban és euróban, 14 vállalkozás – közöttük a Petrom – részvényese.

Elektrotechnikus a közlekedés élén

A közlekedési tárca élére Lucian Bode Szilágy megyei képviselőt nevesítették, aki európai alapokból kívánja megépíteni a Comarnic-Brassó autópályát, ugyanakkor rövid távú állami segélyt sürgetett a romániai állami légitársaság, a Tarom megmentéséért.

Az utóbbi időben keményen bírálta Románia infrastruktúráját, valamint szociáldemokrata elődjét, Răzvan Cucot. Véleménye szerint a gyenge infrastruktúra károsan befolyásolja nemzetbiztonságot is, hiszen az rendkívül megnehezíti a román és az országgal szövetséges hadseregek mozgását, ami komoly veszélyekhez vezethet. A képviselőház közlekedési szakbizottságának elnöke. Mihai Răzvan Ungureanu kormánya idején, 2012-ben gazdasági miniszter volt.

A Szilágy megyei Oláhvalkóban született, 1974-ben. 1998-ban végezte el a Nagyváradi Egyetem elektrotechnikai és informatikai karát, ahol elektromechanikusi képesítést szerzett. 2009-ban a külügyminisztériumhoz tartozó Román Diplomáciai Intézet nemzetközi jogi előadásait hallgatta, két év múlva az I. Károly Védelmi Egyetem Biztonság és a jó kormányzás című tanfolyamát hallgatta, majd ugyanabban az évben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen mesterfokú oklevelet kapott a kortárs társadalom biztonsági menedzsmentjéből.

2001 és 2008 között mérnökként tevékenykedett a zilahi Electrica vállalat villamos-energia elosztási részlegén. Nevesítése előtt a képviselőház közlekedési szakbizottságának elnöke volt. Parlamenti képviselőként még 2016-ban benyújtotta a közfelvásárlások módosításáról szóló törvénykezdeményezést, amely még ma is a képviselőház előtt van. Nős, két gyermeke van.

Kolozsváron diplomázott az agrárminiszter-jelölt

Az 54 éves Adrian Oroș lehet a mezőgazdasági miniszter, aki a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen végzett, ott szerzett doktori diplomát is, 1989-ben. A jelölt 1965-ben született, Szamosújváron.

1993 és 1999 között a kolozsvári egyetemen orvospatológiát tanított, 2000 és 2001 között a Kolozs megyei állategészségügyi igazgatóság élén állt, 2008-2009 között a Kolozs megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság igazgatójává nevezték ki; 2008 és 2012 között a kolozsvári állatorvosi egyetem dékánhelyettese volt, jelenleg ugyanennek az egyetemnek a prorektora.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2014-ben összeférhetetlennek nyilvánította, amiért parlamenti képviselőként a Vet Aga Pet állatorvosi kabinet ügykezelője is volt. A határozatot Adrian Oroș megtámadta a bíróságon, tavaly pedig véglegesen megnyerte a pert, mivel sikerült bebizonyítania, hogy utóbbi minőségéről még a választási kampány kezdete előtt lemondott.

Politikai pályafutását a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárban kezdte, amelynek 2003 és 2005 között a helyettes főtitkára volt, 2005 és 2007 között a párt országos vezetőségének tagja, 2009-2010 között a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezetének elnöke lett. A képviselőház oktatási, ifjúsági és sportbizottságának tagja.

Alelnöke a Romániai Állatorvosok Kamarájának, elnöke az Állatorvosok Kolozsvári Kamarájának. Tudományos cikkeket írt szaklapokba, a Román Állatorvosi Folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Tavaly képviselőként 125 ezer lejt keresett, a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tanáraként pedig 136 ezer lej volt az éves fizetése, a két kollégium alelnökeként, illetve elnökeként 25 ezer lejt kapott.

71 négyzetméteres lakása van Kolozsváron lakóháza és 1700 négyzetméteres telke Szászfenesen, 4100 négyzetméteres szántóval, egy 2009-es BMW és egy 2013-as Skoda személyautóval rendelkezik. Nős, egy fia van, felesége egy fogászati kabinetben dolgozik.

Szakember kezébe kerülhet a környezetvédelem élére

A környezetvédelemért a 36 éves Costel Alexe felelne az új kabinetben, aki a klimatológiai és meteorológiai tudományok doktora. 1983-ban született a Vrancea megyei Adjudon. A iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem földrajz karán végzett, itt szerzett mesterfokú képzést környezetvédelemből is.

Jelenleg második parlamenti mandátumánál tart, a PNL iași-i szervezetének elnöke. Első parlamenti mandátuma alkalmával, 2012-2016 során 77 törvényjavaslatot kezdeményezett, ezekből 18 törvény született. Második mandátuma alkalmával a környezetvédelmi szakbizottság alelnöke, 2018 novemberétől pedig tagja a Földközi-tengeri Parlamenti Közgyűlés román küldöttségének, póttagja az EBESZ Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének.

2007 és 2012 között Iași megye földmérési hivatalának közönségszolgálati tanácsosaként dolgozott, illetve közvélemény-kutató intézetek kérdezőbiztosa volt, 2007 és 2012 között. 2004-ben a bukaresti International Marketing Research&Communication Group piackutatója volt, 2004-ben az IMAS közvélemény-kutató cégnél dolgozott, 2007-és 2012 között a iași-i fölmérő hivatal jogi szolgálatokkal és közönségkapcsolatokkal foglalkozó munkatársa, 2012 óta pedig a cég megbízott igazgatója.

A Nemzeti Liberális Párt Iași megyei szervezetének elnöke. Feleségével együtt négy szántóföld és három lakás tulajdonosa.

Üzletember a közigazgatásban

Elektromechanikai mérnök lehet a fejlesztéssel és közigazgatással foglalkozó tárca minisztere. Ion Ștefan 1969-ben született, a Vrancea megyei Milcovban. Hat éve tagja a Nemzeti Liberális Pártnak, 2016 óta parlamenti képviselő.

A konstancai Tengeri Polgári Hajózási Intézetben szerzett diplomát. 2016-ban megpályázta Focșani polgármesteri tisztségét, de veszített. A 2016-os parlamenti választásokon Vrancea megyei képviselővé választották. 2018 februárjáig a nemzeti liberálisok képviselőházi csoportjának alelnöke, 2017 és 2018 között az alsóház költségvetési szakbizottságának tagja volt, 2018 áprilisa óta az ipari bizottság tagja.

Ion Ștefant inkább üzleti körökben ismerik: ő a tulajdonosa a műanyagcsomagoló-eszközökkel foglalkozó, legnagyobb hazai vállalatnak, a Balcanin Prod cégcsoportnak, amely tavaly többmillió eurós üzleti forgalmat bonyolított le. Nős, három gyermeke van, Focșani volt polgármesterének, a szociáldemokrata Nicolae Lățcannak a sógora.

Soha nem volt állami alkalmazott, és vállalkozásaiba sem vont be állam céget. Focșani-ban és Iași-ban rendelkezik egy-egy lakással, négy hektáros szántója van Milcovban, közel 1000 négyzetméteres háza van, amiért máris többen bírálták, sokak szerint eredetileg bevásárlóközpontot akart építeni, de véletlenül lakás lett belőle.

Bankszámláján 92 ezer lej található, ugyanakkor 1,4 millió lejes kölcsönt vett fel. Parlamenti képviselőként tavaly 120 ezer lejt keresett, cégcsoportja osztalékából pedig 6 millió lejt kapott.

Nagyváradi az eurós alapok minisztere

Az európai alapokkal az 1968-ban született Marcel Boloș foglalkozna. 1997-ben végezte el a Nagyváradi Egyetem gazdaságtudományi karát, 1992 és 1997 között az elektrotechnikai és információs fakultáson szerzett diplomát. 1997 és 1999 között mesterfokú képzést szerzett pénzügyi és bankintézmények vezetéséből, a temesvári Nyugati Egyetem gazdaságtudományi karán doktorált. Diplomáját A helyi közösségek költségvetése a jelenlegi helyzetben és a korszerűsítés lehetőségei között című dolgozatával szerezte meg.

Pályafutását a Nagyváradi Egyetem gazdaságtudományi karán kezdte el 1999-ben adjunktusként, 2015-ig bejárta az egyetemi ranglétra minden fokát. 2017 óta az Délnyugati Fejlesztési Régió Ügynökségének vezérigazgatója, korábban a regionális fejlesztési és a közlekedési tárca államtitkára volt. Utóbbi tisztségét közel két éven át töltötte be, Dacian Cioloș kormányában. 2013 és 2015 között a szállítási ágazati operációs program menedzsmentjéért felelős ügynökség vezérigazgatójaként ténykedett. 1993 és 2000 között különféle tisztségeket töltött be szülővárosa, Nagyvárad önkormányzatában: 1993-1997 között a nagyváradi polgármesteri hivatal közönségszolgálattal foglalkozó szolgálatának felügyelője, 1997 és 1998 között az önkormányzat osztályvezetője, 1998-2000 között a lakásügyi igazgatóság főkönyvelője, 2005-2008-ban a hivatal ingatlankezelési osztályának gazdasági igazgatója.

2013 és 2015 között a közlekedési tárca stratégiai vezérigazgatóságának vezérigazgatója volt. Marcel Boloș a Nagyváradi Egyetem gazdaságtudományi karának tanára.

Szívsebész vezetné az egészségügyet

Az egészségügyi tárca várományosa a 44 éves Victor Costache lesz, aki 1974-ben született Iași-ban. Jelenleg a nagyszebeni Polisano klinika orvos-igazgatója, a Lucian Blaga Egyetem előadó tanára. Tíz éves franciaországi, nagy-britanniai, dániai, skóciai, németországi és quebec-i orvosi tapasztalati után tért vissza Nagyszebenbe, ahol a térségben elsőként végzett nyitott szívműtétet.

A iasi-i Grigore T. Popa Egyetem orvosi karán végzett 1998-ban, és egy éves romániai rezidencia után Franciaországba utazott, ahol a grenoble-i I. Furier Orvosi Egyetemen 2004-ben anatómiából mesterfokú képzést szerzett, továbbá szív- és érrendszeri valamint mellkasi műtétekre szakosodott.

2001-2003-ban a toulous-i mellkasi és általános sebészeti szolgálat rezidens orvosa volt. 2006-ban, Bukarest lett mellkassebészetre szakosodott. Ezt követően, 2010-ig ismét Grenoble-ban dolgozott szakorvosként, majd 2013-ig az annecy-i érsebészeti kórház főorvosa volt.  2014-ben tért vissza családjával együtt Nagyszebenbe, ahol a Polisano kft magánkórházban szív- és érrendszeri, valamint tüdőbántalmakra specializálódott részleget hozott létre.

Victor Costache elsősorban koszorúér és aorta-műtétekre, szívátültetésre szakosodott. Jelenleg Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök egészségügyi tanácsosa. Az egészségügyi tárcán belül létrehozott érsebészeti bizottság elnöke, az Endovaszkuláris Sebészet Román Társaságának elnöke. 2007-ben a Francia Orvosi Kollégium, 2011-ben az Érsebészek Francia Társaságának tagjává választották.

Victor Costachét egy craiovai család vádja nyomán azzal gyanúsítja a gyulafehérvári ügyészség, hogy 2017-ben téves diagnózist állított fel, amelynek következtében a beteg meghalt, a műtétet végző Costache pedig megpróbálta eltussolni az ügyet.

25 tudományos dolgozat, értekezés szerzője, illetve társszerzője 2004 és 2007 között előadásokat tartott a grenoble-i és narbonne-i érsebészeti kollégiumban, továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Szerbia, az Egyesült Államok, Törökország és Brazília számos városában.

Román nyelvtanár lehet az oktatási miniszter

Oktatási miniszternek Monica Anisiét nevesítették. A jelölt 1973-ban született. A Bukaresti Egyetem román nyelv és irodalom karán végzett 1996-ban, a Közigazgatási és Politikatudományi Országos Iskolában szerzett mesterfokú képzést oktatási menedzsmentből, illetve a Politikatudományi, Szociológiai és Nemzetközi Kapcsolatok karán európai integrációból.

1994 óta a bukaresti Tudor Vianu Főgimnázium román nyelv- és irodalom tanárnőjeként dolgozott, 2001 és 2005 között oktatási tanácsos volt aligazgatói rangban, 2005-2009-ben a román nyelv- és irodalom oktatásáért felelt, 2007 és 2009 között a bukaresti tanfelügyelőség konzultatív tanácsának, 2008-2009-ben az oktatási tárca munkabizottságának tagja volt, 2011-2012 között az oktatási, ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki. 2012-2014 között Traian Băsescu államfő tanácsosa, a Cioloș-kormány államtitkára volt. Az oktatási minisztériumban előzőleg több tisztséget is betöltött, 2014 és 2016 között a tanfelügyelőségi igazgatóság igazgatója volt.

Dacian Cioloș technokrata kormányában az oktatási tárcán belül, Adrian Curaj majd Mircea Dumitru minisztersége idején közoktatási államtitkár volt. Jelenleg PNL bukaresti, 2. kerületi szervezetének elnöke, a párt egyetem előtti oktatással foglalkozó bizottságának koordinátora.

Újságíró, színész foglalkozna a művelődéssel

A művelődési tárca élén az 1975-ben született Bogdan Gheorghiu állna, aki alapfoglalkozása szerint újságíró, illetve színész. A bukaresti Ökológiai Egyetemen tanfolyamait követte, művészet-színművészet szakon, diplomát pedig a iași-i George Enescu Művészeti Egyetem színművészeti karán szerzett.

Ő rakta le a Bucovina Drámai Színház alapjait, nyomban a bukaresti egyetem elvégzése után. Egy rădăuti-i rádió- és tévé-adás műsorszerkesztője és menedzsere is volt, 2002-ben elindította az OTV Suceavai helyi tévé-adását, 2005-ben a rădăuti-i tévé, 2007-ben pedig a Bucovina TV adását.

2016-ban iratkozott be a PNL-be, ugyanebben az évben lett parlamenti képviselő, a párt listáján indulva. Tagja a képviselőház kulturális bizottságának. Ebben a minőségében két interpellációja volt, az egyikben a nyári időszámításról való lemondást követelte a Dăncilă-kormánytól.

Negyvenéves ifjúsági miniszter

Szeptemberben töltötte be 40-ik életévét az 1979-ben, Craiován született ifjúsági és sportminiszter-jelölt, Ionuț Stroe, aki 2016 óta a Nemzeti Liberális Párt Dolj megyei parlamenti képviselője. 2001 óta tagja a PNL_nek, 2004 és 2008 között Craiova helyi tanácsának tanácsosa volt.

Az I. Károly Országos Védelmi Kollégium után 2003-ban elvégezte a Craiovai Egyetem automatizálási, számítógép- és elektronikai karának számítógépekkel és angolnyelvvel foglalkozó részlegét, IT-szakértőként több vállalatnál is dolgozott.

A külügyminisztérium keretében működő Román Diplomáciai Intézetben nemzetközi jogra szakosodott 2010-ben, ugyanabban az évben elvégezte az Országos Védelmi Kollégium egyetem utáni tanfolyamát is. 2013-ban diplomát szerzett a Craiovai Egyetem jogi és és közigazgatási karán, 2014-ben ugyanennek az egyetemnek a jogi és társadalomtudományi karán mesterfokú oklevelet szerzett emberi jogokból.

2004 és 2005 között az Országos Rádiókommunikációs Társaság munkatársa volt. 2005-ben a Dolj megyei ifjúsági igazgatóságnál dolgozott, 2007-ben az Országos Ifjúságügyi Hatóság szórakoztató programokkal foglalkozó igazgatóságát vezette.

2009 és 2013 között jogot tanult a Craiovai Egyetemen. 2008-ban lett első ízben parlamenti képviselő Dolj megyében, előbb az oktatási szakbizottság, majd a külpolitikai bizottság tagjaként találkozhattunk vele. 2017 februárja óta a képviselőház emberjogi vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottságának tagja, 2018 májusa óta a kulturális bizottság tagja.

2012 és 2016 között az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség elnöke, a parlamenti közgyűlés alelnöke volt. 2015 és 2016 között a PNL craiovai szervezetének elnöke, 2015 és 2016 között a párt szóvivője, 2016-2017-ben a craiovai pártszervezet megbízott elnöke volt.

Személyes Facebook oldalának angol mottója magyarul így hangzik: „Remélem, hogy jó és tisztességes emberként emlékeznek majd rám. És ha igen – akkor ez a siker".

Konfliktuskezelésben mester a leendő munkaügyi miniszter

Dacian Cioloș kormányának társadalmi párbeszédért felelős minisztere lehet Ludovic Orban kabinetjének munkaügyi minisztere. Violeta Alexandru 1976-ben született Bukarestben, jelenleg a Nemzeti Liberális Párt bukaresti szervezetének elnöke. A Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Iskoláját végezte el, intézményes fejlődésből, továbbá konfliktuskezelésből szerzett mesterfokú képzést.

1994 és 1997 között a Pro Democrația Egyesület közönségkapcsolataiért felelt, 1999-2001 között az Egyesület ügyvezető igazgatója volt 1997 és 1999 között pedig az államfői hivatal határon túli románokkal való kapcsolattartással és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó főosztályának tanácsosaként ténykedett. Ezt követően megalapította a Közpolitikai Intézetet, amelynek 2015-ig az igazgatója is volt, ugyancsak 2015-ben pedig a Cioloș-kormány társadalmi párbeszéddel foglalkozó megbízott minisztere lett. Ebben az időben lett tagja a Nemzeti Liberális Pártnak. Tavalyi jövedelme 200 ezer lej volt, egy 62 négyzetméteres bukaresti lakással rendelkezik.

Kapcsolódók

Kimaradt?